Leginkább a matematika segítségével lehet megoldani a diplomáciai konfliktusokat – állítja az Iráni Iszlám Köztársaság Budapestre akkreditált új nagykövete, aki a játékelmélet szakértője. Saeed Seyyed Agha Bani Hashemi szerint a szankciók kifejezetten jót tettek az iráni gazdaságnak, és országban a nők nyerik a munkaerő-piaci versenyt.
Rengeteget utazom Európában, de Magyarországon rendkívül otthonosan érzem magam. Az emberek nagyon kedvesek, akárcsak az irániak. Korábban teljesen más elképzelésem volt Magyarországról, azt hittem, hogy egy átlagos európai országhoz képest olyan két, három fokkal alacsonyabb fejlettségi szinten áll. Most viszont nem látok különbséget, sőt, azt tapasztalom, hogy sokkal szimpatikusabbak itt az emberek, mint bárhol, ahol eddig Európában megfordultam.
Matematikusként a játékelmélet a szakterülete. Mint tudós, hogyan tekint a magyar matematika eredményeire?
A matematikát magyar könyvekből sajátítottam el. A teheráni brit nagykövetséggel szemben van egy utca, ahol használt könyveket árusítanak. Ott találkoztam először magyar és orosz matematikai kiadványokkal angol nyelven. Nagyon hasznosak voltak, mert tele voltak példákkal és számunkra, akiknek az angol a második idegen nyelv, a részletes magyarázat rendkívül fontos volt. Nagyon örülök és hálás vagyok az Iráni Külügyminisztériumnak, hogy egy olyan országba küldtek, amely ennyi briliáns matematikust adott a világnak.
Hogyan képes alkalmazni matematikusi képzettségét diplomataként?
Teheránban a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének kutatója voltam, a tudományos és technológiai tanszék vezetője. Én a játékelméletet tanítottam, illetve annak alkalmazását a nemzetközi kapcsolatokra és a politikatudományra. A játékelmélet a szociológián keresztül a közgazdaságtanon át a politológiáig mindenre alkalmazható. Az óráimon próbáltam megmutatni, hogy különböző nemzetközi kapcsolati problémákra hogyan modellezhető az elmélet és hogyan adható ennek segítségével a legjobb válasz az adott kérdésre.
A matematikában mindig a legjobb pozíció elérésére törekszünk, ezt próbáljuk maximalizálni, megközelíteni. Ha valaki elmélyül ebben a tudományban, rájöhet, hogy mindent meg lehet vele oldani, különösen igaz ez a diplomáciai szituációkra.
Milyen konkrét lépésekkel lehet elősegíteni a magyar-iráni kapcsolatok fejlődését?
Mielőtt ide jöttem, részletesen tanulmányoztam, hogy hol van a probléma Irán és Magyarország diplomáciai kapcsolatában. Van mit javítani rajta, nem megfelelő szintűek a kétoldalú kapcsolatok, habár a két ország közti viszony jónak mondható. Gazdasági, politikai, oktatási és kulturális téren egyaránt próbálok javulást elérni. Iránban és Magyarországban nagyon sok minden közös: a zászló hasonlóságától kezdve a lakosság DNS-éig. Négy-ötszáz éve már magyar követek indultak el Iránba a szafavida sahoktól segítséget kérni az oszmán törökök ellen.
Mit vár a közelgő magyar EU-elnökségtől?
Nagyon örülök, hogy Magyarország EU-elnök lesz a jövőben. Feladatomnak tekintem, hogy az unióval megismertessem Irán igazi arcát, hogy ne csak a szankciókról és a nukleáris programról szóljon a diskurzus. Irán független ország, gazdag, nagy ország. Magyarországon múlik, hogy mennyire használja ki ezt a lehetőséget. Számítunk rá, hogy az uniós elnökség ideje alatt az ország szorosabb kapcsolatot alakít ki velünk.
A Nabucco gázvezeték megvalósulására mekkora esélyt lát?
Irán olaj és gázkészletek szempontjából a leggazdagabb ország, Európán múlik, hogy megragadja-e a lehetőséget és kiaknázza-e az együttműködési lehetőségeket. Irán mindent megtesz, hogy létrejöjjön ez a megállapodás Európával és párbeszédet folytat Magyarországgal is az együttműködésről.
