Elfoglalták Szaif al-Iszlám londoni lakását

A felkelőkkel szimpatizáló lakásfoglaló aktivisták szállták meg Kadhafi második fia, a felkelés kezdete óta a rezsim arcaként szereplő Szaif al-Iszlám londoni rezidenciáját Hampstead Gardenben. (Guardian)

Irán olimpiai bojkottal fenyegetőzik

A Sporthíradó cikke

A 2007-ben bemutatott londoni ötkarikás logó megváltoztatását követeli az iráni olimpiai bizottság, mert a logó jelképe a Jacques Rogge NOB-elnöknek eljuttatott panasz szerint a Zion szót rejti, ez pedig nyílt cionizmusra utal. Az ázsiai ország bojkottal fenyeget.

„Nyilvánvaló, hogy más iszlám országok is felszólalnak majd a rasszista jelkép ellen, amely kétségbe vonja az olimpiai játékok egyesítő erejét" – mondta Bahram Afsharzade főtitkár az Irna hírügynökségnek.

A Zion szó Jeruzsálem városára utal, Irán pedig nem ismeri el Izraelt. A NOB válaszlevelében úgy reagált, a kritizált logó nem jelképez mást, mint a 2012-es londoni olimpiát, és nem érti, miért négy év késéssel jutott eszébe Iránnak támadást indítani.

Így néz ki a szolidaritás és a párbeszéd! Tüntetés Londonban.

Tüntetés félholddal és kereszttel Londonban az egyiptomiakkal szolidarizálva. Ajánlom mindenkinek, akik még mindig a némaság erejében hisz!

Orange díjra jelölik a Minaretet

A Minaret Leila Aboulela szudáni írónő második regénye, amit az Orange telekommunikációs cég irodalmi díjára jelölték, mellyel akár 30.000 font is ütheti a markát.

A Minaret egy gazdag szudáni menekültről szól, aki Londonban cselédsorba süllyed.

Mecsetben bujkál a WikiLeaks feje?

Egyes pletykák szerint egy londoni iszlám központban húzta meg magát Julian Assange, az amerikai titkos dokumentumok tömegeit nyilvánossá tévő weboldal, a WikiLeaks vezetője. Assange kiszivárogtatásai amúgy számos muszlim politikust is kellemetlen helyzetbe sodortak.

Az 1971-ben született ausztrál internetes újságírót Svédországban nemi erőszakkal vádolják.

A tory párt muszlim elnöke nem vehet részt egy iszlámról szóló konferencián

Sayeeda Warsi bárónő

MTI

David Cameron brit miniszterelnök megtiltotta, hogy tory pártjának az elnöke, Warsi bárónő részt vegyen egy vasárnap Londonban tartandó jelentős iszlám értekezleten, éles vitát robbantva ki a koalíción belül arról, hogyan kezelje a kormány az iszlám szélsőségesség ügyét - írta honlapján vasárnap a The Guardian című brit újság.

Warsi, a brit kabinet első női muzulmán minisztere így nem lehet ott a találkozón, amely a beharangozó szerint a legnagyobb szabású multikulturális összejövetel Európában. A londoni konferencia kinyilvánított célja a közösségek közötti viszony javítása, bírálói szerint viszont számos olyan felszólalója is lesz, aki helyesli az öngyilkos merényleteket, támogatja az al-Kaida nemzetközi terrorhálózatot, a homofóbiát és a terrorizmust.

Busralilmuhminin-közbevetés: A Global Peace and Unity Event (Globális Béke és Egység Esemény) elnevezésű rendezvényt ezen a héten tartják London Excel nevű városrészében. Az előadók között feltűnik Yusuf Estes, aki Jehova tanújából lett muszlim prédikátor, Germaine Jackson, Michael Jackson testvére és Yisroel Dovid Weiss rabbi, a Naturei Karta anticionista zsidó mozgalom egyik vezetője, Tariq Ramadan, Muhamed Tahir-ul-qadri, a Minhaj-ul-Quran mozgalom vezetője, és az iszlám világ számos további véleményformálója. Fellépnek az iszlám dalművészet legjobbjai így Al-Hufasi, Bhika és Bukhatir. Ezen kívül tucatnyinál is több fotós, szobrász és költő mutatja be remekeit. Ezek fényében a tiltás elkeserítően cinikus.

