Gázpalackkal támadtak a berlini nagymecsetre

Szúrja a vandálok szemét a berlini Sehitlik mecset

A TwoCircles.net szerint Aiman Mazyek, a Németországi Muszlimok Központi Tanácsának új elnöke közölte, hogy nem múlik el hét, hogy ne érné vandál támadás a németországi iszlám imahelyeket. Mazyek azt sürgeti, hogy minél hamarabb oldódjon meg a mecsetek hatósági védelme.

Szombat hajnalban Yusuf Yilmaz, a berlini Sehitlik (Mártírtemető) mecset gondnoka arra lett figyelmes, hogy a biztonsági kamerák képei szerint ég a dzsámi hátsó, temető felőli része. Azonnal a helyszínre sietve érzékelte, hogy egy gázpalack van a tűz közepén. Azt onnan eltávolította, a tüzet lecsendesítette - jelenti a Cihan hírügynökség.

Yavuz Selim Akgül, a mecset egyik vezetője szerint az elmúlt három hónapban már ez volt a negyedik támadás az intézmény ellen.

Hollandiában és Nyugat-Európa más országaiban is szaporodnak a mecsetek elleni barbár támadások.

Helyet követelnek a muszlim bevándorlók Németországban

Mazyek sajtótájékoztatót tart

Aimen Mazyek, a Németországi Muszlimok Központi Tanácsának elnöke a Neue Osnabrücker Zeitung mai számának kifejtette, hogy azt szeretnék, ha a közszférában kvótarendszert vezetnének be a -muszlim- bevándorlók elhelyezkedését segítendő. Mazyek állítása szerint sok idegen hangzású nevet viselő, ám megfelelő végzettséggel bíró személy került hátrányba a született német munkavállalókkal szemben a közigazgatásban.

Az Amerikai Egyesült Államokban bevett ez a "fordított numerus clausus", s a német rendőrség is már használ egy ilyen rendszert. Mazyek szerint ha ez bevált a rendőrségnél, akkor miért ne lehetne máshol is használni.

Török, európai, német:
Kenan Kolat

Mazyek mindezt a szerdai bevándorlásügyi fórum után mondta, amit komoly kritikákkal illetett, akárcsak Kenan Kolat, a németországi török közösség feje.

Kenan Kolat, a Németországi Török Közösség elnöke a ZDF televíziónak nyilatkozva azt tette szóvá, hogy a fórumon nem volt "vezérfonal". Öt-hat különböző témában hangzottak el előadások, ám azokat nem követte általános vita, amelyben a meghívottak is kifejthették volna a véleményüket. Még a tanácskozás előtt Kolat arról beszélt, hogy a Sarrazin-könyv nyomán "forrponton van" a török bevándorlók hangulata, az inkriminált műben a külföldiek elleni hangulatkeltés eszközét látják.

A Németországi muzulmánok üdvözlik Wulff évfordulós beszédét

MTI

A politikai pártok mellett a németországi muzulmánok körében is kedvező fogadtatásra talált a német szövetségi elnök beszéde, amelyet az állami egység helyreállításának 20. évfordulóján mondott.

Christian Wulff mondanivalóját értékelve a Németországi Muzulmánok Központi Tanácsának (ZMD) elnöke a Bild Zeitungnak nyilatkozva hétfőn kijelentette: az államfő szavai "világos, egyértelmű és fontos jelzést küldtek minden németországi muzulmánnak. A brémai beszéd azt jelzi, hogy a muzulmánok nem másodosztályú polgárai ennek az országnak" - hangsúlyozta Aiman Mazyek, akit szeptemberben választottak a ZMD elnökévé.

Ünnepi beszédében Wulff többek között kifejtette: a német nép összetartozását nem korlátozhatja az útlevél, a családfa vagy a vallás. A kereszténység és a zsidóság kétségkívül Németország része, ez a keresztény-zsidó történelemből fakad. Ám újabban az iszlám is Németország része lett. Goethét, a Nyugat-keleti dívánt idézve a szövetségi elnök kijelentette: "Aki ismeri magát és másokat, az rá fog jönni: Kelet és Nyugat már nem választható szét".

A Berliner Zeitungnak adott nyilatkozatában Mazyek arról is beszélt, hogy Németországban ma gazdasági és szociális bizonytalanság tapasztalható. Ilyenkor pedig mindig fennáll a veszélye annak, hogy az emberek lépre mennek "sarlatánoknak és populistáknak", akik egyszerű megoldásokat kínálnak a gondokra. Ebből a szempontból nézve a vasárnapi beszéd jótékony hatást gyakorolt, mert az államfő nem általánosított - fogalmazott a ZMD elnöke.

A Bundestag ellenzéki pártjai is dicsérték Wulff fellépését. Renate Künast, a Zöldek frakcióvezetője mértéktartónak, kiegyensúlyozottnak nevezte a szövetségi elnök beszédét, amely főleg a konzervatívoknak szólt, tudatosítva bennük: Németország igenis bevándorlási ország lett. Gregor Gysi, a Baloldal frakcióvezetője a Südwestrundfunknak nyilatkozva kiemelte: Wulff világossá tette, hogy Németország csak akkor lehet igazán egységes, ha sikerül az integráció feladatát széles körben megoldani, nem csupán kelet- és nyugatnémetek között.

Kritikus hangot ütött meg a beszéddel kapcsolatban egy katolikus főpap. Hans-Jochen Jaschke hamburgi segédpüspök a Bildnek nyilatkozva kijelentette: azt kívánja, hogy "a muzulmánok érezzék otthon magukat nálunk, fogadják el a német alkotmányt. Németországra azonban továbbra is a keresztény kultúra és hagyomány a jellemző, és én azért küzdök, hogy ezt ne adjuk fel. A muzulmánoknak tiszteletben kell tartaniuk a többség kultúráját" - hangoztatta Jaschke.

Peter Scholl-Latour veterán újságíró, az arab világ kiváló ismerője csodálkozásának adott hangot az államfői beszéd kapcsán. A Bild megkeresésére válaszolva azt mondta: "A mi kultúránk nyugati, keresztény-zsidó kultúra, amely nem azonos az iszlámmal".

