Busralilmuhminin, azaz jó hír a hívőknek. A jó hír a hívőknek a Paradicsom léte és igazsága. Az evilág hírei pedig olyanok, amilyenné mi tesszük a világot. Busralilmuhminin= Hírek az iszlám és a muszlimok világából

2010. május 24., hétfő

AZERBAJDZSÁN: Törvénytelen választások Hegyi Karabahban


SITA

A keresztény örmények által uralt szeparatista régió a muzulmán Azerbajdzsántól a 90-es évek elején folytatott véres háború után szakadt el. A háború mintegy 30 ezer emberéletet követelt, s mindkét oldalról közel egymillió ember hagyta el hazáját.



Foto: SITA/AP


JEREVÁN május 23. (WEBNOVINY/AFP) – Az Azerbajdzsántól elszakad Hegyi Karabahban ma parlamenti választásokat tartanak. Az Európai Unió már korábban közölte, hogy a választásokat nem tartja legitimnek. A keresztény örmények által uralt szeparatista régió a muzulmán Azerbajdzsántól a 90-es évek elején folytatott véres háború után szakadt el. A háború mintegy 30 ezer emberéletet követelt, s mindkét oldalról közel egymillió ember hagyta el hazáját.

Mikael Hadzsian, Hegyi Karabah központi választási bizottságának elnöke szerint „a demokrácia, az emberi jogok és a polgári társadalom bevezetésének időszakában a választásoknak kulcsfontosságuk van“. Azerbajdzsán a választásokat törvényellenesnek tartja. „Az örmények által megszállva tartott Karabahban a választások ellentétesek az azeri alkotmánnyal és a nemzetközi jog valamennyi szabályával“ – jelentette ki ezen a héten Mazair Panachov, az azerbajdzsáni választási bizottság elnöke.

A vitás választásokkal foglalkozott a napokban Catherine Ashton, az Európai Unió külügyminisztere is, aki szerint tárgyalni kell, hogy a hosszan tartó konfliktust végre lezárhassák. „Az Európai Unió nem ismeri el azt az alkotmányos és jogi keretet, melynek alapján a „parlamenti választásokat” tartják, jelentette ki. Az Európai Unió teljes támogatásáról biztosította viszont az Európai Biztonsági és Együttműködési Szerevezet minszki csoportját, melyben közösen elnököl Frakciaország, Oroszország és az Egyesült Államok. Ezt a csoportot 1992-ben azzal a céllal hozták létre, hogy rendezze Azerbajdzsán és Örményország vitáját Hegyi Karabah ügyében. A két ország között hivatalosan állandó háborús viszony van, s a kérdés a feszültség forrása továbbra is az Irán, Oroszország és Törökország között elterülő, stratégiailag fontos kaukázusi térségben.

Törökország nem semleges közvetítő?

MTI

Törökország nem lehet semleges közvetítő Bosznia-Hercvegovina ügyeiben, mert a boszniai muzulmánok érdekeit képviseli, és nem veszi figyelembe sem a szerb, sem a horvát közösség álláspontját - jelentette ki Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság kormányfője egy hétfőn megjelent interjúban.

Ankara "egy pillanatig sem mutatkozott objektívnek egyetlen (a boszniai államalkotó tényezők közötti vitás) kérdésben sem" - mondta a miniszterelnök a Danas című belgrádi lapnak.

Dodik azt mondta, Törökország "a boszniai Szerb Köztársaság érdekei ellen cselekszik", hiszen "soha nem vette figyelembe a mi álláspontunkat, sem a horvát entitás álláspontját, mindig a +szarajevói bosnyákok+ (vagyis a boszniai muzulmán népcsoport) érdekeit képviselte". Hozzátette, manipulatívak Ankara szándékai, "ezt figyelembe kell venni, amikor szerb részről Törökország képviselőivel tárgyalnak Bosznia-Hercegovináról".

A boszniai szerb vezető élénken ellenzi, hogy Törökországot bevonják a balkáni megbékélés folyamatába.

Boris Tadic szerb elnök április végén Isztambulban megbeszélést folytatott Haris Silajdziccsal, a háromfős - egy szerb, egy horvát és egy muzulmán politikus alkotta - boszniai államelnökség muzulmán tagjával és Abdullah Gül török elnökkel. A találkozó után közös nyilatkozatot adtak ki, egyúttal jelezték, Tadic és Gül júliusban a boszniai potocari emlékhelyen közösen fog részt venni a srebrenicai áldozatoknak szentelt megemlékezésen.

A boszniai szerb kormányfő azt mondta a hétfőn megjelent interjúban, "természetes, hogy Belgrádból máshogy látják a dolgokat, mint Banja Lukából" (a boszniai szerb nemzetgyűlés és kormány székhelyéről), ugyanakkor hozzátette: "Silajdzic és a törökök félrevezették Tadic elnököt és a szerb vezetést".

Moszkva üzletelne Dagesztánnal


Dagesztáni látkép. A destabilizációban sokan érdekeltek
Reuters – Sergei Rasulov

















A Népszabadság cikke


Medvegyev a Kaukázus pacifikálását nem a hadsereggel oldaná meg

Négy hónap alatt 52 rendőrt öltek meg Dagesztánban. Az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi köztársaság vezetése szerint a hegyekben bujkáló fegyveresek ellen a katonai megoldás helyett Moszkvának ideje a munkanélküliséggel és korrupcióval küzdő térség gazdasági fellendítésére koncentrálni – ha valóban fel akarja számolni a radikális vahabiták csoportjait.

Ahogy kiszorultak a fegyveresek Csecsenföldről, úgy erősödtek meg a mi területünkön – magyarázta lapunknak a terrorizmus hátterét Dagesztán belügyminisztere, utalva a szomszédos köztársaságból hazatért dagesztáni eredetű harcosokra. Ali Mogamedov szerint a visszatérők száma 150 fő, akiket az „al-Kaida dagesztáni szárnya” finanszíroz.

A problémát azonban súlyosbítja, hogy a fegyvereseken és a rendfenntartókon túl a helyi vezetés érdekcsoportjai között is léteznek konfliktusok: Adilgerej Magomedtagirov belügyminiszter tavalyi meggyilkolása mögött is inkább klánharcokat, mint terroristákat sejtenek. – Több verziót vizsgálunk, a helyzetet nem kommentálom – mondta Magomedov.

A köztársaság 700 ezres fővárosát, Mahacskalát 12 éve irányító, 15 támadást túlélő, végül azonban tolószékbe kényszerült polgármester esetében sem vahabiták követhették el a támadást. – Jelenleg is vannak olyan, a destabilizációban érdekelt erők a politikai eliten belül, akik megbízást adnak a terroristáknak, saját konfliktusaik rendezésére – mondta a polgármester helyettese, BogadMagomedov.

Rendőrök és helyi politikusok pedig azt is valószínűsítik, hogy a fegyveres harcosok elleni küzdelem fenntartásában érdekelt a hadsereg is. – Ez sok magasrangú tiszt számára jó ugródeszka a további karrierhez. Amíg erre pénzt ad Moszkva, addig lesz is küzdelem – állítják egyöntetűen.

Ezt felismerve állhatott elő a héten Dmitrij Medvegyev lényegében új kaukázusi koncepcióval, amelyben a korrupció elleni harc és a gazdasági feltételek javításának igényét foglamazta meg.

A váltás az erőszakszervezet vezetőitől eltérő, üzletben érdekelt körök befolyásának növekedését jelenti a Kremlen belül: a közelmúltban létrehozott észak-kaukázusi szövetségi körzet fejévé Medvegyev Alekszandr Hloponyint nevezte ki, az eddig kihasználatlan olajvagyonnal rendelkező Kaszpitenger menten fekvő Dagesztán elnökévé pedig februárban a közgazdász végzettségű Mogamed Mogemedovot tette meg. (Igaz, utóbbi édesapja 2006-ig állt hosszú időn át a köztársaság élen.)

A koncepció kimondatlanul szakítast jelent Vlagyimir Putyin kormányfő még elnökként megfogalmazott politikájával szemben, amely szerint a térség pacifikálása a hadsereg aktív bevonásával biztosítható.


Az Irán elleni szankciók tragikomikája

A Politaktika szerkesztőségi cikke Massoud Parsi írása alapján


A Brazília és Törökország által kivitelezett PR puccskísérlet nem csak az Obama adminisztráció kompromisszum képtelenségére világított rá, hanem magukat a ’világ vélemény’ szószólóivá léptették elő.

Irán 22 éve vívja gazdasági csatáját az USA-val.


Az utóbbi napok vitája Irán atomprogramját illetően számos váratlan és drámai fordulatot eredményezett.
Hétfőn Irán, Törökország és Brazília közös nyilatkozatot adott ki, miszerint Irán 1200 kg alacsony dúsítású uránt szállít Törökországnak orvosi célokra szánt magasan dúsított urán ellenében.
A nyilatkozat volt az első konkrét lépés a korábbi IAEA vezető által megfogalmazott és ENSZ által 6 hónapja jóváhagyott program megvalósításának irányában.

A USA nélkül elért nagy áttörés azonban hamar keserű csalódásba torkollott.
Egy nappal a nyilatkozat után Hillary Clinton, az USA külügyi államtitkára bejelentette, hogy az USA Kína és Oroszország támogatásával az ENSZ Biztonsági tanácsa elé terjeszti az Iránra vonatkozó korábban elutasított újabb szankció tervezetet.

Ez az a fajta nemzetközi ’vezetőség’ ami vereséget csinál az atomsorompó egyezmény megvalósulását előmozdító győzelemből.
A béke láthatóan nem alternatíva a Nobel béke díjas Obama-nak sem.
Ilyen vezetőséggel az ENSZ biztonsági tanácsa csak saját inkompetenciáját hangsúlyozza, és jelentőségét rombolja.

Irán 22 éve vívja gazdasági csatáját az USA-val.
A USA teheráni nagykövetségének átvétele után 1979-ben Jimmy Carter akkori elnök szankciókkal sújtotta Iránt, befagyasztva annak 12 milliárd dolláros külföldi bankokban elhelyezett vagyonát.
A szankciók azonban eltörpültek az Irakkal háborúba keveredő ország egyéb gondjai mellett.

Irán ezután csak harmadik ország közvetítésével juthatott az USA termékeihez, viszonylag kis plusz költséggel. Az ország exportja – nagyrészt olaj, szőnyegek, kaviár és pisztácia – nem egyetlen piactól függött.
1995-ben az USA akkori elnöke Bill Clinton jelentősen kiterjesztette a szankciókat, lényegében kitiltva az amerikai cégeket Iránból.
Még ugyanabban az évben az amerikai kongresszus büntető intézkedéseket vezetett be azon vállalatok ellen, melyek 20 millió dollárnál többet fektettek be az iráni energia szektorba.

Bár ezek a szankciók 2000 után felpuhultak, Washington büntető lépéseket vezetett be az iráni bankok ellen, és az iráni katonaságra és nukleáris technológiára összpontosított.
Irán atomtechnológiája ennek ellenére a vártnál gyorsabban fejlődött, és a szankcionált iráni bankok a dollárt elhagyva más valutákban végezték tranzakcióikat, ami végül immunissá tette őket a világválsággal szemben.
Végül az iszlám bankrendszer nyújtotta a legjobb védelmet a nyugati ’büntető’ rendszerű bankrendszer ellen.

Irán exportja az 1987-es 8,5 milliárd dollárról 2006-ra 70 milliárdra nőtt, ami 824 %-os növekedést jelent, és idén várhatóan eléri a 82 milliárd dollárt.
Irán legnagyobb export piaca Irak és Kína.
A kereskedelem ezen országok felé 2003-tól exponenciálisan növekszik, irónikusan Irak amerikai megszállása óta.

A szankciók ellenére jelentősen nőtt a közvetlen külföldi befektetések összege (FDI) is, mely várhatóan megduplázódik a következő négy évben.
Ez Irán erősödő Dél-dél kereskedelmének köszönhető, ami gyakorlatilag iráni válasz-szankció a nyugat ellen. Legutóbb pl. a Kínai Nemzeti Petróleum Társaság szorította ki a zsugorodó francia Total olajipari társaságot Iránból.

A szankciók Iránt érintő káros hatása inkább az elszalasztott lehetőségekben mérhető.
Mialatt Irán gazdaságának 5%-os átlagos növekedése meghaladja a nyugati országokét, elmarad az olyan gyorsan fejlődő országokétól, mint Kína, Brazília, India vagy Vietnam.

Az Egyesült Arab Emirátusok és Szingapúr váltak a legjelentősebb külföldi befektetőkké, de az Európai unió is jelentős kereskedelmi partnernek számít.
Az iráni kormány a szállítási költségek és adók csökkentésével, a szabadkereskedelmi zónák kiterjesztésével segíti az ország exportját.

Az IMF kimutatása szerint Irán a 16. legnagyobb gazdaság, kiegyensúlyozott növekedéssel és kereskedelmi mérleggel, ill. alacsony adósság teherrel.

Irán petro-kémiai exportja 2000-től a 15 szörösére nőtt, acél és gépkocsi gyártása a legnagyobb a térségben.
Irán azon kevés országok közé tartozik, melyek vezető szerepet játszanak a nano, atom és űr technológiákban.
Ezen felül az alacsony hadikiadásaik ellenére a térség egyik legkifinomultabb haditechnikája is rendelkezésükre áll.

A Brazília és Törökország által kivitelezett PR puccskísérlet nem csak az Obama adminisztrácó kompromisszum képtelenségére világított rá, hanem magukat a ’világ vélemény’ szószólóivá léptették elő.
Az általuk értelmezett új világrend konkrét demonstrációjával közvetlenül is az USA kihívójává váltak.

A kísérlet lényegében felhívás egy olyan világért, ahol az ügyletek egy új korszak szellemisége szerinti kapcsolatok alapján köttetnek, és amihez elengedhetetlen az ENSZ biztonsági tanácsának reformja.

2010. május 23., vasárnap

A Magyar Iszlám Közösség közleménye Trianonról


90 évvel ezelőtt, egy diktátummal a magyar népre kényszerítettek egy olyan határozatot, mely megfosztotta a Nemzetet területének kétharmadától és milliónyi nemzettestvérünket szakított el tőlünk idegenbe.

Elődeink, akik magyar, bosnyák és albán muszlimok voltak a Trianon előtti Magyarország területén, csonka országban maradtak.
Szörnyű volt számukra, hogy Boszniába sem mehettek haza, mert odahaza magyarellenes szerb martalócok akasztgatták a magyar párti testvéreiket.

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában: Hiszek egy isteni örök igazságban,: Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen.

Ilyenkor könnyek szöknek a szemembe, csakúgy, ha a Himnuszt, a Szózatot hallgatom.
Vagy a Székely Himnuszt.
Mert egy tisztességes muszlimnak szeretnie, óvnia kell a hazáját és népét.

A nacionalizmus számunkra nem bűn, hanem kötelesség.

Hiszen „teremtettünk titeket népekké és törzsekké,
Ismerjétek meg egymást…”
(Kegyes Korán)

Őseink, akár az Árpád-korban, akár a csonka országban, mindig a Magyar Hazát szolgálták.
S bizony ők is részesei annak, hogy ma a trianoni tragédia után Sopron és környéke magyar maradhatott.

Áldassék az egyetlen Úr neve, hogy segítette eme bátor embereket.
Édes Istenem, áldd meg a magyart, áld meg a magyarországi nemzethű muszlimokat!
Mindennap fohászkodunk azért, hogy egyszer megláthassuk a magyar nép feltámadását.

Fohászkodunk naponta, hogy a határon túli nemzettestvéreink ne vesszenek el, hanem gyarapodjanak lélekben, testben és anyagiakban egyaránt, mert a Magyar Haza teste visszavár Benneteket, hiszen összenő az, mi egybetartozik.
Idehaza erősítenünk kell a nemzettudatot minden muszlimnál, s hiszem azt, hogy a külföldi származású muszlimokat is integrálni, magyar hazafiúi gondolkodásra lehet nevelni.

A tragédia emléke megerősíti szívünket, hazafiabbak leszünk, harcolunk majd az Antikrisztus ellen, a szélsőséges szabadelvűség és minden hazaárulási kísérlet ellen. Ámen.

2004-ben a Magyar Iszlám Közösség jogelődéhez méltóan felhívta a hazai muszlimokat, hogy mondjanak igent a kettős állampolgárságról szóló népszavazáskor.

Most, egy új, keresztény gyökerű kormány alakítása után mindannyian bizakodóak vagyunk, s fohászkodunk Magyarország felemelkedéséért!


Magyar Iszlám Közösség

Már több mint ezer látogatója volt az első magyar muszlima boltnak

FRISSÍTÉS!


A cikkben szereplő bolt azóta -sajnos- megszűnt.

A héten elérte az ezerfős látogatói létszámot az iszlám ruhákat, kiegészítőket, ékszereket és halal termékeket forgalmazó internetes vállalkozás, az "al muslimah". A bolt üzemeltetője ezen esemény kapcsán kedvezményes vásárlási lehetőséget biztosított a hétvégére.

Magyarországon nincs más lehetősége arra, hogy a muszlimák vallásuknak megfelelő termékekhez jussanak.

Sulok Zoltán is felszólalt a Dzsámi megnyitóján


A Pécs 2010 oldal arról tudósít, hogy május 22-én újra nyitotta kapuit a Jakovali Haszán pasa dzsámi. A rendezvényen felszólalt a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke, Sulok Zoltán közgazdász.

Sulok Zoltán a Magyarországi Muszlimok Egyházának vezetője elmondta, hogy a Jakovali Haszan dzsámiját a pécsi közösségük imahelyként használja, a pénteki imákat és a Ramadán alatt (az iszlám holdnaptár 9. hónapja, amikor a muszlimok napkeltétől-napnyugtáig böjtölnek) pedig mindennap imádkozik itt a Pécsett és vonzáskörzetében élő pár száz muszlim hívő. Azon túl, hogy örülnek a múzeum felújításának, a mecset állagmegóvásának, az egyik tagjuk készítette az arab feliratokat az új kiállításon, amely jó lehetőség azok számára, akik a muzulmán világot nem ismerik, hogy találkozzanak a vallásunk öt alapelvével.

Menteni vagy temetni a családot? - A muszlim válasz

Komáromi Zsombor pálmát fényképez


Miért jutott válságba a család intézménye? - teszi fel a kérdést Wahorn András a Klubrádió műsorában május 24-én 18 órai kezdettel.

Vendégei: Lindmaier Katalin, a Családvár Alapítvány vezetője; Farkas Erzsébet, ezoterikus pszichológus; Balaci Adrián, a Társadalom és Környezettudatos Üzlet és Vállalkozásfejlesztési Kft. kreatív igazgatója, meleg aktivista; Komáromi Zsombor, muszlim felekezetű fordító (a www.iszlam.com szerkesztője - szerk.); Ötvös Dani, egri kórházi hullaszállító

Obama: az USA nem cselekedhet saját szakállára

MTI

Az Egyesült Államok nem cselekedhet a saját szakállára nemzetközi téren - hangoztatta az amerikai elnök szombaton, amikor kormánya új nemzetbiztonsági stratégiáját körvonalazta, megerősítve a szakítást elődje egyoldalú megközelítésen alapuló felfogásával.

Barack Obama a West Point-i katonai akadémia hallgatói előtt mondott beszédében a nemzetközi együttműködést állította külpolitikájának a középpontjába. "Századunk terhei nem nyomhatják egyedül Amerika vállait" - hangoztatta az elnök.

Ellenfeleink szeretnék, ha Amerikából elszállna az erő azáltal, hogy túl sokat vállal magára."
Egyben megerősítette, hogy az al-Kaida terrorcsoport elleni küzdelem része egy szükséges és igazságos nemzetközi összefogásnak. "Ez a fenyegetés nem fog egyhamar elmúlni. Egy dolog azonban legyen világos: az al-Kaida és szövetségesei kis figurák, akik a történelem rossz oldalán állnak" - szögezte le Obama, hozzátéve: történelme során az Egyesült Államok gyakran lépett fel másokkal összefogva. Példaként említette a II. világháborút és a hidegháború időszakát.

"Mi vagyunk az Egyesült Államok. Mi gyűrtük le a fasizmust, mi éltük túl a kommunizmust. Átéltünk zavaros időket, és megerősödve kerültünk ki belőlük, és így lesz ez a jövőben is" - jelentette ki az ezer végzős hallgató előtt az elnök.

Beszédében ismét kezet nyújtott az iszlám világnak. Miközben azzal vádolta az al-Kaidát, hogy eltorzítja az iszlám vallás értékeit, kerülte az olyan kifejezések használatát, mint a "háború a terror ellen", vagy "iszlamo-fasiszta". Elődje, George W. Bush rendszeresen alkalmazta ezeket beszédeiben, s ezzel sok muzulmánt elidegenített Amerikától.

"A szélsőségesek azt akarják, hogy háború törjön ki Amerika és az iszlám között, csakhogy a muzulmánok részei a mi nemzeti életünknek" - szögezte le Obama.

Az elnök munkatársai úgy harangozták be a szombati beszédet, mint ízelítőt a jövő héten nyilvánosságra hozandó nemzetbiztonsági stratégiából. Ez utóbbi olyan politikai dokumentum, amelynek megfogalmazására törvény kötelez minden amerikai elnököt.

Erősödött Hollandiában az iszlámellenesség

MTI

Az elmúlt években jelentősen erősödött Hollandiában az iszlámellenesség - állapította meg kedden közzétett országjelentésében a strasbourgi székhelyű Európa Tanácshoz kapcsolódó Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI).

A jelentés szerint a 2001. szeptember 11-i amerikai repülőgépes terrortámadások óta, és különösképpen Theo van Gogh - iszlámellenesként azámon tartott - filmrendező 2004-es meggyilkolása után Hollandiában megszaporodtak az olyan rasszista erőszakos cselekmények, amelyek a muszlim lakosság ellen irányultak. A muszlimokat azonban a rendőri és egyéb biztonsági szervek is aránytalan mértékben vették célba - teszik hozzá a tanulmány szerzői.

Emellett - olvasható a dokumentumban - a közéletben is elterjedtek a mohamedánokkal szembeni sztereotíp, előítéletes megállapítások, és a vezető pártok ritkán lépnek fel a rasszista, megbélyegző hangnem ellen.

A jelentés elmarasztalja a holland médiát is, mondván, a tömegtájékoztatásban összekapcsolják az iszlámot a terrorizmussal, és a lakosság gondolkodását egyre erősebben jellemzi a muszlimoktól való félelem.

Hollandia hagyományosan liberális, más kultúrákat könnyen befogadó ország, és 16 millió lakosa közül ma már közel egymillió muszlim vallású. Újabban egyre gyakrabban kap hangot a közéletben az ország "iszlámosodása" miatt érzett aggodalom.

Az ECRI a jelentéshez kapcsolt ajánlásában felszólítja a holland hatóságokat, hogy határozottabban lépjenek fel a muszlimok ellen irányuló, rasszista motivációjú bűncselekményekkel szemben, egyúttal pedig ragadjanak meg minden lehetőséget a nyilvános vitára, amelyben érvelhetnek az általánosítások, illetve az iszlám és a terrorizmus összekapcsolása ellen.

