A hungaristák szerint bomlasztó a Magyar Iszlám Közösség

A Jövőnk.infó nevű hungarista weblap látszólag összeveti az iszlámot és a kereszténységet, s azt elemzi, hogy miért lehetséges iszlám forradalom (ilyen utoljára 1979-ben tört ki Iránban), és miért nem a keresztény. Az írás egyik nem titkolt célja az, hogy újfent belerúgjanak Rózsa-Flores Eduárdóba, a 47 szúfi vers szerzőjébe. Többek között az fáj nekik, hogy Rózsa-Flores-t a magyar muszlimok egy része máig hősnek tekinti.

A hungaristák az európai iszlám szervezetek egy részét azzal vádolják, hogy cionista indíttatású bomlasztók. Mivel Rózsa-Flores-t hozzák fel példaként egyértelművé válik, hogy a Magyar Iszlám Közösségre gondolnak, mely hazánk legrégebbi, 1988 óta működő iszlám szervezete.

A hungarista hírportál Rózsa-Flores-t mártírhalála óta a legképtelenebb vádakkal illette, gyalázta, kétségbe vonta hazafiságát, őszinteségét, muszlim mivoltát.

Ugyanakkor 2009-es közleményükben deklarálni próbálják, hogy nem az iszlám ellen vannak (sic!), s jelzik azt is, hogy felkérték Sulok Zoltánt, a Magyarországi Muszlimok Egyháza elnökét arra, hogy ezen üzenetüket továbbítsa a muszlimok felé. Arról nem tudunk, hogy Sulok közvetítette-e a szálasisták gondolatait a hazai iszlám hívők felé, sőt arról sincs információnk, hogy valaha is kapcsolatban állt volna velük.

Sulok Zoltán vall megtéréséről

Az alábbi Jordániában készült, angol nyelvű videón Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke vall az iszlámhoz vezető útjáról:

Vallásközi párbeszéd programsorozat a Tranzit Art Café-ban

Az Ázsia-Európa Találkozó (ASEM) vallásközi párbeszéd kezdeményezéséhez kapcsolódóan a thaiföldi kormány vallásközi kulturális fotópályázatot hirdetett, “Igen, mi hiszünk a vallásközi párbeszédben” címmel, amely a kultúrák közötti, vallási és társadalmi kérdésekre fókuszált. A beérkezett anyagokból válogatás készült, melyet a Tranzit Art Café-ban mutatnak be 2010. december 7. és Vízkereszt (január 6.) között.

A fotókiállítás mellett filmeket láthatnak az érdeklődők, és egy vallásközi kerekasztal-beszélgetésbe bepillanthatunk, a rendezvény célja ugyanis a vallási sokszínűség kézzelfogható bemutatása.

Megnyitó időpontja: 2010. december 7., kedd 19:00
Helyszíne: Tranzit Art Café, 1116 Budapest, Kosztolányi Dezső tér, (Ulászló utca - Bukarest utca sarok)

A fotókiállítást és az eseménysorozatot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Rétvári Bence, és főosztályvezetője nyitja meg.

A megnyitóbeszédeket követően a kerekasztal-beszélgetésben részt vesznek:
• Kiss Ulrich jezsuita szerzetes
• Radnóti Zoltán rabbi
• Sóskuti Zoltán református lelkész
• Sulok Zoltán Magyarországi Iszlám Egyház elnöke
• Tornóczky Gusztáv a Krisna-tudatú Hívők kommunikációs igazgatója
Moderátor: Cser Zoltán a Tan Kapuja Buddhista Főiskola megbízott előadója.

Az eseményhez kapcsolódó filmvetítések:
• december 4. Babett lakomája (G. Axel)
• december 13. Ádám almái (A. T. Jensen)
• december 18. Mosiuer Ibrahim és a Korán virágai (F. Dupeyron)
• december 20. Kundun (M. Scorsese)
• december 27. Jákob rabbi kalandjai (G. Oury)

A belépés minden programra ingyenes!

Érdeklődni: + 36 1 209 30 70
www.tranzitcafe.com

"Vallásbéke" konferencián ostorozta Tüske László az iszlámot

Tüske: úgy szúr, hogy az már fáj!