Mennyire tartja fontosnak, hogy a hazánkban tanuló több ezer iráni a magyar munkaerőpiacon helyezkedjenek el? Perspektívát jelent egy iráninak a magyarországi élet?
Az irániak tudásra szomjaznak, de jelenleg még nem tudjuk ezt a vágyat maradéktalanul kielégíteni. Az iráni egyetemekre jelentkező hallgatók száma minden évben duplája vagy triplája az intézmények felvevőképességének. Folyamatosan szeretném növelni a magyar egyetemeken tanuló iráni diákok számát, erről több egyetem rektorával is beszélgettem. Biztos vagyok benne, hogy a Magyarországon tanuló diákok többsége visszatér a hazájába, mert az itt megszerezhető tudásra nagy szükség van Iránban. Persze mindig vannak és lesznek is, akik maradnak és orvosként vagy mérnökként letelepednek Magyarországon.
Az iráni egyetemek hallgatóinak 70 százaléka nő, a munkaerőpiacon pedig verseny van, ami a végzettségük miatt 70 százalékban a nőknek kedvez. Korábban az Iráni Külügyminisztériumban dolgoztam, ott egy 15 fős felvételi elbeszélgetésen 9 nő és csupán 6 férfi volt. Hol találunk még ekkora szabadságra példát a világban?
Mit tud egy iráni átlagember rólunk?
Sajnos az irániak nagyon keveset tudnak Magyarországról. Én magam is azt hittem, hogy másod, vagy harmadrangúnak számít Európában. Célom, hogy ezen változtassak, terveim szerint számos iráni témájú kiállítás lesz a jövőben Magyarországon, például az iráni filmhét. De Iránban is szeretnék magyar témájú rendezvényeket szervezni, hogy megismerjük egymás kultúráját. Attól tartok, hogy a magyarok csak a cnn és a bbc alapján alkotnak képet Iránról és ez nem jó. Ott van például az iráni press tv , ahonnan reálisabb képet kaphat bárki arról, hogy milyen is Irán valójában. Ez a csatorna Magyarországról is elérhető az interneten keresztül.
Jó, ha az emberek különböző forrásokból tájékozódnak. Allah azért adta nekünk az értelmet, hogy megítéljük, melyik a helyes és melyik a hamis információ. Nem akarom senki helyett eldönteni, hogy Irán jó vagy rossz, azt ajánlom, hogy az iráni press tv-t, a cnn-t és a bbc-t párhuzamosan nézzék, hogy teljes képet kapjanak az országról. A szabadság a gondolkodás szabadságát jelenti Európában és Amerikában is, az nem szabadság, ha valaki megmondja, hogy csak bizonyos csatornákon keresztül lehet tájékozódni.
Beiktatása óta felvette-e már magyar pártokkal a kapcsolatot?
Eddig még nem, hiszen nagyon rövid ideje érkeztem, de minden párttal tervezem a találkozást. A parlament aktív segítségére is számítok a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében.
Mennyire érzi meg az iráni átlagember, hogy az atomprogram miatt szankciókkal sújtják az országot?
Irán harminc éve van ebben a helyzetben. A világ túl nagy ahhoz, hogy egy országot bármilyen szankciókkal korlátozzanak, vagy megpróbáljanak ellehetetleníteni. Már hozzászoktunk és megtanultunk harcolni ellene. A szankciók jó hatással vannak ránk, felpezsdítik a belső ipart. Megpróbálták tönkretenni az országunkat, nyomást gyakoroltak ránk a nyolc éven át ránk kényszerített (az Irakkal folytatott háború - a szerk.) háború alatt. Irán azonban a modern kori történelem során bebizonyította, hogy nem támad meg egyetlen országot sem és nem hajlandó engedni semmilyen nyomásnak. A nyolc éves háború nagy tanulság volt, soha nem szabad megismétlődnie. Az irániak hajlandóak bármeddig harcolni, ha a hazájukról van szó, okosabb nem megtámadni egy olyan országot, amelyet már egy nyolc évig tartó háborúban megedzettek.
Az iráni doktrína világos: együttműködünk a NAÜ-vel (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség), nem akarunk mást, csak orvosi és energiatermelési célra használni a nukleáris energiát. Maga Ali Khamenei, Irán legfelsőbb vezetője jelentette ki, hogy az atomfegyver nem elfogadható az ország számára és ellenkezik a muszlim vallás alapelveivel.
Iráni szemüvegen keresztül nézve mi folyik ma Irakban és Afganisztánban?
A kezdetektől fogva azon az állásponton vagyunk, hogy senki nem avatkozhat bele egy másik ország belügyeibe, minden országnak joga van ahhoz, hogy rendelkezzen saját maga felett. A megszállás eredménye a hihetetlenül nagy európai és amerikai, valamint iraki és afganisztáni áldozat. Amint elhagyják az országot, minden rendbe jön Irakban és Afganisztánban. Irán segíthet rendbe hozni a régió stabilitását.
A matematikát magyar könyvekből sajátítottam el. A teheráni brit nagykövetséggel szemben van egy utca, ahol használt könyveket árusítanak. Ott találkoztam először magyar és orosz matematikai kiadványokkal angol nyelven. Nagyon hasznosak voltak, mert tele voltak példákkal és számunkra, akiknek az angol a második idegen nyelv, a részletes magyarázat rendkívül fontos volt. Nagyon örülök és hálás vagyok az Iráni Külügyminisztériumnak, hogy egy olyan országba küldtek, amely ennyi briliáns matematikust adott a világnak.
Hogyan képes alkalmazni matematikusi képzettségét diplomataként?
Teheránban a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének kutatója voltam, a tudományos és technológiai tanszék vezetője. Én a játékelméletet tanítottam, illetve annak alkalmazását a nemzetközi kapcsolatokra és a politikatudományra. A játékelmélet a szociológián keresztül a közgazdaságtanon át a politológiáig mindenre alkalmazható. Az óráimon próbáltam megmutatni, hogy különböző nemzetközi kapcsolati problémákra hogyan modellezhető az elmélet és hogyan adható ennek segítségével a legjobb válasz az adott kérdésre.
A matematikában mindig a legjobb pozíció elérésére törekszünk, ezt próbáljuk maximalizálni, megközelíteni. Ha valaki elmélyül ebben a tudományban, rájöhet, hogy mindent meg lehet vele oldani, különösen igaz ez a diplomáciai szituációkra.
Milyen konkrét lépésekkel lehet elősegíteni a magyar-iráni kapcsolatok fejlődését?
Mielőtt ide jöttem, részletesen tanulmányoztam, hogy hol van a probléma Irán és Magyarország diplomáciai kapcsolatában. Van mit javítani rajta, nem megfelelő szintűek a kétoldalú kapcsolatok, habár a két ország közti viszony jónak mondható. Gazdasági, politikai, oktatási és kulturális téren egyaránt próbálok javulást elérni. Iránban és Magyarországban nagyon sok minden közös: a zászló hasonlóságától kezdve a lakosság DNS-éig. Négy-ötszáz éve már magyar követek indultak el Iránba a szafavida sahoktól segítséget kérni az oszmán törökök ellen.
Mit vár a közelgő magyar EU-elnökségtől?Nagyon örülök, hogy Magyarország EU-elnök lesz a jövőben. Feladatomnak tekintem, hogy az unióval megismertessem Irán igazi arcát, hogy ne csak a szankciókról és a nukleáris programról szóljon a diskurzus. Irán független ország, gazdag, nagy ország. Magyarországon múlik, hogy mennyire használja ki ezt a lehetőséget. Számítunk rá, hogy az uniós elnökség ideje alatt az ország szorosabb kapcsolatot alakít ki velünk.
A Nabucco gázvezeték megvalósulására mekkora esélyt lát?
Irán olaj és gázkészletek szempontjából a leggazdagabb ország, Európán múlik, hogy megragadja-e a lehetőséget és kiaknázza-e az együttműködési lehetőségeket. Irán mindent megtesz, hogy létrejöjjön ez a megállapodás Európával és párbeszédet folytat Magyarországgal is az együttműködésről.
Mennyire tartja fontosnak, hogy a hazánkban tanuló több ezer iráni a magyar munkaerőpiacon helyezkedjenek el? Perspektívát jelent egy iráninak a magyarországi élet?
Az irániak tudásra szomjaznak, de jelenleg még nem tudjuk ezt a vágyat maradéktalanul kielégíteni. Az iráni egyetemekre jelentkező hallgatók száma minden évben duplája vagy triplája az intézmények felvevőképességének. Folyamatosan szeretném növelni a magyar egyetemeken tanuló iráni diákok számát, erről több egyetem rektorával is beszélgettem. Biztos vagyok benne, hogy a Magyarországon tanuló diákok többsége visszatér a hazájába, mert az itt megszerezhető tudásra nagy szükség van Iránban. Persze mindig vannak és lesznek is, akik maradnak és orvosként vagy mérnökként letelepednek Magyarországon.
