Egy muszlim újságírónő megkövezésére szólított fel a Twitteren egy brit politikus

Gareth Compton, a köveztető

Egy muszlim újságírónő megkövezésére szólított fel a Twitter közösségi portálon egy brit politikus, akit a felhívás miatt őrizetbe vettek a hatóságok. A birminghami városi tanácstagot, Gareth Comptont durva üzenet elküldésének gyanújával vették őrizetbe, de később óvadék fejében szabadlábra helyezték.

Yasmin Alibhai-Brown

Compton a következőt írta az interneten: "Lenne olyan szíves valaki halálra kövezni Yasmin Alibhai-Brownt? Ha maguk nem árulják el, akkor én sem árulom el az Amnestynek. Ez tényleg áldás lenne." A politikus később eltávolította felhívását és bocsánatot kért "a félresikerült tréfáért".

Yasmin Alibhai-Brown Yasmin Damji néven született Ugandában indiai muszlim szülők gyermekeként. A The Independent és az Evening Standard újságírója. A Brit muszlimok a Világi demokráciáért nevű szervezet egyik alapítója. Legfőbb célja a "civilizációk harca" néven elhíresült teória cáfolata, szembeszegülés a szaúdi vahhabi ideológiával. Alibhai-Brown szeretné felkarolni azokat a brit muszlimokat, akik a rendszer áldozatainak tekinthetők.

Nem helyesli az Amnesty International a burka betiltását

Elítélte az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet azt a belga képviselőházi döntést, amely megtiltja a muzulmán nők arcát elfedő hagyományos öltözet, a burka és a nikáb viselését nyilvános helyeken.

Az AI szerint a döntés "veszélyes precedenst" jelent, az arc eltakarásának teljes tilalma sértené a burkát, illetve nikábot viselő nők szólás- és vallásszabadságához való jogot.

A csütörtökön megszavazott tilalom nem csupán a közintézményekre, hanem minden közterületre és a nyilvánosság számára elérhető helyre, így az utcára és az üzletekre is vonatkozik, és e tekintetben mindeddig egyedülállónak számít Európában. Kivételt jelenthetnek a nyilvános ünnepi rendezvények, azokat azonban előbb engedélyeztetni kell a helyi önkormányzatnál.

A törvény akkor lép életbe, ha a szenátus is megszavazza. Ez parlamenti vélekedések szerint júniusban vagy júliusban várható. A szabály megszegésének esetére 25 euró pénzbírságot vagy hét napi elzárást ír elő a törvény.

A tilalom nem nevezi néven a burkát és a nikábot - az előbbi az egész testet elfedő viselet, az utóbbi pedig az arcot eltakaró kendő -, hanem azt mondja ki: ruházattal tilos az arcot részben vagy egészben úgy elfedni, hogy az már azonosíthatatlanná teszi azt.

Egyelőre nem lehet megítélni, hogy a törvény mekkora felzúdulást válthat ki az ország egyre növekvő lélekszámú - elsősorban Marokkóból, Algériából, Tunéziából érkezett - muzulmán lakossága körében. E hagyományos muszlim viseletet eddig is meglehetősen ritkán lehetett látni Brüsszelben.

A belga parlament képviselőháza akkor mutatott fel gyakorlatilag teljes nemzeti egységet a tilalom megszavazásában, amikor Belgium belpolitikai válságba süllyedt, szétesett a kormány, mert a flamandok és a vallonok nem tudtak megegyezni egymással egy nyelvileg vegyes választókerület kettéválasztásában.

A burka- és nikábviselési tilalmat egyfelől azzal a - liberálisnak mondott - érvvel támasztják alá, hogy ezek a viseletek a nő alávetettségét mutatják, és benne a nő "mozgó börtönben" van. Másfelől a terrorizmus ellen küzdő biztonsági szerveket zavarja, ha nem látják az elfedett muzulmán női arcot.