A Zalai Hírlap cikkének részlete

Kemény szavakkal élt Tüske László, a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem arabista történésze, aki az iszlám eredetéről beszélt. Az előadás rávilágított, miközben a Koránban olvasható, a vallásban nincsen kényszer, az iszlám erőszak legitimálását érjük tetten. (A Korán-magyarázatok szerint az, hogy a vallásban nincsen kényszer csupán annyit tesz, hogy nem kényszeríthető senki sem megtérésre. A térítési kényszer hiánya nem jelenti azt, hogy az iszlám és az iszlám állam lemondana az erőszak korlátozott és szabályozott alkalmazásáról. - szerk.)  Miért? Az iszlámban nem válik szét a vallás és a társadalmi politikum. Eredője, hogy az arab nemzetállamok kialakulásában a szent jog játszik főszerepet, az élet összes terepe szakrális meghatározottságú. (Az iszlám nem egy arab vallás. Az iszlámban nincs nacionalizmus, mert az egy modern politikai ideológia! Az arab nemzetállamok léte, az iszlám tökéletes megcsúfolása. - szerk.) Eszerint a jó hívő a szent hitet, az isteni parancsokat elhagyó, immorálisnak tartott államgépezettel szemben aktív ellenállásra is buzdítható. A hitehagyottakkal szemben a régi hiten alapuló etikai szabályok, isteni rendelések - eszközökben nem válogató - parancsai lépnek életbe. Az iszlám nem ismeri az individuumot, az önállóságot, az autonómiát, férfi domináns, az állami ellenőrzés mindenre kiterjed. Az iszlám államvallás. (Bizonyos országokban, máshol pedig nem. Teljesen lényegtelen, hogy milyen az állam berendezkedése, az iszlám mindenhol gyakorolható. Széles Allah földje a hívők számára - tanítja az iszlám. - szerk.)  És 40-60 százalékos az analfabétizmus ezekben az országokban - tette fel a pontot az i-re az előadó. (Mohamed próféta a perzsa hadifoglyokat szabadon engedte, ha azok megtanítják a muszlimokat írni, ezzel csakhamar felszámolta az írástudatlanságot - szerk.) A padsorokban előttem ülő Sulok Zoltán, a 10 éve létező hazai muszlim egyház (helyesebben: Magyarországi Muszlimok Egyháza, aminek Sulok az elnöke - szerk.) alapítója ingatta a fejét.

Hallottuk tőle, az iszlám a legelső vallás, Ádám volt az első muszlim. Isten szabad akaratot adott az embernek, mondta, a térítésnek nincs is értelme. Szerinte a pogány szabadsághoz való visszatérés az isteni elégedettség elérését jelenti.

Busralilmuhminin-kommentár: Komolyan fel kell vetni a kérdést, hogy teljesen inkompetens, a tárgyukat véletlenül sem ismerő dilettánsok hogyan kaphatnak katedrát ma Magyarországon, s hogy kerülhet egy iszlamofób fajankó egy vallásbékéről szóló konferencia előadói közé!

Iszlám kulturális találkozó Nagyváradon

Mint arról már blogunk beszámolt, Nagyváradon megélénkült az iszlám élet.

A legfrissebb eseményről az Erdély Ma nevű portál is beszámolt.

Igencsak sokféle összetételű közönsége volt annak a péntek esti kulturális rendezvénynek, amelyet első alkalommal szervezett meg a nagyváradi Szakszervezetek Művelődési Házában a Bihar Megyei Iszlám Kulturális Közösség. A találkozóra érkezettek között fiatalokat, fejkendős muszlim nőket, váradi magyar értelmiségieket, de még nyugdíjas katolikus papot is láttunk. A kultúrotthon előcsarnokában több könyves standot állítottak fel, melyeken színes szórólapok, különféle, az iszlámot ismertetető román, magyar és arab nyelven írt könyvek sorakoztak, egy asztalnál pedig szép keleti fejkendőket lehetett vásárolni. Az est házigazdája, Oszmán Mohamed, a Bihar Megyei Muszlim Közösség vezetője fogadta az érkezőket. A szokványos „európai” utcai öltözékek között megvillant egy-egy fehér burnusz is, ugyanis akadtak olyanok, akik az alkalom tiszteletére felöltötték a tradicionális népviseletet.

Oszmán Mohamed (képünkön) nyitotta meg a rendezvényt, köszöntve valamennyi jelenlévőt. Ezután a muszlimok életébe, az iszlám világába kalauzolta el a hallgatóságot Kerim Enghin, a Romániai Muszlimok Közösségének elnöke, aki tatár származású, jelenleg Konstancán él. A vetítéssel egybekötött, több mint kétórás előadás sok olyan dologra kitért, amelyet nem ismernek az európai közösségek. Elsősorban magát az iszlámot mutatta be az előadó.