2010. május 22., szombat

Palesztin diáklányok találmánya vakok számára

A Magyar Kurír cikke

„Látó fehér botot" nyújtottak be találmányként palesztin menekülttáborban élő diáklányok egy nemzetközi tudományos díjért. A három tizennégy éves lány a kaliforniai Intel tudományos és technikai vásáron mutatta be fejlesztését, amellyel megnyerték a „felhasznált elektronika" ifjúsági versenyét, amelyen tizenötezer versenyző indult az egész világról.

A Maan palesztin hírügynökség tájékoztatása szerint a nablusi Askarnál található menekülttáborból való lányok kifejlesztettek vakok és gyengénlátók számára egy fából készült botot, amely lézerjeleket sugároz ki előre és lefelé. Ezáltal a vakok nemcsak akadályokat, hanem a talajon lévő egyenetlenségeket, gödröket vagy a lépcsőket is érzékelhetik. Különböző hangmagasságú sípjel figyelmezteti a bot használóját a veszélyes helyekre. Más hangon szól, ha lépcsők vannak előtte, ha pocsolyába lépne vagy megbotlana egy tárgyban.

Az ötlet az egyik diáklánynak jutott eszébe, amikor megfigyelte, hogy két vak rokona a menekülttábor talajának egyenetlensége miatt milyen nehezen jár. Két barátnőjével együtt dolgozta ki ezt a technológiát az ENSZ által fenntartott iskolában.

Mark Uslan, az egyesült államokbeli vakok szövetségének elnöke elismerőleg szólt a három muszlim lány találmányáról, áttörésnek nevezve azt. Bár évtizedek óta léteznek lézeres botok vakok és gyengénlátók számára, ez a bot megküzd a talaj egyenetlenségének problémájával is – hangsúlyozta.

A kaliforniai díjátadásra a tudósítás szerint eredetileg csak két lány utazhatott volna, ám az ENSZ végül a harmadik jegyet is finanszírozta.

1529 – Bécs ostroma


Bécs 1529 őszén bekövetkezett ostroma volt az I. Szulejmán szultán vezette muszlim török birodalom első kísérlete Bécs elfoglalására. Néhány történész szerint a törökök bécsi vereségének oka Szulejmán döntése volt arról, hogy seregei szeptemberben érkezzenek Bécs alá. Az erős nyugat-európai esőzések már odaérkezésük előtt súlyos károkat okoztak a törökök haderőben és annak fegyvereiben.

Titokzatos afgán béketárgyalás a Maldív-szigeteken

MTI

Az egyik iszlám fundamentalista szervezet szerint a Maldív-szigeteken több tucat afgán politikus és felkelő tárgyal Afganisztán békéjéről. A tálibok szerint a megbeszélésen olyan személyek egyeztetnek az afgán vezetéssel, akik megadták magukat a kormánynak. Hamid Karzai afgán elnök szerint valami folyik a Maldív-szigeteken, de ő nem vesz részt a folyamatban.


Az afgán közélet mintegy ötven befolyásos szereplője, politikusok és a tálib felkelők képviselői gyűltek össze a Maldív-szigeteken, hogy ötleteket gyűjtsenek az afganisztáni béke megteremtéséhez - jelentette be pénteken a Hezb-e-Iszlami fundamentalista lázadószervezet szóvivője. Mint mondta, a csütörtökön kezdett tanácskozás legfőbb tervei között szerepel békekonferencia megrendezése egy törzsi nagygyűlés, a loja dzsirga keretében. Az ülés további részleteiről azonban csak találgatni lehet.

"Tudjuk, hogy valami folyik most a Maldív-szigeteken, de a részleteket nem ismerjük, és nem veszünk részt a folyamatban" - állította Kabulban Hamid Karzai afgán elnök egyik szóvivője. Az indiai-óceáni szigetország kormányának szóvivője, Mohammad Zuhair viszont azt közölte, hogy Karzai képviselői is jelen vannak a megbeszélésen.

A tálibok szintén tagadják, hogy tárgyalnának a kormánnyal. A kabuli sajtónak elektronikus postán elküldött tálib üzenet szerint akik azt állítják, hogy a tálibokat képviselik a megbeszélésen, azok már nem aktív tagjai a mozgalomnak, és "megadták magukat" a kormánynak.

Az afgán elnök 2009-es második hivatalba lépésekor már kezdeményezett egy loja dzsirgát, amit az eredetileg tervezett május eleje helyett előreláthatólag május 29-ére fog összehívni a szélsőséges iszlám harcosok megbékéltetése céljából, bár erre a tálibokat nem készül meghívni.

Barack Obama amerikai elnök május elején fogadta Hamid Karzait Washingtonban, s arról biztosította, hogy az Egyesült Államok elkötelezett Afganisztán és a béke megteremtése mellett. A külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy tudnak a találkozóról, de nem minősítik sem jónak, sem rossznak. "Az igazi kérdés az, hogy mi sül ki belőlük" – mondta a washingtoni külügyi tárca munkatársa.

Húsz éve bukkant felszínre az alevik vallási közössége


Jellegzetes vallási önazonossággal rendelkező közösségről, az aleviről tartott előadást szerdán dr. Kehl Bodrogi Krisztina, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet meghívottja a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén. A „Vallás, filozófia vagy kultúra? Alevita Identitáspolitikák Törökországban és a németországi diaszpórában?” cím alatt meghirdetett előadás közönsége igen érdekes információkban részesült az alevi közösség kulturális és vallási jegyeiről, hosszú és kényszerű rejtőzködésük okairól, önazonosságuk megőrzéséért folytatott küzdelmükről.

A hivatalos statisztikák szerint Törökország lakosságának mintegy 89 százaléka (valójában 99%-nál is több - szerk.) szunnita muzulmán, a népesség fennmaradó része pedig keresztény és zsidó közösségekből tevődik össze. Azonban a papírformától eltérően, a lakosság mintegy 20 százaléka az alevi vallási irányhoz tartozik – tudtuk meg Kehl Bodrogi Krisztinától. Többségük török, mintegy egynegyedük pedig kurd származású. Az állami álláspont szerint, a török nemzet kizárólag szunnita török állampolgárokból áll. Az alevik olyan anatóliai törzsekből származtathatók, amelyek a XIV. században az iráni szufi renddel építettek ki kapcsolatot, és elkülönültek az ortodox muzulmán hitvallástól. Az 1922-ig fennálló Ottomán birodalomban eretnekeknek tekintették, és jogtalan módon erkölcstelenséggel, sőt vérfertőzés gyakorlásával vádolták őket – mondta el a kutató.

A modern Törökországban a ’90-es évekig állami tiltás korlátozta a szunnita muzulmán hittől eltérő, nyilvános vallásgyakorlást, ilyenképpen az alevi közösség önazonosságának tudatos elrejtésére kényszerült.

Megtudtuk: az ősi alevi hitvallás nem rendelkezett írott doktrínákkal. Az isteni eredetűnek tekintett Alitól, Mohammed próféta fogadott fiától és vejétől származtatták a legősibb, szentnek minősített családfákat. Az „alevi” elnevezés is Ali követőire utal. Vallásuk súlypontját Allah, Mohammed és Ali egyfajta szentháromsága képezi.

Szertartásaik az erre a célra kijelölt gyülekezeti házakban (cemevi) zajlottak, nem mecsetekben. A ceremónia (cem) többek között zenés-táncos rituálékat ötvözött, amelyeken nők és férfiak egyaránt résztvettek. Mi több, a mértékkel történő alkoholfogyasztás is megengedett volt, mindkét nem számára. Toleranciát és egyenlőséget sugalló vallásuk egyik igen fontos alapelve: „Nincs ember Isten nélkül, és nincs Isten ember nélkül”.

Az új török köztársaságban a cem-ek hagyománya megszűnt, az alevik vallási identitása halványodott. A közösség, hátrányos szociális és gazdasági helyzetének és a negatív diszkriminációnak tulajdoníthatóan, erőteljes baloldali politikai irányultságot vállalt fel. Hitviláguk, vallási önazonosságuk újrafelfedezésére a ’90-es évek elején került sor, amikor a török politikai szférában némi nyitás történt a liberalizmus értékrendszere irányába. Jelenleg az alevi vallás már nem minősül tabunak Törökországban, noha kisebbségi jogaikat törvényes keret még nem biztosítja – jelentette ki Kehl Bodrogi Krisztina. Hozzátette: sajnos még mindig nem alakítottak ki egységes közösségi álláspontot azt illetően, hogy vallásuk az iszlám ágazata-e vagy sem, illetve, hogy vallásnak vagy inkább életstílusnak tekinthető.

Németországban a bevándorlók első hullámának mintegy 40 százaléka alevi volt. Határozottan elhatárolták magukat politikai tárgyalások szintjén is a szunnitáktól, a kulturális különbségeket hangsúlyozva. 2001. szeptember 11-e után kérelmezték a muzulmán vallástól különálló vallási közösségként való elismerésüket a német hatóságoktól. Az állami elismerést kevesebb mint két éven belül megkapták, így ma már gyermekeik vallásos oktatásban is részesülhetnek az iskolákban.

Vallásközi konferencia Gödöllőn



Számos felekezet képviselői megjelennek a rendezvényen


Indonéz-magyar vallásközi konferenciát tartanak Indonézia magyarországi nagykövetsége és a Magyarországi Evangélikus Egyház szervezésében kedden Gödöllőn.

Az egész napos, angol nyelvű rendezvényen a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius egyház, valamint az izraelita felekezet képviselőin kívül részt vesznek az iszlám és a buddhista egyház delegáltjai is.

A mintegy 80 vallási szakértőt felvonultató konferenciára kilencen az indonéz fővárosból, Jakartából érkeznek, a katolikus, a protestáns és a muszlim vallást egyaránt képviselve.

A megvert erkölcscsősz

A Szekuláris Figyelő posztja

(Nem mintha bigottságukat ajánlanánk!... :-)

A vallási erkölcsök Szaúd-Arábiában sem a régiek - már korábban írtam, hogy a világ talán második legteokratább országa (a Vatikán után, és Irán előtt, mert ott a nép mintha kissé ellenállna az örök üdvösség biztosítására irányuló vallásállami gondoskodásnak) is elindult a hanyatlás útján.
Miután a nagyfőnök koedukált egyetemet alapított, ahova nincs belépése az erkölcsrendőrségnek, most olyan rendeletet hoztak, amely megengedi, hogy életmentés céljából a tűzoltók belépjenek nőknek fenntartott épületekbe. Nyolc évvel ezelőtt ugyanis kitört a botrány, amikor a fátyolkényszer 15 iskolás lány életébe került: amikor a lányok ugyanis kimenekültek volna égő iskolájukba, az erkölcsrendőrök visszatuszkolták őket a tűzbe, mert nem voltak kellően elfátyolozva (a nők, ha egymás között vannak, ugyanis levetkőznek). Szemtanuk szerint még verték is őket.

Újabb fejezethez jutott most az ország - ezúttal az erkölcscsősz húzta a rövidebbet. Tudni kell hozzá, hogy az erkölcsrendészet folyamatosan igazoltatja a közterületen tartózkodókat, főleg, ha egy nőt és egy férfit lát együtt, hátha tilosban járnak (a "tilos" ott kezdődik, hogy egy nő és egy férfi egymással szóba áll, holott nem rokonok). Egy közparkban egy férfi elájult igazoltatás közben, mire a nő nekiesett az erkölcsrendőrnek, aki kénytelen volt kórházban kezeltetni sérüléseit.
Nem vagyok nagy barátja az önbíráskodásnak, de remélem, a totális elfátyolozottságnak köszönhetően a nő megússza - az ilyesmit arrafelé könnyen minősítik vallásellenességnek, amit akár halállal büntetnek.

„Vagy segítséget akar kérni, vagy meg akar ölni”

A Népszabadság cikke

„Ők a vallást személyes céljaikra használják fel, hadat üzennek a zsidóknak és a keresztényeknek, ám én azt kívánom, hogy az emberek azt az utat kövessék, amelyet az iszlám valójában mutat”, mondja Shashaa. Az imámot szakállával és hagyományos öltözetével néha Oszama bin Ladenhez hasonlítják. Ám a filozófiája egészen más.

Egyre több európai és közel-keleti imám utasítja el az öngyilkos akciókat, terrorista merényleteket. Ugyanakkor ezek közül az imámok közül sokan az al-Kaidát, a tálibokat vagy a Hamaszt legitim ellenállási szervezetnek tekintik, míg Shashaa nyíltan hangoztatja, hogy azok megsértik az iszlám tanításait.

Mecseteket, mohamedán vallási iskolákat keres fel Európa-szerte, akárcsak a Közel-Keleten, Pakisztánban és azt mondja a fiatal muzulmánoknak, hogy az amerikai csapatok és más katonai erők elleni harc a vallási előírásaik megsértése. Prédikációiban elítéli a harcos toborzókat, a pénteki ima során pedig arra buzdítja a híveket, hogy hívják a rendőrséget, ha egy merénylet terveiről hallanak és készségesen beszél a biztonsági szervek embereivel arról, melyek a radikalizálódás okai, s hogyan lehet a legjobban küzdeni az erőszak ellen.

„Nem ülhetünk tétlenül, nem tűrhetjük, hogy mások túszul ejtsék a vallásunkat”, mondja. Mindezzel együtt járnak a fenyegetések, ezért Shashaa korábbi, jelenleg testőreiként szolgáló tanítványaival utazik.

„Ez az ember áruló”, írta egyik bírálója egy dzsihadista weboldalon. „Meg kell leckéztetni”, vélte egy másik, aki fényképeket tett közzé Shashaa találkozásairól rendőrtisztviselőkkel. Az imámot összetett kapcsolat fűzi a német hatóságok embereihez, akik szerint Shashaa állásfoglalása egyedülálló és döntő fontosságú az országban, ezért szüntelenül afelé nyomják, hogy tegyen még többet.

„Tudjuk, hogy olyan terroristacsoportok ellen beszél és dolgozik, mint az al-Kaida vagy a tálibok, és ez fontos”, mondja egy vezető német biztonsági tisztviselő, aki csak név nélkül volt hajlandó nyilatkozni, mert nincs felhatalmazása hivatalos közlésekre Shashaa-val kapcsolatban. „Ő az egyetlen Németországban, aki így foglal állást, s ebben az értelemben hatékony”, teszi hozzá.

Shashaa elmondta, hogymásfelől viszont meg kell őriznie gyülekezete híveinek bizalmát, akik úgy érzik, a bűnüldöző hatóságok utaznak rájuk.

Legutóbb az ő mecsetét kutatták át a rendőrség emberei, egy bizonyos, a nők az iszlámban témájú, Németországban betiltott könyvet kerestek, mondta el a biztonsági szervek egy müncheni tisztviselője. Shashaa megerősítette, hogy az a bizonyos könyv ott volt a könyvtárában.

„Természetesen megvolt nekem”, mondta. „Tudnom kell, mi van ezekben a könyvekben, másképpen hogyan tudnék vitatkozni a toborzókkal?”

Shashaa palesztin apa és egyiptomi anya fiaként Egyiptomban született és nevelkedett, ott egy ideig újságíróként dolgozott. Ötvenes éveiben jár, bár a korával kapcsolatos kérdések elől kitér, mert nem szeretné, ha a fiatalok azt gondolnák, túl öreg ahhoz, hogy megértse őket.

Három felesége van, a két utóbbit nem az állam, hanem csak a mecsetje által elismert szertartás szerint vette el. A feleségek és tíz gyereke valamennyien az imám müncheni lakásában élnek. Shashaa elmondta: nem volt szándékában Németországban megtelepedni. Ám 2000-ben, amikor úton volt Romániából, ahol élt, Nagy-Britanniába, elvesztette az aktatáskáját. „Elveszett minden, az okmányaim, a pénzem. Így azt gondoltam, Isten akarata, hogy itt maradjak”, mondja. (...)

Nyolc hónappal ezelőtt Shashaa Pakisztánba utazott, ahol vallási iskolákat, mecseteket keresett fel és a dzsihádról beszélt. Egyes előadásait felvette videóra, és azokat megmutatta lapunknak.

Az egyik előadáson felállt egy dühös diák, hogy megkérdezze: „Nem kötelességünk-e, hogy támogassuk, al-kaidás, tálib testvéreinket az Afganisztán amerikai megszállása elleni szent háborújúkban?”

Shashaa meghallgatta, majd kijelentette, hogy a dzsihád része a Koránnak és megengedi az önvédelmet. „Ám csak egy állam vagy egy kalifátus vezetője rendelhet el dzsihádot, nem pedig olyanok, mint Bin Laden vagy Omar molla”, utalt az al-Kaida, illetve a tálibok vezetőjére. „Amit ők tesznek, az nem dzsihád.”

Válaszként felállt egy férfi és azt kiáltozta: „Esküszöm az Istenre, hogy téged meg kell ölni!”

Shashaa hagyta hogy befejezze,majd így válaszolt: „Ha megmutatod nekem a Koránban, vagy a Szunnában ¹, hogy nincs igazam”, utalva az iszlám szent könyvére és annak prófétai hagyományaira, „én leszek az első, aki fegyvert fog és csatlakozik, de nem fogsz ilyesmit találni.”

Shashaa tudja, milyen erős vonzereje lehet a harci csoportoknak. Mint elmondja, fi atal korában Egyiptomban, egy sor mozgalomban kereste a választ kérdéseire: a kommunizmusban, a szufi zmusban, a Muzulmán Testvériségnél és még dzsihádista csoportokban is. Végül is arra jutott, hogy a legtöbb, ilyen csoportokhoz vonzódó fiatal „nem tett fel kérdéseket, mintha csukva lett volna a szemük.”

Ezért meggyőződése, hogy neki és a hozzá hasonlóknak, akik tudják, miként dolgoznak, gondolkodnak az al-Kaidaféle csoportok tagjai, van a legnagyobb esélyük, hogy elérjék az ilyen hálózatokhoz vonzódó fi atalokat. „Ha nem lenne hosszú szakállam, ha nem tudnám, amit tudok, gondolja, hogy követne bárki, hinnének nekem?”, mondja.

Elismeri, hogy a német biztonsági szervekhez fűződő kapcsolatai bonyolultak, és ugyanúgy elfogadja, amikor az utcán a németek valószínűleg gyanakodva tekintenek rá. Erre udvariassággal, alkalmanként humorral reagál. Mosolyogva, s némi bajor akcentussal a jellegzetes bajor köszöntést, a „Grüss Gott”-ot használja. Az Amerika elleni szeptember 11-i támadás után sok müncheni kiáltott rá: „hé, Bin Laden!”. Ezért papírt tett a nyaka köré, amelyre ráírta: „Nem vagyok Oszama bin Laden. Nevem Hesham Shashaa.”

Lábjegyzet

1. A Szunna az iszlám szunnita ágában Mohamed próféta, illetve kortársai cselekedeteinek, tanításainak összességét jelenti. A síita irányzatban a Szunna kibővül az imámok tanításaival és cselekedeteivel is.

2010. május 21., péntek

Muszlim divíziót indít az Oglivy

A Kreatív Online cikke

Muszlim fogyasztókra specializált divíziót indít az Oglivy. Az Oglivy Noor az iszlám alapelveivel megfelelő márkaépítésben segít majd.

Kifejezetten az iszlámra specializálódó globális márkázási gyakorlatot indít az Oglivy – adta hírül a Marketing Week. Az Oglivy Noor nevű üzletág Ázsiában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Európában koncentrál a muszlim piacra, londoni központtal. A divíziót azért hozták létre, hogy olyan márkaépítési tanácsokat adjanak, ami megfelel az iszlám vallásjognak. Az ügynökség szerint az 1,8 milliárdos muszlim fogyasztói piac egy eddig kiaknázatlan lehetőséget jelent.

Az Oglivy Noor csapatának tagja lesz többek között Nazia Hussian, az Oglivy kulturális stratégiai igazgatója, Tanya Dernaika a MemacOglivy csoport stratégiai tervezési igazgatója, Zayn Khan, az Oglivy & Mather dél- és dél-kelet ázsiai regionális üzleti stratégiai igazgatója és Shazia Khan az Oglivy & Mather Pakistan tervezési igazgatója.

A törökök testvérként tekintenek a magyarokra - nyilatkozza Mehmet Inceoglu, a Török Iránytű elnöke

Mint arról már beszámoltunk, 2010 május 13-án Salha Falahhal, a Magyar Iszlám Közösség egykori elnökével közölt interjút a Barikád hetilap. A 2010. május 20-ai szám és Horváth Ádám, a Magyar Iszlám Közösség alenökének vendége a hazai muszlim közélet másik jeles személyisége, Mehmet Inceoglu politológus, a Török Iránytű Európába Egyesület elnöke. Inceoglu két részre osztja a török történelmet, s azt vallja, hogy hazája fejlődését az iszlám-gyökerű kormányzópárt, az Ak Parti és Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök alapozta meg.

Cikkajánló:

A törökök testvérként tekintenek a magyarokra - Mehmet Inceoglu a török fővároshoz, Ankarához közeli Konyában született 1978-ban. Húszéves kora óta él hazánkban, 1989-ban költözött Budapestre, menyasszonya magyar. Az ELTE Állam- és Jogtudományi karán politológia szakon végzett, jelenleg nemzetközi kereskedelemmel foglalkozik. Közös történelmünkről, a török-örmény konfliktusról, valamint hazánk és Törökország jövőjéről beszélgettünk vele.

Szűzhártyapótlás borotvapengével

Az idei képregényfesztiválhoz időzítve jelent meg Marjane Satrapi Asszonybeszéd című munkája, amiben iráni nők sztoriznak szexről és házasságról.
Mostanában legalább annyira izgatja a nyugatot az, hogy mi zajlik Irán iszlám köztársaságában, mint egykor a vasfüggöny mögé zárt országok hétköznapjai. Ahogy akkoriban a kommunistaellenes propaganda számos baromságot terjesztett a keleti blokkról, a konzumtársadalmakban most is egészen másként tárgyalják ezt a világot, mint amilyen.



A torz képet pucolgatja képregényeivel a perzsa származású Marjane Satrapi, aki felváltva élt Iránban és Európában, így belülről ismeri a közel-keleti országot, mégis tud róla úgy mesélni, hogy az az európaiaknak szóljon. Első képregénye, a négykötetes Persepolis komoly munka lett, ami a saját életén keresztül mutatta be Iránt a 20. század második felében. Ezt nálunk is kiadták, ahogy a belőle készült filmet is, ami Cannes-ban a zsűri különdíját kapta.

Az idei képregényfesztiválhoz időzítve egy könnyedebb témájú képregénye jelent meg, a tartalma nagy átfedésben volna a perzsa Cosmopolitannel, ha ilyesmi létezne. Az Asszonybeszédben kilenc nő pletykál a szexről és a házasságról egy délutáni teázás alkalmával, miután a férfiak kidőltek az ebédtől. A Persepolis főszereplője itt csak megfigyelőként van jelen, és hagyja, hogy a rokonság tagjai kibontakozzanak. A beszélgetésekből kiderül, hogy bár egészen más szabályok szerint zajlanak ott a férfi-női kapcsolatok, és az iráni nők sokmindent kénytelenek elszendvedni, semmivel sem prűdebbek, mint a nyugatiak.