Új vezetősége van a Németországi Muzulmánok Központi Tanácsának

MTI

A döntés a szűk körű, 15 fős vezetőségenbelül született meg. Berlini lapok beszámolói szerint az elnöki tisztségért két jelölt indult: a posztot 2006 óta betöltő 72 éves Ayyub Axel Köhler és Aiman Mazyek (képünkön), aki eddig a főtitkára volt a tanácsnak. A szavazásból 9:6 arányban a 41 éves Mazyek került ki győztesen. Utódává a főtitkári posztra a ZMD eddigi sajtóreferensét, Nurhan Soykan ügyvédnőt választotta a testület. A régi és az új elnök életrajza érdekes különbséget mutat. Köhler Stettinben (ma Szczecin, Lengyelország) született 1938-ban, keresztény német családban. Az iszlám vallást és vele az Ayyub nevet 25 évesen vette föl. (Az Ayyub a bibliai Jób arab megfelelője.) Köhlerben a közvélemény amolyan "barátságos muzulmán nagypapát" látott, míg az eddigi főtitkár inkább az "ifjú vadak" szószólójának számított a ZMD-n belül - írta a Süddeutsche Zeitung. Mazyek apa szír, anyja német, és már fiatalon nevet szerzett magának muzulmán körökben, illetve a vallásközi párbeszéd terén. A Cap Anamur segélyszervezet alapítójával, Rupert Neudeckkel közösen ő hozta létre a Zöldsisakosok nevű keresztény-muzulmán békehadtestet, amelynek feladata az emberek segítése háború vagy természeti csapás sújtotta térségekben. A szervezet tevékenységének jelenlegi súlypontja Pakisztán. A berlini belügyminisztérium kérlelhetetlen tárgyalópartnerre talált Mazyekben. A tárca által kezdeményezett országos iszlám konferencia összehívása előtt a ZMD főtitkára ragaszkodott ahhoz, hogy a dialógus napirendjén szerepeljen mind a német földön elterjedt iszlámellenesség, mind a muzulmán egyesületek vallási közösségként történő elismerése. Amikor Thomas de Maiziere belügyminiszter az utóbbit elutasította, Mazyeknek sikerült elérnie, hogy a ZMD nem vett részt a konferencián, amely azóta csupán torzóként funkcionál. A tanács új elnökének szívügye a ZMD-n belüli konzervatív értékek képviselete és elismertetése, noha ő maga inkább az iszlám valláson belüli liberális áramlatnak a híve. Ezt tükrözi az is, hogy a felesége nem hord fejkendőt, amikor Mayzek oldalán megjelenik a nyilvánosság előtt. Megfigyelők a ZMD erélyesebb közéleti szereplésére számítanak az agilis, szívesen és szabatos mondatokban nyilatkozó Mazyek elnökké választása után. E tulajdonságok jelentősége igencsak megnőtt, amióta Thilo Sarrazin vitatott könyve nyomán a német belpolitika első számú kérdésévé vált a bevándorlók (köztük is elsősorban a muzulmánok) beilleszkedése és ez evvel kapcsolatos problémák. A Németországi Muzulmánok Központi Tanácsa összesen 18 kisebb-nagyobb muzulmán szervezetet tömörít, további három iszlám egyesület pedig társult tagsággal rendelkezik a tanácsban. A ZMD mintegy 300 mecset muzulmán közösségeit képviseli.

Merkelt támadják a Mohamed-rajzoló díjátadóján elhangzottak miatt

MTI

Nem talált egyöntetű helyeslésre a német kancellár fellépése egy potsdami díjátadáson, amelyen személyesen méltatta a Mohamed-rajzáról híressé vált dán karikaturista érdemeit a véleménynyilvánítás szabadságának megvédésében.

Aiman Mazyek, a Németországi Muzulmánok Központi Tanácsának (ZMD) főtitkára a ZDF televíziónak nyilatkozva úgy vélte: Kurt Westergaard méltatásával Angela Merkel "csak olajat öntött a tűzre" egy olyan belpolitikai légkörben, amely amúgy is feszült már Thilo Sarrazinnak a muzulmánokat sértő "rémes kijelentései" miatt.

"Nem hiszem, hogy külföldön, különösen az iszlám országokban úgy értelmeznék ezt a beszédet, hogy a kancellár a véleménynyivánítás és a sajtó szabadsága mellett tört lándzsát. Sokkal inkább azt fogják kérdezni, vajon miért esett időben majdnem egybe a kormányfő beszéde a Sarrazin tézisei által kiváltott vitával?" - mondta Mazyek. Elítélte Merkel potsdami szereplését a ZMD elnöke is. Ayyub Axel Köhler egy csütörtöki újságban megjelent nyilatkozatában úgy vélte: a kancellár ezzel éppúgy táplálta az iszlámellenességet, mint Sarrazin, aki népcsoport elleni uszítást követett el, amikor bírálta a muzulmán bevándorlókat. Az ellenzéki Zöldek társelnöke, Renate Künast sem találta helyesnek Merkel kiállását. Mint fogalmazott, "én nem tettem volna ezt".

