Busralilmuhminin, azaz jó hír a hívőknek. A jó hír a hívőknek a Paradicsom léte és igazsága. Az evilág hírei pedig olyanok, amilyenné mi tesszük a világot. Busralilmuhminin= Hírek az iszlám és a muszlimok világából

2010. július 25., vasárnap

Niszf-us-saaban (Beraat)



A niszf-us-saaban vagy a niszf min as-saaban kifejezés az iszlám vallás hidzsri naptára nyolcadik hónapjának, -a saaban hónapnak-, a felére utal. Azaz a szent saaban hónap 14. napjáról 15-ik napjára virradó éjszaka és az azt követő nappal. Ez az éjszaka 2010-ben a július 26-áról 27-ére virradó hétfő éjszaka és a keddi nap. A niszf-us-saabant nevezik beraatnak is. Ez a szóhasználat az iszlám későbbi évszázadaiban terjedt el, főleg a perzsa, urdu és török nyelvterületen. A beraat este a megváltás éjszakája.

Ez az áldott éjszaka –egyes Korán-értelmezések szerint- a vallás szent könyvében is említésre kerül. Az El-dzselálejn című Korán-magyarázat a Korán 44. fejezetének (A füst című szúra) elejét tartja idevonatkozónak. A Magasságos Allah a következőket mondja (Korán 44:2-6):

وَالْكِتَابِ الْمُبِينِ

إِنَّا أَنزَلْنَاهُ فِي لَيْلَةٍ مُّبَارَكَةٍ ۚ إِنَّا كُنَّا مُنذِرِينَ

فِيهَا يُفْرَقُ كُلُّ أَمْرٍ حَكِيمٍ

أَمْرًا مِّنْ عِندِنَا ۚ إِنَّا كُنَّا مُرْسِلِينَ

رَحْمَةً مِّن رَّبِّكَ ۚ إِنَّهُ هُوَ السَّمِيعُ الْعَلِيمُ

Ez magyarul a következőket jelenti:

  • Az egyértelmű Írásra.
  • Íme! Mi lebocsájtánk azt az áldott éjszakán, s lám! -Mi figyelmeztetők voltunk-.
  • Miben elválasztatik minden bölcs parancsolás,
  • A parancsolás Mitőlünk való. - Lám! Mi voltunk a Küldők, -
  • Kegyelemként a te Uradtól. Lám! Ő a Meghalló, a Mindentudó.

A szövegben megjelenő „áldott éjszaka” értelmezése vita tárgyát képezi a Korán értelmezői között. Egyesek a ramadán havi elrendelés éjszakájára értik, mások a niszf-us-saaban éjszakáját látják benne, megint mások mindkét éjszakára vonatkoztatják. Ez utóbbi álláspont szerint a Korán szövege niszf-us-saaban során jutott el a legfelsőbb égből a legalsóbb égbe, s az elrendelés éjszakája során pedig Mohamed prófétához (béke legyen vele).

Miért is fontos saaban hónapja? Saaban hónapját a próféta hónapjának szokás tartani. Annak a hónapnak, mely összeköti a másik két hónapot: az őt megelőző redzsebet és az őt követő saabant. Ibn Hibbán és Dajlami hagyománygyűjteményei és Rafii történelemkönyve tartalmazza Mohamed prófétának (béke legyen vele) és kortársainak a következő rövid párbeszédét:

„A próféta (béke legyen vele) kérdezte:

- Tudjátok, miért hívják saabannak (ezt a hónapot)?

Ők azt mondták:

- Csak Allah és a prófétája tudják.

Erre ő:

- Mert sok áldás árad szét ebben a hónapban.”

Saaban tehát egy áldott és szent hónap, a ramadáni böjti hónapra való felkészülés végső állomása. Az egyre fokozatosabb lelki elmélyülés és testi megtisztulás időszaka, mely során megkezdődik az áldások kiáradása is.

Saaban hónap, és különösképp a saaban havi böjt kiemelkedően fontos volt Mohamed próféta (béke legyen vele) számára. Bajhaki hagyománygyűjteményében Abu Hurejra (Allah legyen vele elégedett) elbeszélésében olvasható a következő tanítás, amit Allah küldötte (béke legyen vele) egy szentbeszéd során mondott: „Oh emberek! Könnyítsétek és tisztítsátok meg testeteket a saaban havi böjt segítségével, hogy minél könnyebben és hasznosabban böjtölhessetek ramadánban. Bárki aki három napot böjtöl saaban hónapban, bűnei megbocsáttatnak.” Mohamed próféta (béke legyen vele) nem csupán tanította, hanem gyakorolta is a saaban havi böjtöt, hiszen Aisa (Allah legyen vele elégedett) azt meséli Bukharíj hagyománygyűjteménye szerint, hogy „ soha nem láttam Allah küldöttét (béke legyen vele) ramadánon kívül annyit böjtölni, mint saabanban.”

Saaban áldott hónapjának, és a saaban havi böjtnek a jelentősége vitathatatlan. Hasonlóan kiemelkedő e hónap középső napja. Ezt Ibn Hibbán hiteles hagyománya bizonyítja, amit három fontos prófétai kortársra (Muadz ibn Dzsebel, Mákhul és Málik ibn Jukhamír) is vissza tud vezetni: „Allah letekint a teremtményeire saaban közepén. Megbocsát a teremtményeinek kivéve az istenkáromlóknak (musrik) és a viszályszítóknak (musáhin).” A Magasságos Allah nevei és tulajdonságai közé tartozik, hogy Kegyelmes, és az is, hogy Könyörületes. Kegyelme szinte határtalanná válik niszf-us-saaban napján, de nem terjed ki a musrikokra, s azokra sem, akik elvesztve lelki egyensúlyukat, saját megváltásuk helyett mások viselt dolgaival foglalkoznak.

Mi a teendő beraat napján? Jelentősége ellenére nem kapcsolódik kötelező rituálé hozzá. Legfontosabb az, hogy tartsuk számon ezt az éjszakát, s töltsük azt úgy, hogy a Magasságos Allah elégedett lehessen velünk. A leghelyesebb az, ha az éjszakát követő nap böjtölünk. Ezt támasztja alá az is, hogy a saabani böjt, illetve a fehér napok (egy holdhónap három középső napja) böjtölése szunna. Végezzünk önkéntes istenszolgálatokat: imádkozzunk, olvassunk Koránt, látogassuk meg muszlim rokonaink és ismerőseink sírjait, tartsunk népszerűsítő előadásokat, vagy vegyünk részt ilyeneken! Ám ne gondoljuk azt, hogy ezek az önkéntes istenszolgálatok niszf-us-saaban napján szunnának tekintendők!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése