A világ egyik legnagyobb tömeggyűlése készül Indiában

Tömegek tartanak az idzstemára

Az egykoron a vegyi katasztrófa miatt elhíresült Bhopal városának közelében tartja a Tabligh Dzsamaat 63. nagygyűlését, amire 2010. december 25. és 27. között mintegy 700.000 embert várnak.  Ez az Aalmi Tablighi Ijtema nevezetű találkozó valószínűleg az iszlám negyedik legnagyobb tömegrendezvénye a mekkai zarándoklat, a kerbalai asúra és a bangladesi tablighi idzstema után.

Különösen komoly előkészületek folynak, mert ez alkalommal 400 mozgásában korlátozott muszlimot is vendégül látnak Bhopaltól 12 km-re az Islam Nagar nevezetű helyen. 2001-ig a találkozót a Taj-ul-Masjid névre hallgató mecsetben rendezték, ami Ázsia egyik legnagyobb iszlám imaháza.

A szervezők várakozásai szerint Oroszországtől Kambodzsáig több, mint harminc országból érkeznek majd résztvevők. A rendezők a nagy tömeg ellenére kerülni szeretnék a vásári hangulatot: korlátozzák a zajszintet, az ételeket pedig kötött áron lesznek kötelesek az árusok forgalmazni.

A Tablighi Dzsamaat egy XX. századi iszlám megújhodási mozgalom, ami a deobandi jogi iskolához köthető. Teljesen apolitikus szerveződésként a céljuk az, hogy minél jobb vallásgyakorlatra neveljék a muszlimokat.

Újabb fatva a terrorizmus ellen

Internetes fórumokon sokszor olvasható az a nyilvánvaló hazugság, hogy a muszlimok nem ítélik el kellően a terrorizmust. Az iszlám vallási vezetők évek óta nyilatkozatok százait teszik közzé, hogy eloszlassák ezt a tévhitet. Mindhiába. A Carta Pax Islamica és társai nem érik el a nyugati újságírás ingerküszöbét. Tudjuk, hogy csak az hír, ha a postás harapja meg a kutyát. Fordítva nem.

2010. december 6-án robbantás volt Benáreszben, amiről egy helyben élő hazánkfia így számol be a blogjában:

Az ayodhya-i Babri mecsetet 18 éve
 hindu szélsőségesek rombolták le.

December 6-án volt a 18. évfordulója az ayodhyai mecset lerombolásának, amely akció azóta jelképe lett a hindu-muszlim ellentétnek Indiában. Tegnap, amíg az étteremben vártuk, hogy az ebédünk elkészüljön, a kezembe akadt az aznapi újság, ahol a címlapon szerepelt, hogy hála a fokozott biztonsági előkészületeknek, az évforduló rendbontás nélkül telt el. Az öröm azonban korai volt. Még aznap este bomba robbant itt Varanasiban, a hinduk szent városában, az esti folyóbúcsúztató szertartás (aarti) alatt. Mivel ezen az eseményen rendszeresen több ezer ember vesz részt – helyiek és turisták vegyesen -, így sajnos rengeteg a sérült. A robbantást az Indian Mujahideen nevű radikális muzulmán szervezet vállalta magára. A hivatalos adatok szerint egy kisgyerek halt meg és harmincheten megsérültek, de a helyiek beszámolóját hallgatva és a képeket látva egész biztos, hogy ennél jóval több a sebesült.

Mi pedig tegyünk hozzá, hogy az indiai muszlim autoritások több vallásjogi döntvényben, azaz fatvában ítélték el a barbár tettet - írja a Hindustan Times. Közöttük találjuk a Dzsamiat Ulama-i Hindet és a Dar-ul-Ulum Deobandot is.

Szóval most már senki se mondja, hogy a muszlimok nem ítélik el a terrort!

Deoband vs. iszlám világ

Darul Ulum Deoband

A Darul Ulum Deoband egyike az indiai szubkontinens legismertebb iszlám teológiai intézeteinek. A szunnita iszlám hanafi jogi iskolájához köthető. Annak szigorú, szövegszerű értelmezését tanítja. A deobandi jogértelmezést követi sok indo-pakisztáni, többek között a Tabligh Dzsamaat néven ismert hiterősítő mozgalom is.

A deobandi tudósok már sokszor kiverték a biztosítékot. Most pédául azzal a fatvával, mely kimondja, hogy a muszlimok számára tiltott lenne a véradás és a szervadományozás, amit a mértékadó iszlám központok, így az al-Azhar Egyetem is megengedetnek tekint. Indiában is többen helytelennek mondják a fatva. Maulana wahiduddin Khan, a Jamia Milia Islamia vezetője például arra kéri az indiai muszlimokat, hogy továbbra is adjanak csak nyugodtan vért - írja a The India Times.

A deobandi okostojások abból indulnak ki, hogy az ember nem birtokosa saját testének, s ezért nem "kereskedhet" azzal szabadon.

Ha ezt a logikát követjük, az ember semminek sem a tulajdonosa, semmit sem adhat-vehet, beleértve a munkaerejét is. Végsősoron az iszlám pillérei között található adakozás sem lenne lehetséges, pedig az vallási kötelezettség.

Mindeközben Merkel arról értekezik, hogy az iszlám képtelen alkalmazkodni. Igazából nem az iszlám, hanem a székeiket féltő, feleslegesen filozofálgató muftik azok, akik begyöpösödtek. A muszlim tömegek 1400 éve meglepően ügyesen alkalmazkodnak sok mindenhez. Még korlátolt muftijaikhoz is!