Igaz, miközben nálunk ciki sokáig szűznek maradni, ott az ártatlanság megőrzése elvileg roppant fontos, de a gyakorlatban az is elég, ha a férfiak előtt megőrzik ennek a látszatát. Míg a nagymama barátnője ezt úgy oldotta meg, hogy a nászéjszakán egy borotvapengével megvágta magát, az újabb generációk plasztikai sebésszel kezeltetik a problémát. Egymás közt nem takargatják azt sem, hogy egy szeretői kapcsolat jóval előnyösebb lehet a házasságnál, mivel az egyikben a férfi aranyerével és a vasalásra váró ingek halmaival szembesül a nő, a másikban viszont csak a kellemes pillanatok jutnak neki.



Az asszonyi locsogást nem csak az teszi érdekessé, hogy egy teljesen más kultúrába, és annak is egy csadorba takart szeletébe enged belátást. A sokszor tragikus élettörténeteket nem könnyek között sírják el, hanem bölcs derűvel, ahogy csak egy idősebb nő képes látni az életet, aki nehézségek árán, de végül megnyerte a maga csatáit.

Satrapi képregénye emellett attól válik kellemes olvasmánnyá, hogy könnyedén sikerült átültetnie egy négy fal között zajló traccspartit szóbuborékokra és rajzokra. Minden egyes szereplő izgalmas és eredeti személyiségként jelenik meg, és az oldalak felosztását is okosan variálja. A Persepolisban tartotta magát a képregénykockákhoz, itt viszont a négyzetrács teljesen eltűnt, és a képeket a beszélgetés dinamikája diktálja. Az Asszonybeszéd egyetlen szépséghibája, hogy hamarabb véget ér, mint egy vasárnap délutáni ejtőzés.

Thaçi Törökországban



(Fotó: Beta/AP)(Fotó: Beta/AP)


Boris Tadić szerb elnök tegnap Ciprusban, Hashim Thaçi koszovói kormányfő (jobbról, hivatalbeli kollégájával Recep Tayyip Erdogannal) pedig Törökországban kezdett tegnap kétnapos hivatalos látogatást. Nicosiában és Ankarában is több kétoldalú megállapodás aláírása esedékes

Indonézia: javul a keresztények és muzulmánok közötti együttmûködés


Az országban jelen levő keresztény szerzetesrendek vezetőinek egy csoportja a közelmúltban látogatást tett a Nahdlatul Ulama, Indonézia egyik befolyásos muzulmán szervezetének új vezetőjénél, hogy kifejezzék elismerésüket az elnök megválasztását követően, valamint hogy erősítsék a két vallás közötti párbeszédet.


Indonézia a világ legnépesebb iszlám országa, ahol a muzulmánok száma egyenlő a világ összes többi országában élő muzulmánok együttes létszámával. Az ország alkotmánya vallásszabadságot biztosít az állam által elismert vallások tagjainak, vagyis az iszlámnak, a keresztényeknek, a buddhistáknak és a hinduknak, melyet a kormány garantál a lakosoknak.

A találkozó megfelelő alkalmat nyújtott arra, hogy a felek megerősítsék a két vallás közötti kölcsönös tisztelet régi hagyományának értékét. Az Indonéz Püspöki Konferencia elnöke, Martinus Situmorang püspök felhívta a figyelmet az állam öt alapelvéhez való hűség szükségességére, mely védelmezi a vallási pluralizmust. Hangsúlyozta, hogy fontos lenne a vallási vezetők rendszeres találkozása, mely lehetőséget adna a nemzet legfőbb problémáinak megtárgyalására. A muzulmán szervezet új vezetője a találkozó folyamán megerősítette szándékát a vallásközi párbeszéd folytatására a különböző hitet vallók között.

Dél-Afrika: Újabb Mohamed-karikatúra a sajtóban

MTI

Egy johannesburgi bíróság csütörtököneste, mintegy tizenegy órán át zajló vita és tanácskozás után visszautasította a dél-afrikai muszlim hittudósok tanácsának a karikatúra betiltására vonatkozó kérelmét, így nyomtatásban megjelenhetett Jonathan Zapiro neves karikaturista rajza. A képen egy morcos szakállas férfi (Mohamed) fekszik egy heverőn a felhők között, és a karosszékben ülő pszichológusnak (Freud) panaszkodik arról, hogy "más próféták követőinek bezzeg van humorérzékük". A dél-afrikai muszlim hittudósok tanácsa figyelmeztetett, hogy a rajz publikálása erőszakhullámot válthat ki. Utaltak az iraki al-Kaidának arra a nemrég megismert tervére is, amely szerint a holland és dán focicsapat, valamint szurkolótáboruk támadások célpontja lehet a június 11-én kezdődő dél-afrikai labdarúgó-világbajnokságon. 2005-ben egy dán újság közzétett egy Mohamed-karikatúrát, amely több országban is megjelent, és erőteljes tiltakozást váltott ki a muszlim közösség tagjaiból. Több tucat ember halt meg akkor az összecsapások során a Közel-Keleten. A muszlimok az iszlám alapítójának bármilyen ábrázolását hitük megsértéseként értékelik. "Véleményem szerint egy karikatúra sem olyan sértő az iszlám számára, mint a feltételezés, hogy a vallás hívei erőszakkal fognak reagálni" - mondta a Mail and Guardian hetilap főszerkesztője, Nic Dawes. Pénteken több dühödt ember kereste fel a szerkesztőséget, és halálosan megfenyegették Zapirót is. A dél-afrikai muszlim jogi tanács a muszlim vallási érzékenységet sértőnek titulálta a pénteken megjelent rajzot, és egy tanácskozáson vitatja majd meg a kialakult helyzetet. Az intézmény elnöke, Ihsaan Hendricks úgy ítélte meg, hogy a karikatúra "nagyon provokatív, különösen a labdarúgó-világbajnokság előestéjén, amikor a legnagyobb szükség lenne a dél-afrikai vallási kisebbségek békés együttélésére és együttműködésére". A vezető elmondta, hogy ha megsértik a dél-afrikai muszlim közösséget, azzal a muszlimok egészét is megsértik. Az 50 millió lakosú Dél-Afrika 80 százaléka keresztény, és mindössze 1.5 százaléka muszlim. Az iszlám közösség a dél-afrikai társadalom szerves része, muzulmánok eddig nem folyamodtak erőszakhoz, eltekintve attól, hogy néhány éve Fokvárosban drogkereskedőket lincseltek meg . A karikatúra összekapcsolható a pakisztáni eseményekkel is: a napokban a Facebook-közösség indítványozta, hogy tagjai rajzoljanak és töltsenek fel Mohamed-karikatúrákat. A pakisztáni hatóságok válaszul korlátozták a Facebook-hoz, YouTube-hoz, Flicker-hez és a Wikipédiához való hozzáférést.

ELŐADÁSOK A TÖRÖK TÖRTÉNELEM, VALLÁS ÉS MŰVÉSZET TÁRGYKÖREIBŐL A JAKOVÁLI HASSZÁN-DZSÁMIBAN (UTAZÁS A TÖRÖK FÉLHOLD KÖRÜL)

A BAMA programajánlója

A Jakováli Hasan-dzsámiban tartandó előadássorozatunk jó alkalomnak ígérkezik, hogy a török kultúrával kapcsolatos tudásunkat bővítsük, felfrissítsük. Ebben lesznek segítségünkre az ország legkülönfélébb pontjairól érkező előadók, akik a téma szaktekintélyeinek számítanak.

Előadásaik azonban jelen esetben nem a szűk szakmai körnek szólnak, hanem azoknak az érdeklődőknek, akik helyismereti, történelmi, művészeti ismereteiket kívánják elmélyíteni. Néha a „legközelebbi a legtávolabbi”: Pécsen élni egyet jelent a török kultúrával való együttéléssel; a program eredeti intenciója szerint tehát ezt a kulturális jelenlétet szeretné közvetlenebbé tenni.