A bárónő, aki befolyásos tagja a nemzetközi muzulmán közösségnek, úgy véli, hogy a szélsőségesekkel nyilvános eseményeken szembeszállni hatékonyabb eszköz a fundamentalizmus ellen, mint kitérni előlük. Egy kormányzati forrás szerint Warsi "remélte, hogy ott lehet, de véleménykülönbség van azt illetően, hogyan foglalkozzunk a szélsőségesekkel, és a miniszterelnök - Theresa May (belügyminiszter) támogatásával - szilárdan kitartott amellett, hogy egyetlen tory se legyen ott".

Paul Goodman, az önkormányzatok és helyi közösségek egykori tory minisztere szerint "a szervezők célja az, hogy a politikusok jelenlétét kihasználva erőt gyűjtsenek, befolyást és hitelt szerezzenek a brit muzulmánok körében", és "a politikusoknak nem szabad belemenniük az ő játékukba".

Az arról szóló vita, mi lenne az szélsőségek elleni fellépés leghatékonyabb stratégiája, szakadáshoz is vezetett a koalíció liberális demokrata és konzervatív tagjai között. Míg Cameron megtiltotta a toryknak, hogy elmenjenek az Excel Centre-be, Nick Clegg, a liberális demokrata miniszterelnök-helyettes határozottan ellenezte az esemény politikusi bojkottját, egyetértve Warsi bárónővel abban, hogy a szélsőségesekkel nyilvánosan kell szembeszállni.

Végül kompromisszum született: Andrew Stunell, az önkormányzatok és helyi közösségek liberális demokrata minisztere elmegy és kemény beszédet mond a fundamentalizmust támogatók ellen. "Világossá fogja tenni, hogy a koalíciós kormány semmilyen formában sem tűri el a szélsőségességet, a gyűlöletet és az intoleranciát" - idézte a minisztérium szóvivőjét a The Guardian.

Veszélyben a szaúdi perverz?

Szaúd Abdulaziz bin Nasszer al-Szaúd hercegnek, aki ismert homoszexuális erőszaktevő és inasát kegyetlenül fojtogatta, harapdálta, majd brutálisan meggyilkolta legalább húsz évet fog rács mögött tölteni. A vád szerint a herceg februárban, londoni szállodájukban súlyosan bántalmazta, majd megfojtotta inasát, a 32 esztendős Bandar Abdulazizt. A per során az ügyész arról tájékoztatta az esküdteket, hogy a gyilkosságnak "szexuális elemei is voltak".

Az ügyvédek cáfolták, hogy a vádlott homoszexuális lenne, de a brit sajtó értesülései szerint a herceg londoni tartózkodása során több homoszexuális "férfi kísérővel" is kapcsolatot tartott. A The Daily Telegraph, a legnagyobb konzervatív brit napilap szerdán azt írta, hogy a herceg esetleg menedékjogot kér Nagy-Britanniában, mivel ha bebizonyosodik homoszexuális mivolta, hazájában akár halálbüntetés kockázata is fenyegetheti, hiszen a sivatagi királyságban a különös kegyetlenséggel elkövetett perverz aberrációkat nem jutalmazzák. A lap úgy tudja, hogy emiatt - még az eljárás kezdete előtt - a brit külügyminisztérium és aggodalmának adott hangot. Bandar Abdulazizért persze nem aggódtak, hiszen ő csak egy muszlim "néger" inas volt! Szaúdot állítólag már vizsgálati fogsága idején, a londoni Belmarsh börtönben megfenyegették az ott fogva tartott muszlim elítéltek a homoszexualitásáról terjengő hírek nyomán.

Remélhetőleg egy brutális gyilkos jutalmul nem kaphat menedékjogot. Vagy a liberalizmus a homoszexuális bűnözők védelmét jelenti? A nyugati liberális demokráciákban az áldozatoknak nincsenek jogaik?

Bűnösnek találták a homoszexuális, perverz gyilkos szaúdi herceget

MTI

Bűnösnek találták kedden az esküdtek egy brit bíróságon a szaúdi királyi család egyik tagját, aki a vád szerint az év elején megölte a szolgáját egy londoni szállodában.

Szaúd Abdulaziz bin Nasszer al-Szaúd herceg - akinek a nagyapja a jelenleg uralkodó szaúdi király fivére - akár életfogytig tartó börtönbüntetést is kaphat a február 15-én elkövetett gyilkosságért.

Az ügyész a tárgyaláson elmondta, hogy a herceg korábban is bántalmazta 32 éves inasát, Bandar Abdulazizt. Az esküdteknek videofelvételeket mutatott be, amelyeket a londoni Landmark szálloda kamerája rögzített. A képeken látszik, amint a herceg taszigálta és ütlegelte szolgáját. A vádlott mobiltelefonján talált fényképek arról tanúskodnak, hogy a bántalmazásnak "egyértelműen szexuális eleme is volt".

