Kasmír vallási vezetőjét visszaengedték a legfőbb srinagari mecsetbe

A 14. mirwaiz

A ramadáni szent böjti hónapot követően nem engedték be Mirwaiz Molvi Muhammad Umar Farooq-ot, az Indiához tartozó Kasmír vallási vezetőjét a terület fővárosában lévő mecsetbe. Az 1973-ban született vallási vezető az AhlulBayt hírügynökségnek elmondta, hogy az új-delhi kormány erőszakos nyomásgyakorlása nem akadályozhatja meg őt abban, hogy gyakorolja jogait.

Mirwaiz (a mirwaiz kasmíri nyelven a legfőbb imám megnevezése) kijelentette, hogy a srinagari Jamia Masjid nem másé mint a kasmíri nemzeté, melynek ott kell érzéseit és reményeit kifejeznie. A vezető imám szerint a mecset nem a központi kormány színpada, hanem imaház.

Mirwaiz nem csupán -fiatal kora ellenére- Kasmír legfőbb vallási vezetője, de az Össz-kasmíri Függetlenségi Mozgalom nevű párt szószólója is, tehát fontos közéleti szereplő.

A különleges srinagari mecsetekről ITT olvashat még!

Börtönnel fenyegeti India a muszlimok mellett kiálló írónőt

Börtönnel fenyegetik az indiai hatóságok a világhírű írónőt, Arundhati Roy-t, mert nyilvánosan kiállt a Kasmír függetlenségét követelő kasmíri muszlimok mellett.

A legrangosabb brit irodalmi díjat, a Booker-díjat "Az Apró Dolgok Istene" című regényével elnyert szerző már korábbi beszédeiben és cikkeiben is kiállt a rendezetlen sorsú terület függetlensége mellett. Jammu és Kasmír hindu uralkodója a muszlim többségű országot 1947-ben Indiához csatoltatta, ám lakói leginkább függetlenednének mind Indiától, mind pedig Pakisztántól. Nyelvük, kultúrájuk nagyban különbözik a két országétól.

India a legdurvább terrorral nyomja el Kasmírt és lakóit.

Roy kiállása azért is értékes, mert a dél-indiai Kerala államból származik és keresztény vallású.

A muszlim Kasmír függetlenségre vágyik

MTI

Függetlenségre vágyik az indiai Kasmír lakosainak kétharmada, és csak kevesebb, mint egy tizedük szeretné, ha a tartományt Pakisztánhoz csatolnák – derült ki egy vasárnap nyilvánosságra hozott felmérésből. Kasmír indiai részén húsz éve szeparatista mozgalmak működnek.

A kijárási tilalom ellenére összecsapások voltak vasárnap is a köveket dobáló több száz szeparatista és a rendőrség között. A (hindu tömeggyilkos - szerk.) rendőrök éles lőszert is használtak, legalább húsz ember megsebesült. A teljes, és meghatározatlan ideig tartó kijárási tilalmat azért rendelték el, mert szombaton tüntetők kormány-, és rendőrségi épületeket gyújtottak fel Szrinagarban.

A Sunday Hindustan Times című lap által szervezett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 66 százaléka szeretné a 12 millió lakosú, hivatalos nevén Dzsammu és Kasmír indiai állam teljes függetlenségét, és új országgá alakulását. A kasmíri völgy lakossága többségében muzulmán, a Dzsammunak nevezett területé hindu, és az állam része Ladak is, ahol buddhisták élnek. Kasmírban 6 százalék szeretné az egész terület csatlakozását Pakisztánhoz, Dzsammuban és Ladakban 76, illetve 70 százalék az Indiához tartozást. Az indiai kormány szerint Pakisztán szítja a szeparatista hangulatot Kasmírban, de sok helyi politikus úgy véli, hogy a fiatalok jövőjének kilátástalansága a nyugtalanság fő kiváltó oka.

Súlyos zavargások törtek ki az indiai Kasmírban

MTI

Kasmír indiai ellenőrzés alatt álló részének teljes területét érintő zavargások törtek ki. A rendfenntartók legkevesebb tizenhárom embert lelőttek, és egy rendőr is meghalt. Az események közvetlen előzménye egy Korán-gyalázást bemutató tévéfelvétel.

Súlyos zavargások törtek ki hétfőn Kasmír indiai fennhatóság alatt lévő területén, a rendfenntartó erők legkevesebb tizenhárom embert megöltek, és meghalt egy rendőr is. Az erőszakcselekmények kirobbantóit az tüzelte fel, hogy az iráni kormány ellenőrzése alatt álló Press TV olyan felvételeket adott le, amelyek azt mutatják: szombaton a washingtoni Fehér Ház előtt egy kisebb keresztény csoport tagjai a Korán egyik példányából lapokat tépnek ki.

A rendőrség szerint az indiai szövetségi kormány elleni kasmíri tüntetések három hónappal ezelőtti kirobbanása óta ez a hétfő volt a legvéresebb nap Kasmírban. A zavargások gyakorlatilag kiterjedtek a terület egészére. A rendőrök tucatnyi helyszínen lőttek a tömegbe. A tizenhárom meghalt tüntetőn kívül negyvenöt ember megsebesült. A kijárási tilalom ellenére az utcára vonult emberek köveket dobáltak, kormányépületeket gyújtottak fel, és ismét szakadár törekvéseket hangoztatva a szövetségi kormányzat távozását követelték. Egy településen felgyújtottak egy keresztény vallási iskolát is.

A szakadárok vezére, Szájed Ali Dzseláni nyugalomra intette követőit. Mint mondta: "erélyesen elítéljük mindazokat, akik vallási iskolát borítanak lángba." Kérte a muzulmánokat, hogy védelmezzék meg kisebbségük tagjait és vallási helyeiket.

Dzsammu és Kasmír India egyetlen állama, ahol a lakosok többsége muzulmán. Kasmír másik fele Pakisztán fennhatósága alá tartozik.
Kasmír indiai részén húsz éve szeparatista mozgalmak működnek, amelyek fegyveres harcot is folytatnak. Támadásaik már negyvenhétezer halálos áldozatot követeltek.

Három hónapja újabb erőszakhullám borította el a területet, miután a rendőrök egy szakadár tüntetésen megöltek egy tizenhét éves fiút. Csak az elmúlt két hónapban hetven ember vesztette életét a zavargásokban, többségükkel a rendfenntartó erők tagjai végeztek.

Az indiai uralom ellen tüntettek Kasmírban

A sit-e magazin cikke

Több tízezer muzulmán tüntető vonult fel szombaton Dzsammu és Kasmír szövetségi állam nyári fővárosában, Szrinagarban az indiai uralom ellen tiltakozva.

A tüntetők kormány- és rendőrségi épületeket gyújtottak fel. Két év óta ez a legnagyobb méretű ilyen megmozdulás.

A rendőrség könnygáz-gránátokkal és éles lőszerrel levegőbe leadott lövésekkel próbálta a tömeget feloszlatni. A hívők a muzulmán böjti hónap, a ramadán befejezését követő ima után a város mecseteiből vonultak az utcákra, zöld színű zászlókkal a kezükben, India-ellenes és szabadságot követelő jelszavakat skandálva.

A hívőket a később függetlenségi tüntetéssé szélesedett szombati imára (Vajon mi lehet az a szombati ima? az iszlám szent napja a péntek. A szombat Izrael fiai ünnepnapja. - szerk.) teherautókkal és buszokkal szállították a városba. Sokan a járművek tetején utaztak.

A tüntetés élén Umar Faruk, a régió legjelentősebb szakadár szervezetének vezetője menetelt.

A Kasmír hovatartozása miatt több mint fél évszázada ellenségeskedő India és Pakisztán februárban ismét tárgyalásokat kezd a vitatott kérdések megoldására. A Himalája hegység által kettéosztott Kasmír kétharmadát India ellenőrzi, egyharmada Pakisztánhoz tartozik. A térség lakosságának többsége muzulmán. Az indiai területen harcoló szakadárok egyetlen iszlám államban akarják egyesíteni Kasmírt.

Több tízezren tüntettek az indiai uralom ellen Kasmírban

MTI

Több tízezer muszlim tüntető szállt szembe a kijárási tilalommal és vonult fel Kasmír indiaiak által ellenőrzött területén szerdán az indiai uralom elleni, hetek óta tartó tiltakozás legújabb epizódjaként.

India-ellenes és szabadságot követelő jelszavakat skandáló tömeg menetelt a tüntetők és a rendőrség között kitört vasárnapi összetűzés áldozatainak tiszteletére több kasmíri város utcáin.

Annak ellenére, hogy szerdán a rendőrség ismételten figyelmeztette Szrinagár lakosait, hogy parancsuk van lelőni azokat, akik megszegik a kijárási tilalmat, a felháborodott tiltakozók elhagyták otthonaikat és függetlenséget, India távozását követelő jelmondatokat kiáltozva elüldözték a rendfenntartókat.

A kormány csaknem 2000 főnyi megerősítést küldött a kasmíri régióba - többek között az indiai rendőrség tömegek feloszlatására képzett 300 fős csapatát - hogy segítsenek a helyi erőknek megbirkózni az egyre hevesebb tüntetéssel. Az elmúlt hetekben legalább 45 ember halt meg a tiltakozások során.

A kasmíriak kifogásolták a kormány döntését, és azzal vádolták Újdelhit, hogy csak tovább erősíti a katonai jelenlétet Kasmírban ahelyett, hogy a tiltakozók politikai követeléseinek teljesítésével foglalkozna.

India belügyminisztere, Palaniappan Csidambaram a parlamentnek tett nyilatkozatában arról beszélt, hogy a kormány kész párbeszédet folytatni a kasmíriakkal.

A többségében hindu India és a muzulmán Pakisztán között felosztott himalájai területre mindkét ország igényt tart. A kasmíri szeparatisták egyik része a terület függetlenségét követeli, mások Pakisztánhoz csatlakoznának.