Az iszlám a nagy világvallások egyike, monoteista vallás, amelyben Mohamed prófétáé a vallási és politikai vezető szerep. Hívői a muszlimok. Alapjául azok az Isten – azaz a muszlim országokban használt nevén Allah vagy Alláh – szavának tekintett kinyilatkoztatások szolgálnak, amelyeket Muhammad ibn Abdalláh ibn Abd al-Muttalib – közismert nevén Mohamed próféta – adott át követőinek a VII. század első harmadának végén Hidzsáz városában, és amelyeket halála után két évtizeddel a Koránban gyűjtöttek össze a muszlimok vagy magyarosan a muzulmánok. Egymilliárd 570 millió követőjével (ez a Föld népességének 23 százaléka) ez a világ második legnagyobb vallása a kereszténység után. Bihar megyében pillanatnyilag több mint ezer muszlim hitű személy él. Az iszlám nem egyszerűen vallásnak, azaz dogmák és vallásgyakorlatok összességének, hanem valóságos civilizációnak is tekinthető: híveit közös kultúra, közös hagyományok és az egyazon – vallást, erkölcsöt, jogot és mindennapi életet szabályozó – jogrendnek való engedelmeskedés köti össze.

Kerim Enghin beszélt az előítéletek sokaságáról is, melyek a muszlimokkal kapcsolatban terjednek világszerte, s ezeknek tudható be, hogy nagyon sokaknak az iszlám hallatára a háremek vagy a pokolgépes terrorista akciók jutnak eszükbe. Márpedig az igazi muszlim emberekre – és szerencsére ők vannak többségben – nem a buja háremek és a vérszomjas merényletek a jellemzők, jelentette ki Enghin, hanem az Istent, Allahot, kereső és tisztelő, az emberséget mindenek fölé helyező életszemlélet. Ezután szent könyvükből, a Koránból mutatott be részleteket, szólt a muszlimok számmisztikájáról, a mohamedán vallásban fellelhető természetfölötti lényekről, így az angyalokról s magáról a muszlim istenképről.

A tervek szerint a Bihar Megyei Iszlámok Kulturális Egyesülete a jövőben több ismeretterjesztő és közösségformáló összejövetelt szeretne rendezni, ugyanis úgy vélik, egyre többen fognak hozzájuk csatlakozni tájainkon is.

Busralilmuhminin-kiegészítés: Csak most (2010. október 28.) jutott szerkesztőségünk tudomására, hogy a rendezvényen jelen volt Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok egyháza elnöke, amiről Vin si eu nevű román nyelvű portál is tudósít.

Sulok Zoltán is felszólalt a Dzsámi megnyitóján

A Pécs 2010 oldal arról tudósít, hogy május 22-én újra nyitotta kapuit a Jakovali Haszán pasa dzsámi. A rendezvényen felszólalt a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke, Sulok Zoltán közgazdász.

Sulok Zoltán a Magyarországi Muszlimok Egyházának vezetője elmondta, hogy a Jakovali Haszan dzsámiját a pécsi közösségük imahelyként használja, a pénteki imákat és a Ramadán alatt (az iszlám holdnaptár 9. hónapja, amikor a muszlimok napkeltétől-napnyugtáig böjtölnek) pedig mindennap imádkozik itt a Pécsett és vonzáskörzetében élő pár száz muszlim hívő. Azon túl, hogy örülnek a múzeum felújításának, a mecset állagmegóvásának, az egyik tagjuk készítette az arab feliratokat az új kiállításon, amely jó lehetőség azok számára, akik a muzulmán világot nem ismerik, hogy találkozzanak a vallásunk öt alapelvével.

Képek a pécsi iszlám napról

A Magyarországi Muszlimok Egyháza 2010 május 15-én iszlám napot szervezett Pécsett. A program az Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozatba illeszkedett. A szervezet honlapján elérhetőek az esemény képei.

Khitan – a körülmetélés az Iszlámban

Törökországban kis hercegnek öltöztetik
a körülmetélendő fiúkat

A körülmetélésről mindenkinek blog bejegyzése

Ezt a cikket a szerző a www.korulmeteles.hu honlap kérésére írta.

Az Iszlám vallásban a körülmetélés az Istennek (arabul: Allah) való engedelmesség és odaadás egyik megnyilvánulása, illetve a próféták (Ábrahámtól kezdve Mohamed Prófétáig – béke legyen velük) követésének egyik jele.


A férfiak körülmetélése

A férfiak körülmetélése az Iszlámban kötelező. Ajánlatos azt a gyermeken elvégezni a születésétől számított hetedik napon, de ha később történik az sem baj, mert Mohamed Próféta tanítása szerint Ábrahám elmúlt már nyolcvan éves, amikor Allahtól megkapta az erre vonatkozó parancsot, amelynek azonnal engedelmeskedett.

A férfiak körülmetélése (khitan) az iszlámban a teljes körülmetélés, ami a fitymabőr teljes eltávolítását jelenti. A beavatkozás értelme mögött a higiénés szempontok állnak, ami fontos feltétele az iszlámban előírt tisztálkodásnak (tahára).

A nők körülmetélése

A nő esetében tilos és egyben elítélendő az a fajta „körülmetélés”, amit afrikai vagy fáraói körülmetélésnek neveznek, mert ez csonkítás, és semmi köze nincs az Iszlámhoz. (Ezt a csonkítást többféleképpen végzik, melynek lényege a csikló, a kisajkak, esetleg a nagyajkak részleges vagy teljes eltávolítása.(1)) Ettől teljesen eltér az az eljárás, amit néhány iszlám területen (pl. Egyiptomban és Szudánban (2)) és női körülmetélésnek (khafd) neveznek, amikor a csikló fölötti fitymabőrből távolítanak el egy néhány milliméteres darabot. (A fikh enciklopédiája 19/28: a húgycső fölötti, kakastaréjhoz hasonló rész lemetszése.) Azonban ez sem kötelező, sőt nem is ajánlott az Iszlámban, mindössze engedélyezett, mivel semmi sincsen a Koránban, sem a Szunnában, amely a nők esetében ezt előírná. Míg számos olyan rendelkezést találhatunk az Iszlámban, amely elrendeli a férfiak számára a körülmetélést, de sehol sem található a nyoma annak, hogy nők esetében ezt a gyakorlatot elrendelte vagy ajánlotta volna. Az erről szóló hadísz(3) a neves hadísztudós, al-Albáni – Allah kegyelmezzen neki – szerint gyenge hadísz. (Ld. a gyenge hadíszok láncolata 1935. sz. alatt!). Található azonban olyan hadísz, amiben Mohamed Próféta (béke legyen vele) azt tanácsolta egy női körülmetélést végző nőnek: „minimálisan vágd le és ne vidd túlzásba, hiszen ez fényesebb (a nő) arcának és kellemesebb a férjnek”. Ez a hadísz pedig azt mutatja, hogy a Próféta idején ez létező dolog volt, és Mohamed Próféta (béke legyen vele) engedélyezte a fent leírt feltételekkel. Tehát a beavatkozás értelme mögött a higiénés szempontok mellett a szexuális vágy mérsékletese. A túlzott vágás esetén sem a férj, sem a feleség nem lel öröm az együttlétben. (Shaykh al-Islam, Ibn Taymiyah, Madzsmoo al-Fataawa, 21/114)

Szunan al-fitra

Az iszlámban a férfiak körülmetélését az ún. szunan al-fitra (azaz az ember természetes, veleszületett tulajdonságainak megfelelő gyakorlat) részeként szokták említeni. A körülmetélésen kívül az alábbi ajánlásokat találjuk:

– a fanszőrzet borotválása vagy vágása, és a hónaljszőrzet kitépése vagy vágása (férfiaknak és nőknek egyaránt)(4),

– a körmök vágása (férfiaknak és nőknek egyaránt),

– a bajusz rendbetétele úgy, hogy ne lógjon a szájba,

– a szakáll növesztése,

– a haj ápolása (férfiaknak és nőknek egyaránt),

– az ősz hajszálak meghagyása (tartózkodás ezek kitépésétől). „Ne tépjétek ki az ősz szálakat! Ha egy muszlimnak ősszé válik egy hajszála az iszlámban, akkor a Feltámadás Napján majd fényt fog neki adni.” – mondta Mohamed Próféta (béke legyen vele) (Abu Dáúd). (Férfiaknak és nőknek egyaránt.)

– az ősz haj festése (de feketére festeni nem szabad). (Férfiaknak és nőknek egyaránt.)

– parfüm használata. (A nő ne használjon házon kívül parfümöt, hogy ne érezze más férfi az illatát. A férjének azonban úgy díszítheti, illatosíthatja magát, ahogyan csak akarja.)

Sulok Zoltán
elnök
Magyarországi Muszlimok Egyháza

Jegyzetek:
(1) A WHO a circumcisiót, illetve a női nemi szervek csonkítását 4 típusba osztályozza: I. a csikló részleges vagy teljes kimetszése (Clitoridectomia), II. clitoridectomia és a kisajkak részleges vagy teljes eltávolítása, III. clitoridectomia, a kisajkak teljes eltávolítása, a nagyajkak kimetszése és a maradékuk újraegyesítése, illetve közelítése, új hüvelybemenet képzéssel és IV. az incisio egyéb formái égetés és a külső genitálék anipulációja.
(2) Az Arab-öböl és Észak-Afrika országaiban nem szokás a nők körülmetélése.
(3) Mohamed Próféta (béke legyen vele) tanítása.
(4) A hónalj- és a fanszőrzettől legalább negyvennaponként meg kell válni.