A holttesten a halottkémi szemle során súlyos sérüléseket találtak: a vizsgálat agyvérzést, bordatörést, nyaki és állkapocs-sérüléseket, valamint belső szervi károsodásokat tárt fel. A szaúdi herceg büntetését szerdán hirdetik ki.

Agyonverte szolgáját egy szaúdi herceg Londonban

MTI

"Szexuális elemeket" sem nélkülöző gyilkossági ügyben indult bírósági eljárás kedden Londonban a szaúdi királyi család egyik tagja ellen, aki a vád szerint az év elején megölte férfiszolgáját.

A londoni központi büntetőbíróságon kezdődött per vádismertetésében az ügyész közölte az esküdtekkel, hogy Szaúd Abdulaziz bin Nasszer al-Szaúd herceg februárban, londoni szállodájukban megverte, majd megfojtotta inasát, a 32 esztendős Bandar Abdulazizt.

A herceg emberölés bűntettében elismerte bűnösségét, de tagadja az előre megfontolt gyilkosság vádját; ez utóbbi bűncselekményt az angol-walesi törvények automatikusan életfogytig tartó börtönnel rendelik büntetni.

Az ügyész szerint az áldozaton talált harapás- és "egyéb" nyomok egyértelműen arra utalnak, hogy al-Szaúd "homoszexuális jelleggel" próbált közeledni szolgájához, aki nyilván ellenállt, és ez is szerepet játszhatott halállal végződő bántalmazásában.

A bíróságon bemutatták több zártláncú kamera felvételeit, amelyeken látszott, hogy a 34 éves herceg már korábban is tettleg bántalmazta szolgáját a szálloda liftjében, illetve az utcán.

A holttesten a halottkémi szemle során súlyos sérüléseket találtak: a vizsgálat agyvérzést, bordatörést, nyaki és álkapocs-sérüléseket, valamint belső szervi károsodásokat tárt fel.

Újabb iszlámellenes hangulatkeltés: ártatlanok a letartóztatott algériaiak!

Busralilmuhminin-bevezető: Csak származásuk és vallásuk miatt hurcolták meg azt a hat algériai származású munkást Londonban, akik a pápalátogatás idején épp a londoni parlament épületénél dolgoztak volna. Az ügy kísértetiesen hasonlít Saleh Tayseer 2004-es vegzálásához, mikor teljesen ártatlanul két hónapot kellett vizsgálati fogságban töltenie az azóta szemérem elleni bűncselekményekkel megvádolt zsidó elnök budapesti látogatása idején.

Úgy látszik, hogy a liberális Nyugat úgy gondolja, hogy jogos a származás és vallási meggyőződés szerinti megkülönböztetés, illetve azt is, hogy egy-egy "jeles" személyiség látogatásakor szükséges vagy érdemes túszt ejteni, s azt rituálisan bemutatni a vendégnek. Sokkal inkább valami régmúlt törzs szokásrendszere ez, mint a modernizmus erkölcsisége!

És persze azt se felejtsük el, hogy XVI. Benedek "őszentsége" kemény iszlamofób provokátor. Nem ez az első eset, mikor összefüggésbe hozható iszlámellenes incidensekkel! Gondoljunk csak a hírhedt regensburgi beszédére!

Képünkön pedig azt láthatják, hogy a londoni muszlimok egy része -mindezek miatt- nem volt elragadtatva a pápa látogatásától.

MTI

Vádemelés nélkül szabadon engedték Londonban azt a hat embert, akiket terrorcselekmény előkészítésének gyanújával két nappal korábban vettek őrizetbe XVI. Benedek pápa látogatásával kapcsolatban - közölte a Scotland Yard. A hat személy közül ötöt péntek hajnalban, a hatodikat pedig aznap délután állították elő.

Szombati brit sajtóértesülések még arról szóltak, hogy az elfogottak - akik úttisztító munkásként dolgoztak az egyik londoni köztisztasági vállalatnál - állítólag pokolgépes merényletet terveztek a pápa ellen. A Scotland Yard vasárnapra virradóra viszont közleményben tudatta, hogy vádemelés nélkül elengedték a hat embert.

A vállalat a brit parlament épületének is otthont adó londoni Westminster kerület tanácsának megbízásából végez köztisztasági feladatokat, és az őrizetbe vett alkalmazottak péntek délután éppen a brit parlament épületénél dolgoztak volna, ahol a pápa aznap este felszólalt.

A katolikus egyházfő végül az eredeti tervek szerint bonyolította le programját.

HírTV

Brit sajtóértesülések szerint egy viccelődés miatt riasztották a rendőröket.

Az utcaseprőként dolgozók állítólag azon nevettek, hogy gránátvetőt kellene kilőni XVI. Benedek autójára, mert az átvinné a páncélozott járművet, majd hangos nevetésben törtek ki.

Végül egyik kollégájuk riasztotta a rendőröket, akik házkutatást tartottak náluk, bizonyítékot azonban nem találtak a pápa elleni merénylet tervezésére.

A greenwichi középidőt fenyegeti a mekkai óra?

A Magyar Nemzet cikke

A greenwichi középidő (GMT) és a Big Ben uralmát fenyegeti brit félelmek szerint a világ legnagyobb toronyórája Mekkában, amelyet csütörtökön avatnak fel.

Nagy-Britannia büszkeségére a London délkeleti részén, Greenwichben egy domb tetején álló óra, és az azzal a város központjában egy ütemben járó Big Ben jelentette az „idő közepét”, az egész világ ehhez, és az itt áthaladó 0. hosszúsági fokhoz igazította óráját.

A greenwichi középidőnek azonban most vetélytársa akadt, még pedig a szaúd-arábiai Mekkában épített toronyóra, amelyhez napokon belül 1,5 milliárd iszlámhívő igazíthatja óráját. Az óra a ramadánhoz időzítve kezdi meg működését. A leírások szerint a torony, amelyben helyet kapott, hatszor magasabb a Big Ben tornyánál, és uralja Mekka városképét.

A szaúdi kormány által építetett komplexumban – bár az óra a legnagyobb látványosság – szállodák, bevásárlóközpontok és konferenciatermek is vannak.

A mekkai óra négy számlapjának átmérője egyenként több mint 46 méter. Az óralapokat, valamint az Allah nevében feliratot kétmillió LED testtel világítják meg – írta a The Daily Telegraph című napilap.

Az óra természetesen az Arabia Standard Time (AST) szerint jár, ez három órával van a greenwichi középidő előtt.

Az egyedülálló szerkezet zöld és fehér fényekkel szólítja imára a muzulmánokat, akik 18 mérföldes távolságból is láthatják a fényeket.

Arab remények szerint az óra megdönti majd Greenwich egyeduralmát, és Mekka „árnyékba borítja” a londoni dombot. Ez azonban nem lesz könnyű. A világ 125 éve igazodik a keleti és nyugati féltekét elválasztó képzeletbeli 0. hosszúsági fokon áthaladó helyen működő órához.

Annak idején azért volt szükség egy középidő meghatározására, hogy világszerte legyen mihez igazítani az utazást, a közlekedést. 1884-ben Washingtonban 25 ország részvételével rendeztek tanácskozást, amelynek célja az volt, hogy rögzítsék a „zéró pontot”.

Greenwich – pontosabban annak obszervatóriuma – akkoriban már hosszú ideje szolgált kiindulási pontnak, 126 éve ezt „pusztán csak” megerősítették. San Domingo kivételével és Franciaország, valamint Brazília tartózkodásával, a résztvevők jóvá is hagyták a javaslatot.

Az iszlám világban – mint azt a konzervatív brit napilap megjegyzi – gyarmatosító anakronizmusnak tekintik, hogy ez a kiindulási pont épp Londonban van.

Muszlim divíziót indít az Oglivy

A Kreatív Online cikke

Muszlim fogyasztókra specializált divíziót indít az Oglivy. Az Oglivy Noor az iszlám alapelveivel megfelelő márkaépítésben segít majd.

Kifejezetten az iszlámra specializálódó globális márkázási gyakorlatot indít az Oglivy – adta hírül a Marketing Week. Az Oglivy Noor nevű üzletág Ázsiában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Európában koncentrál a muszlim piacra, londoni központtal. A divíziót azért hozták létre, hogy olyan márkaépítési tanácsokat adjanak, ami megfelel az iszlám vallásjognak. Az ügynökség szerint az 1,8 milliárdos muszlim fogyasztói piac egy eddig kiaknázatlan lehetőséget jelent.

Az Oglivy Noor csapatának tagja lesz többek között Nazia Hussian, az Oglivy kulturális stratégiai igazgatója, Tanya Dernaika a MemacOglivy csoport stratégiai tervezési igazgatója, Zayn Khan, az Oglivy & Mather dél- és dél-kelet ázsiai regionális üzleti stratégiai igazgatója és Shazia Khan az Oglivy & Mather Pakistan tervezési igazgatója.

Visszafogott tündérmese a toleranciáról - a London River

A Filmtett filmajánlója

Rachid Bouchareb egyszerre optimista és bátor alkotó: állítása szerint a közösen átélt tragédia hozhatja el a népek, kultúrák közötti konfliktusok megoldását. Ez az áttörés egyelőre csak a fikció tündérmese-szerű világában működik. Míg Európa-szerte, parlamenteken kívül és belül ezzel ellentétes folyamatok zajlanak, addig a filmfesztiválok egy szűk réteg számára lehetőséget nyújtanak, hogy a mozitermek sötétjében álmodozzanak a kommunikáció és szolidaritás minden problémát áthidaló hatalmáról.

A „kevesebb több” elve már a nyitójelenet párhuzamos képsoraiban érvényesül: a rendező metsző pontossággal skicceli fel rövid hétköznapi mozdulatokon keresztül bemutatott karaktereit. Elisabeth (Brenda Blethyn), a nagymamakor előtt álló, csendes vidéki életet élő vallásos asszony, és Ousmane (Sotigui Kouyaté), a kérges kezű, afrikai muszlim férfi jeleneteinek közös nevezője itt még csak a lágy jazz-ritmus, amely aztán végigkíséri sorsuk végleges összefonódásának történetét. A cselekmény motorját a 2005-ös londoni robbantásos merénylet adja. Elisabeth Londonba utazik, hogy meglátogassa lányát, aki nem jelentkezett a terrortámadás óta. Így találkozik Ousmane-nal, aki rég nem látott fiát keresi. A csendes, megszokott vidéki magányból a tévéhíradó mindenki által jól ismert sokkoló képsorai lendítik ki Elisabethet egy számára idegen világba.

Úgy jár-kel a katasztrófa sújtotta fővárosban, mintha először járna ott. Elutasító ezzel a világgal szemben. Lebilincselő az a jelenet, amikor találkozik lányának arab főbérlőjével: egy zárkózott, az ismeretlent elutasító asszony képe rajzolódik ki néhány másodperc alatt. Mintha ez már nem az a London lenne, amit ő ismert: afrikaiak, arabok ülnek a hivatalokban, a rendőrségen, a kórházak információs pultjai mögött. Egy ilyen felvezetés után azzal kell szembesülnie, hogy az ő lányának és az Ousmane fiának több köze volt egymáshoz, mint hogy ugyanazon a járaton utaztak a robbantás idején. Ousmane megértő türelme, Elizabeth értetlenségének lassú feloldódása és a tragédia feldolgozásának igénye végül a két figura barátságát eredményezi. Csak így válhat elviselhetővé a nagyváros fullasztó helyszínein kavargó rémálom.

A terrorista-támadás témakörét feldolgozó egyszer használatos látványosságok és propagandafilmek csoportjából nehezen lehetne kiválasztani olyan hiteles alkotást, amely maradéktalanul kitölti a témában rejlő lehetőségeket. A London River bravúrosan viszont lavírozik a Monsieur Ibrahim és a Korán virágai típusú kulturális ellentéteteket bemutató szentimentális giccs és a Michael Moore-féle indulatos dokumentarizmus csapdái között. A történetbe ékelt híradós képek egyáltalán nem öncélúak, inkább szolid hátteret biztosítanak főszereplőink megismeréséhez. A film igazi érdeme, hogy a bemutatott, meglehetősen kényes szituáció által nemcsak a rasszizmus és a terrorizmus témáját érinti. Azzal ugyanis, hogy Elisabeth fölülemelkedik a más vallásúakat és a feketéket sújtó előítéletein, csak az egyik konfliktus oldódik meg. A nagyváros és vidék, szülő és gyermek, élet és gyász közti ellentétek ugyanakkora erővel feszülnek végig a cselekményen. Hogyan várhatjuk el Elisabeth-től, hogy megértse az arab világ különbözőségéből származó konfliktusokat, amikor saját lányát sem érti meg? Bouchareb zseniális minimalizmussal mutatja be azt a folyamatot, ahogy az asszony úgy kerül egyre közelebb Monsieur Ousmane-hoz, hogy elkezdi újra megismerni – immár halott – lányát is.

A vállalkozás azonban sajnos csak félsiker, mert akiknek látniuk kellene egy ilyen okos, többrétű, egyáltalán nem egyoldalú alkotást, azok nem fognak mozijegyet váltani rá. A Brenda Blethyn által játszott Elisabeth valóságos alteregója otthon marad és kapálás közben zsörtölődve értetlenkedik a megromlott közállapotokon, a keresztény morál válságán, a korrupció és a terrorizmus világot romba döntő erőin – átesve a mese túlsó oldalára.