Westergaard (balról a második) és Merkel a díjátadón Fotó: MTI/EPA

Kurt Westergaard, aki öt évvel ezelőtt Mohamed prófétát gyújtózsinóros turbánnal a fején ábrázoló karikatúrájával széles körű felháborodást keltett az iszlám országokban, szerdán este vette át Potsdam város médiadíját a kancellártól. A potsdami Sanssouci kastélyban rendezett ünnepségen Angela Merkel köszöntőjében azt mondta, a média szabadsága az egyik leglényegesebb jellemzője a szabadságon alapuló demokráciának. Európa olyan hely, ahol karikaturisták ilyen rajzot is készíthetnek - szögezte le. A rendezvény fő szónokaként egyúttal síkraszállt a toleranciáért, az emberi méltóság és a vallásszabadság tiszteletéért.

Érdekes volt az országos német lapok reakciója a díjátadó másnapján. Míg a konzervatív Die Welt meg a baloldali Berliner Zeitung címoldalán, nagy fényképpel számolt be csütörtökön a potsdami díjátadásról (az előbbi ráadásul teljes terjedelmében ismerteti Merkel beszédét a 7. oldalon), addig a liberális Süddeutsche Zeitung a 6., a konzervatív (és a CDU-hoz amúgy közel álló) Frankfurter Allgemeine Zeitung a 2. oldalon közölt hírt az eseményről. A FAZ beszámolója nem lépi túl egy "mínuszos hír" terjedelmét - igaz, a tárca rovatban (29.oldal) interjút közöl Westergaarddal.

A 75 éves dán karikaturista, aki öt éve muzulmán szélsőségesek állandó fenyegetése alatt él, szigorú biztonsági intézkedések közepette vett részt a díjátadáson. Mint a ceremónia előtt nyilatkozva kifejtette: nincsenek problémái más vallásokkal, hanem csak iszlamistákkal. Mindig azért fog harcolni, hogy az emberek békésen élhessenek a maguk vallásának. Csalódásának adott hangot a muzulmán világ értelmiségének magatartása kapcsán. Mint mondta, éppen ebből a körből részesült csekély mértékű szolidaritásban, holott az értelmiséget is a véleménynyilvánítás szabadsága élteti.

A potsdami M100 Médiadíjat száztagú kuratórium ítéli oda 2005 óta olyan személyeknek, akik munkásságukkal "nyomot hagytak maguk után" Európában és a világban. Az eddigi kitüntetettek között van az Orvosok határok nélkül szervezet alapítója, Bernard Kouchner, az afrikai éhezőket segítő Bob Geldof rockzenész és Hans-Dietrich Genscher egykori német külügyminiszter. A szerda esti díjátadáson mintegy 80 európai médium főszerkesztői voltak jelen, a méltató beszédet (laudációt) Joachim Gauck egykori keletnémet polgárjogi aktivista mondta.

RTL-ramadán

A Médiapiac cikke

Különleges megoldással szólítja meg muzulmán nézőit az iszlám ma kezdődő szent hónapja idején a német RTL-csoport egyik adója.

Napkeltekor és napnyugtakor jelzi majd a csatorna: életbe léptek, illetve másnapig szünetelnek a böjti időszak előírásai.

A németországi muzulmánok központi szervezete máris üdvözölte az RTL II lépését, mondván, ez annak a jele, hogy Mohamed hívei sikeresen integrálódtak a helyi társadalomba, ahogy annak is, hogy a nagy nézettségű adók között is akad olyan, amely érzékeny a nem keresztény polgárok hitbéli ügyei iránt.

Nem böjtölhetnek a muszlim focisták a Ramadan alatt

A SamsungSport híre

A német futballhatóságok meg tudtak állapodni az ország muzulmán csoportjaival arról, hogy a Ramadan havi böjt a futballisták esetében ne legyen kötelező.

Ramadan szent hónapjában a muszlimok pirkadattól napnyugtáig böjtölnek, ami azonban egy profi futballista erőállapotának nem tesz jót. Az FSV Frankfurt ebből az indíttatásból három játékosát hivatalos figyelmeztetésben részesítette tavaly, ugyanis kiderült, hogy betartották a böjti előírást, noha a szerződésükben benne foglaltatott, hogy ezt csak a klub kifejezett engedélyével tehetik meg.

A németországi Muzulmánok Központi Tanácsa az egyiptomi Al-Azhartól, a legismertebb és legtekintélyesebb muszlim teológiai intézettől kért segítséget az ügyben. A hittudósok némi disputa után kijelentették, hogy amennyiben a játékos teljesítményére befolyással bír a böjt, és amennyiben egyetlen jövedelemforrása a profi futball, úgy nem köteles betartani a Ramadan havi böjtöt, ha az adott időszakban klubja mérkőzéseket játszik.

- A muszlim profi labdarúgók böjtölhetnek olyan időszakokban, amikor nem kell mérkőzéseket játszaniuk, így továbbra is tisztelhetik hitüket, Istent, és a Ramadan szent havát - jelentette ki a Muzulmánok Központi Tanácsának főtitkára, Aiman Mazyek. - A test egészsége egyébként is fontos szerepet játszik az iszlám tantételekben.

Foghíjas iszlám konferencia kezdődött Berlinben

MTI

A mintegy 3 milliós németországi muzulmán lakosság integrációját elmélyíteni hivatott konferencia kezdődött hétfőn Berlinben a német kormány, illetve a muzulmán szervezetek képviselői között.

A tanácskozás azonban meglehetősen foghíjas, hiányzik ugyanis a legtekintélyesebb muzulmán szervezet, a Németországi Muzulmánok Központi Tanácsa. Egy másikat, az úgynevezett Iszlám Tanácsot pedig a hatóságok zárták ki, mert egyik tagszervezetének vezetői ellen büntetőjogi eljárás kezdődött.

Ennek ellenére az úgynevezett iszlám konferencia vezetője, Thomas de Maiziere belügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a tanácskozás elősegíti a muzulmán lakosság beilleszkedését, továbbá a keresztények és a muzulmánok közötti közeledést.

A német kormány és a muzulmán szervezetek közötti párbeszéd, illetve az integráció előmozdítása érdekében a konferenciát 2006-ban Angela Merkel kancellár hívta életre, és vezetőjévé az akkori belügyminisztert, Wolfgang Scha:ublét nevezte ki. A kancellár abból indult ki, hogy az integráció kétirányú utca, azaz a kormánynak biztosítania kell a muzulmán lakosság beilleszkedéséhez szükséges feltételeket, ugyanakkor a muzulmánoknak tiszteletben kell tartaniuk a német alkotmányban foglaltakat, illetve az ország törvényeit, és élniük kell a számukra biztosított lehetőségekkel. Az iszlám konferencia első tanácskozásain a többi között olyan kérdések kerültek napirendre, mint az iszlám papok németországi képzése, az iszlám vallás oktatása a németországi iskolákban, továbbá a német nyelvoktatás, valamint a munkavállalás elősegítése a muzulmán lakosság számára.

Szakértők szerint az eddigi tanácskozások nem hoztak számottevő eredményeket. A második Merkel-kormány ugyanakkor hangsúlyozta a konferencia folytatásának szükségességét, és a hétfőn kezdődött tanácskozás - immár az új belügyminiszter vezetésével - ennek nyitányát jelentette.

Az előjelek azonban meglehetősen kedvezőtlenek voltak, a kormány ugyanis a résztvevők köréből kizárta az Iszlám Tanácsot, a Németországi Muzulmánok Központi Tanácsa pedig bejelentette, hogy bojkottálja a konferenciát. A tanács vezetője, Ayyub Axel Köhler arra hivatkozott, hogy a nézete szerint Németországban erősödő iszlámellenességet a konferencia nem tárgyalja a szükséges mértékben, kifogásolta a napirendet, továbbá a résztvevők összetételét. Úgy értékelte, hogy tisztázatlanok a célkitűzések, és valójában "felülről elrendelt" tanácskozásról van szó.

Az első tanácskozáson a kormány képviselői mellett 17 állami és ugyancsak 17 muzulmán szervezet képviselői vettek részt.