Az iráni egyetemek hallgatóinak 70 százaléka nő, a munkaerőpiacon pedig verseny van, ami a végzettségük miatt 70 százalékban a nőknek kedvez. Korábban az Iráni Külügyminisztériumban dolgoztam, ott egy 15 fős felvételi elbeszélgetésen 9 nő és csupán 6 férfi volt. Hol találunk még ekkora szabadságra példát a világban?
Mit tud egy iráni átlagember rólunk?Sajnos az irániak nagyon keveset tudnak Magyarországról. Én magam is azt hittem, hogy másod, vagy harmadrangúnak számít Európában. Célom, hogy ezen változtassak, terveim szerint számos iráni témájú kiállítás lesz a jövőben Magyarországon, például az iráni filmhét. De Iránban is szeretnék magyar témájú rendezvényeket szervezni, hogy megismerjük egymás kultúráját. Attól tartok, hogy a magyarok csak a cnn és a bbc alapján alkotnak képet Iránról és ez nem jó. Ott van például az iráni press tv , ahonnan reálisabb képet kaphat bárki arról, hogy milyen is Irán valójában. Ez a csatorna Magyarországról is elérhető az interneten keresztül.
Jó, ha az emberek különböző forrásokból tájékozódnak. Allah azért adta nekünk az értelmet, hogy megítéljük, melyik a helyes és melyik a hamis információ. Nem akarom senki helyett eldönteni, hogy Irán jó vagy rossz, azt ajánlom, hogy az iráni press tv-t, a cnn-t és a bbc-t párhuzamosan nézzék, hogy teljes képet kapjanak az országról. A szabadság a gondolkodás szabadságát jelenti Európában és Amerikában is, az nem szabadság, ha valaki megmondja, hogy csak bizonyos csatornákon keresztül lehet tájékozódni.
Beiktatása óta felvette-e már magyar pártokkal a kapcsolatot?
Eddig még nem, hiszen nagyon rövid ideje érkeztem, de minden párttal tervezem a találkozást. A parlament aktív segítségére is számítok a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében.
Mennyire érzi meg az iráni átlagember, hogy az atomprogram miatt szankciókkal sújtják az országot?
Irán harminc éve van ebben a helyzetben. A világ túl nagy ahhoz, hogy egy országot bármilyen szankciókkal korlátozzanak, vagy megpróbáljanak ellehetetleníteni. Már hozzászoktunk és megtanultunk harcolni ellene. A szankciók jó hatással vannak ránk, felpezsdítik a belső ipart. Megpróbálták tönkretenni az országunkat, nyomást gyakoroltak ránk a nyolc éven át ránk kényszerített (az Irakkal folytatott háború - a szerk.) háború alatt. Irán azonban a modern kori történelem során bebizonyította, hogy nem támad meg egyetlen országot sem és nem hajlandó engedni semmilyen nyomásnak. A nyolc éves háború nagy tanulság volt, soha nem szabad megismétlődnie. Az irániak hajlandóak bármeddig harcolni, ha a hazájukról van szó, okosabb nem megtámadni egy olyan országot, amelyet már egy nyolc évig tartó háborúban megedzettek.
Az iráni doktrína világos: együttműködünk a NAÜ-vel (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség), nem akarunk mást, csak orvosi és energiatermelési célra használni a nukleáris energiát. Maga Ali Khamenei, Irán legfelsőbb vezetője jelentette ki, hogy az atomfegyver nem elfogadható az ország számára és ellenkezik a muszlim vallás alapelveivel.
Iráni szemüvegen keresztül nézve mi folyik ma Irakban és Afganisztánban?
A kezdetektől fogva azon az állásponton vagyunk, hogy senki nem avatkozhat bele egy másik ország belügyeibe, minden országnak joga van ahhoz, hogy rendelkezzen saját maga felett. A megszállás eredménye a hihetetlenül nagy európai és amerikai, valamint iraki és afganisztáni áldozat. Amint elhagyják az országot, minden rendbe jön Irakban és Afganisztánban. Irán segíthet rendbe hozni a régió stabilitását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése