Umarov az iszlám világhatalmáért fohászkodik

MTI


"Fohászkodunk, hogy ezek az Allah nevében zajló események az egész világon elhozzák az ő törvényeit" - mondta Doku Umarov, a 46 éves nagy szakállú csecsen vezér, aki terepszínű ruhában, két társával együtt látható a felvételen. A videofelvételt - amely a Hunafa.com internetes oldalon jelent meg - a szabad ég alatt, a háttérből ítélve egy erdőben készíthették. Az ötperces szónoklat nagy részét nem lehet hallani az erős szél miatt.

Második feleséget keres a csecsen vezér

MTI

Második feleség után néz Ramzan Kadirov,
 a többségében muszlim Csecsenföld bikanyakú,
szakállas vezére. Úgy érzi, nincs szerencséje a nőkkel.

M

Kadirov. Elég jóképű? Moszkvának tetszik!

A 34 éves Kadirov, aki vasmarokkal uralja Csecsenföldet
 és szerez érvényt az iszlám jognak Oroszország
déli területén, a Komszomolszkaja Pravda című
 lapnak azt mondta, mindig nyitva tartja szemét,
 hogy megfelelő menyasszonyra leljen, de még nem
 talált rá az igazira. "Nem találok egy szépséget sem"
 - jegyezte meg.

Kadirov korábban nem tette egyértelművé
 a többnejűségről vallott nézeteit. Korábban
úgy beszélt a nőkről, mint férjeik tulajdonáról,
megjegyezve hogy a nők legfőbb feladata a
gyermekek kihordása.

A Moszkva által kinevezett és három éve
hivatalban lévő vezető elmondta, felesége
 nem bánná, ha második nej kerülne a házhoz.

Iszlám dresszkód Csecsenföldön

Az észak-kaukázusi köztársaság az iszlám vallási előírásokkal egyező öltözködési szabályokat vezetett be az állami alkalmazottak számára - jelenti Reuters. Péntekenként a közalkalmazottakat arra szólítják fel, hogy a hölgyek fejkendőt és térd alá érő szoknyát viseljenek. A férfiaknak öltönyben és nyakkendőben kell megjelenniük munkahelyükön.

A megfigyelők szerint a moszkvai Kreml kénytelen némi kedvezményeket adni Ramzan Kadirov kollaboráns kormánya felé, aki azzal védekezik, hogy csupán ajánlásokról van szó.

Putyint támogatja a csecsen ügy árulója

A Hír 24 cikke

A dél-oroszországi Csecsenföld vezetője azt szeretné, hogy Vlagyimir Putyin jelenlegi miniszterelnök megválasztása esetén élete végéig maradjon Oroszország államfője.

Ramzan Kadirov ezt a Newsweek című befolyásos amerikai hetilapnak adott interjújában jelentette ki. A csecsen vezető hozzátette: mindenképp azt szeretné, hogy az általa „bálványozott” Putyin nyerje meg a 2012-es elnökválasztást. (Egy ember t bálványozni istenkáromlás az iszlám szerint. - szerk.)

Kadirov az első orosz regionális vezető, aki ilyen nyíltan kívánta a volt államfő visszatérését.

A csecsen vezér rendkívül jó viszonyt ápol a Kremllel, elemzők szerint Moszkva szabad kezet ad Kadirovnak azért cserébe, hogy biztosítja a politikailag ingatag régió stabilitását. "Amíg Putyin támogat engem, bármit megtehetek – Allahu Akbar!” – nyilatkozta a csecsen vezér az interjúban.

Kadirov a lapnak kifejtette saját iszlám-vízióját is, amit a kaukázusi orosz régióban kíván megvalósítani. „Egy nőnek csupán el kell fednie testét, a haját és a karjait ahhoz, hogy a mennyországba jusson. Az az álmom, hogy egyszer minden csecsen nő iszlám fejkendőt visel majd" – fejtette ki Kadirov. (Azért nem árt hinni is, ha az ember a Paradicsomba tart.!- szerk.)

Ahmed Zakajev is elpártolt Doku Umarovtól

MTI

Ahmed Zakajev

Ahmed Zakajev, a korábban a magát a Kaukázusi Emirátus emírjének nevező Doku Umarov által kinevezett csecsen emigráns kormány vezetője lemondott tisztségéről, feloszlatta a testületet, s ezt azzal indokolta, hogy az Umarovot megtagadó Huszein Gakajevet támogatja.

Zakajev Londonban kifejtette: az (el nem ismert) Icskerija Csecsen Köztársaság legfőbb testülete jelenleg az Állami Védelmi Bizottság - Sura Madzslisz -, amelynek élén Gakajev hadúr áll.

"Úgy döntöttünk, nem szükséges folytatni tevékenységünket a katonai szárnytól függetlenül, az pedig otthon van. Az új kormány összetételét az Állami Védelmi Bizottsággal egyeztetjük majd" - mondta.

Doku Umarov 2006-ban lett "Csecsenföld elnöke", és 2007-ben kiáltotta ki a Kaukázusi Emirátust, amelynek vahabita fegyveresei az észak-kaukázusi köztársaságok területén létrehozandó kalifátusért harcolnak. Umarov emberei számos terrorakciót követtek el, és Umarov a szakértők szerint még annál is többért vállalta a felelősséget.

Idén augusztusban azonban néhány hadúr bejelentette, hogy kivonja magát Umarov fennhatósága alól, az interneten pedig videofelvétel jelent meg, amelyben állítólag maga Umarov, de egyes szakértők szerint csupán egy rá erősen hasonlító ember lemond vezetői tisztségéről.

Umarov akkor kinyilvánította, hogy nem mondott le, s hogy a tőle elszakadt hadurak közül hármat - köztük Huszein Gakajevet - iszlám bíróság elé kell állítani.

Zakajev korábban maga is hadúr volt, majd kulturális miniszterré nevezték ki, később az icskerijai emigráns kormány vezetője lett, s 2000-ben Londonba költözött. Az orosz ügyészség egyebek között gyilkosságok, terrorcselekmények és túszejtések gyanújával 2002 óta körözi, és követeli kiadatását Nagy-Britanniától. Egy bíróság azonban megtagadta a kiadását, és London politikai menedékjogot biztosított számára.

Valójában a Csecsenföld Oroszországtól való függetlenségéért küzdő szeparatisták között harcolt, és azok egyik vezetője volt, de időközben a szeparatizmus gyakorlatilag megszűnt, s már csak az iszlám szélsőségesek harcolnak.

Zakajev nemrég úgy nyilatkozott a BBC brit műsorszórónak, hogy nem támogatja Ramzan Kadirov Moszkva-barát elnököt, de Doku Umarovot sem, mert ők "ugyanazon érem két oldala". A szélsőségesekkel való szövetség nem változtat az orosz-csecsen problémakörrel kapcsolatos álláspontján, amely azonban szerinte erőszakos úton nem oldható meg. "A katonai és a politikai szárny egyesülése elősegíti majd, hogy ezt a konfliktust megoldjuk nemcsak katonai, hanem politikai úton is" - mondta.

Moszkva üzletelne Dagesztánnal

Dagesztáni látkép. A destabilizációban sokan érdekeltek
Reuters – Sergei Rasulov

A Népszabadság cikke

Medvegyev a Kaukázus pacifikálását nem a hadsereggel oldaná meg

Négy hónap alatt 52 rendőrt öltek meg Dagesztánban. Az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi köztársaság vezetése szerint a hegyekben bujkáló fegyveresek ellen a katonai megoldás helyett Moszkvának ideje a munkanélküliséggel és korrupcióval küzdő térség gazdasági fellendítésére koncentrálni – ha valóban fel akarja számolni a radikális vahabiták csoportjait.

Ahogy kiszorultak a fegyveresek Csecsenföldről, úgy erősödtek meg a mi területünkön – magyarázta lapunknak a terrorizmus hátterét Dagesztán belügyminisztere, utalva a szomszédos köztársaságból hazatért dagesztáni eredetű harcosokra. Ali Mogamedov szerint a visszatérők száma 150 fő, akiket az „al-Kaida dagesztáni szárnya” finanszíroz.

A problémát azonban súlyosbítja, hogy a fegyvereseken és a rendfenntartókon túl a helyi vezetés érdekcsoportjai között is léteznek konfliktusok: Adilgerej Magomedtagirov belügyminiszter tavalyi meggyilkolása mögött is inkább klánharcokat, mint terroristákat sejtenek. – Több verziót vizsgálunk, a helyzetet nem kommentálom – mondta Magomedov.

A köztársaság 700 ezres fővárosát, Mahacskalát 12 éve irányító, 15 támadást túlélő, végül azonban tolószékbe kényszerült polgármester esetében sem vahabiták követhették el a támadást. – Jelenleg is vannak olyan, a destabilizációban érdekelt erők a politikai eliten belül, akik megbízást adnak a terroristáknak, saját konfliktusaik rendezésére – mondta a polgármester helyettese, BogadMagomedov.

Rendőrök és helyi politikusok pedig azt is valószínűsítik, hogy a fegyveres harcosok elleni küzdelem fenntartásában érdekelt a hadsereg is. – Ez sok magasrangú tiszt számára jó ugródeszka a további karrierhez. Amíg erre pénzt ad Moszkva, addig lesz is küzdelem – állítják egyöntetűen.

Ezt felismerve állhatott elő a héten Dmitrij Medvegyev lényegében új kaukázusi koncepcióval, amelyben a korrupció elleni harc és a gazdasági feltételek javításának igényét foglamazta meg.

A váltás az erőszakszervezet vezetőitől eltérő, üzletben érdekelt körök befolyásának növekedését jelenti a Kremlen belül: a közelmúltban létrehozott észak-kaukázusi szövetségi körzet fejévé Medvegyev Alekszandr Hloponyint nevezte ki, az eddig kihasználatlan olajvagyonnal rendelkező Kaszpitenger menten fekvő Dagesztán elnökévé pedig februárban a közgazdász végzettségű Mogamed Mogemedovot tette meg. (Igaz, utóbbi édesapja 2006-ig állt hosszú időn át a köztársaság élen.)

A koncepció kimondatlanul szakítast jelent Vlagyimir Putyin kormányfő még elnökként megfogalmazott politikájával szemben, amely szerint a térség pacifikálása a hadsereg aktív bevonásával biztosítható.