Program:

14.00–14.10 Megnyitó

14.10–14.40 Dr. Varga Szabolcs, Pécs szerepe a dél-dunántúli török hódoltságban

14.40–15.10 Nyilvános imaóra

15.10–15.40 Dr. Hancz Erika, Török és balkáni eredetű kerámiatípusok Magyarországon

15.40–16.10 Dr. Bárdi Terézia, Discover Islamic Art. Fedezze fel az iszlám művészetet és múzeumot az interneten! – Iszlám építészeti emlékeink a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezelésében

16.10–16.40 Pásztor Emese, Kaftán, kilim, bagazia – oszmán-török textíliák a hódoltság kori Erdélyben és a Magyar Királyság területén

16.40–17.10 Dr. Papp Adrienn, „A törökök szép, meleg vizű fürdői” – Hódoltsági török fürdőink

17.10–17.40 Dr. B. Szabó János, Kölcsönhatások a török-magyar hadviselésben


Helyszín, időpont:

  • Pécs, Pécs
  • 2010. május 28. (péntek) 14:00

2010. május 20., csütörtök

Nagyváradon nyit mecsetet a Magyar Iszlám Közösség


Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke arról tájékoztatta szerkesztőnket, hogy szervezetük a partiumi Nagyváradon készül iszlám imaházat nyitni. A városban -ahol mintegy 500 muszlim él- eddig is tartottak közös imákat, de mindeddig nem volt megoldott az állandó imahely.

Bolek Zoltán két hónapja járt a Sebes-Kőrös mentén, ahol a város magyar nemzetiségű alpolgármesterével, Biró Rozáliával tárgyalt. Az önkormányzat most arról határozott, hogy a román törvények értelmében ingatlant juttat az iszlám közösségnek, aminek fenntartásáról a helyiek gondoskodnak majd.

Nagyváradon sok a magyarajkú muszlim, elsősorban olyan nemzettestvéreink, aki arab vagy török muszlimhoz mentek feleségül. A "magyar" mecset az ő és gyermekeik lelki gondozása és hitoktatása miatt is kiemelkedően fontos.

Visszafogott tündérmese a toleranciáról - a London River

A Filmtett filmajánlója

Rachid Bouchareb egyszerre optimista és bátor alkotó: állítása szerint a közösen átélt tragédia hozhatja el a népek, kultúrák közötti konfliktusok megoldását. Ez az áttörés egyelőre csak a fikció tündérmese-szerű világában működik. Míg Európa-szerte, parlamenteken kívül és belül ezzel ellentétes folyamatok zajlanak, addig a filmfesztiválok egy szűk réteg számára lehetőséget nyújtanak, hogy a mozitermek sötétjében álmodozzanak a kommunikáció és szolidaritás minden problémát áthidaló hatalmáról.

A „kevesebb több” elve már a nyitójelenet párhuzamos képsoraiban érvényesül: a rendező metsző pontossággal skicceli fel rövid hétköznapi mozdulatokon keresztül bemutatott karaktereit. Elisabeth (Brenda Blethyn), a nagymamakor előtt álló, csendes vidéki életet élő vallásos asszony, és Ousmane (Sotigui Kouyaté), a kérges kezű, afrikai muszlim férfi jeleneteinek közös nevezője itt még csak a lágy jazz-ritmus, amely aztán végigkíséri sorsuk végleges összefonódásának történetét. A cselekmény motorját a 2005-ös londoni robbantásos merénylet adja. Elisabeth Londonba utazik, hogy meglátogassa lányát, aki nem jelentkezett a terrortámadás óta. Így találkozik Ousmane-nal, aki rég nem látott fiát keresi. A csendes, megszokott vidéki magányból a tévéhíradó mindenki által jól ismert sokkoló képsorai lendítik ki Elisabethet egy számára idegen világba.

Kép a London River című filmből

Úgy jár-kel a katasztrófa sújtotta fővárosban, mintha először járna ott. Elutasító ezzel a világgal szemben. Lebilincselő az a jelenet, amikor találkozik lányának arab főbérlőjével: egy zárkózott, az ismeretlent elutasító asszony képe rajzolódik ki néhány másodperc alatt. Mintha ez már nem az a London lenne, amit ő ismert: afrikaiak, arabok ülnek a hivatalokban, a rendőrségen, a kórházak információs pultjai mögött. Egy ilyen felvezetés után azzal kell szembesülnie, hogy az ő lányának és az Ousmane fiának több köze volt egymáshoz, mint hogy ugyanazon a járaton utaztak a robbantás idején. Ousmane megértő türelme, Elizabeth értetlenségének lassú feloldódása és a tragédia feldolgozásának igénye végül a két figura barátságát eredményezi. Csak így válhat elviselhetővé a nagyváros fullasztó helyszínein kavargó rémálom.

Kép a London River című filmből

A terrorista-támadás témakörét feldolgozó egyszer használatos látványosságok és propagandafilmek csoportjából nehezen lehetne kiválasztani olyan hiteles alkotást, amely maradéktalanul kitölti a témában rejlő lehetőségeket. A London River bravúrosan viszont lavírozik a Monsieur Ibrahim és a Korán virágai típusú kulturális ellentéteteket bemutató szentimentális giccs és a Michael Moore-féle indulatos dokumentarizmus csapdái között. A történetbe ékelt híradós képek egyáltalán nem öncélúak, inkább szolid hátteret biztosítanak főszereplőink megismeréséhez. A film igazi érdeme, hogy a bemutatott, meglehetősen kényes szituáció által nemcsak a rasszizmus és a terrorizmus témáját érinti. Azzal ugyanis, hogy Elisabeth fölülemelkedik a más vallásúakat és a feketéket sújtó előítéletein, csak az egyik konfliktus oldódik meg. A nagyváros és vidék, szülő és gyermek, élet és gyász közti ellentétek ugyanakkora erővel feszülnek végig a cselekményen. Hogyan várhatjuk el Elisabeth-től, hogy megértse az arab világ különbözőségéből származó konfliktusokat, amikor saját lányát sem érti meg? Bouchareb zseniális minimalizmussal mutatja be azt a folyamatot, ahogy az asszony úgy kerül egyre közelebb Monsieur Ousmane-hoz, hogy elkezdi újra megismerni – immár halott – lányát is.

Kép a London River című filmből

A vállalkozás azonban sajnos csak félsiker, mert akiknek látniuk kellene egy ilyen okos, többrétű, egyáltalán nem egyoldalú alkotást, azok nem fognak mozijegyet váltani rá. A Brenda Blethyn által játszott Elisabeth valóságos alteregója otthon marad és kapálás közben zsörtölődve értetlenkedik a megromlott közállapotokon, a keresztény morál válságán, a korrupció és a terrorizmus világot romba döntő erőin – átesve a mese túlsó oldalára.

Dúl a muszlim-Facebook háború

Független Hírügynökség


Csalódottságát fejezte ki a Facebook működtetője azzal a pakisztáni bírósági döntéssel kapcsolatban, amely egy a közösségi oldalon hirdetett Mohamed-rajzverseny miatt elrendelte a Facebook ideiglenes blokkolását az ázsiai országban. A kaliforniai székhelyű cég szerdán bejelentette, hogy bár kitart a véleményszabadság fontossága mellett, pakisztáni felhasználói számára várhatóan elérhetetlenné teszi a kifogásolt oldalt.

Pakisztánban egy bíróság "istenkáromló" viselkedésnek minősítette a Facebookon csütörtökre hirdetett "Rajzolj Mohamedet Nap" elnevezésű rajzversenyt, ezért az ország kormánya május végéig letiltotta a közösségi oldalt. Az Iszlám tiltja Mohamed próféta bármilyen ábrázolását.

"Nagyon csalódottak vagyunk a pakisztáni bíróság ítéletével, amely figyelmeztetés nélkül blokkolta a Facebookot" - írta az AFP francia hírügynökséghez eljuttatott közleményében a közösségi oldalt működtető cég. "Szeretnénk, ha a Facebook egy olyan hely lenne, ahol az emberek nyíltan megvitatják nézeteiket, ugyanakkor tiszteletben tartják mások érzéseit" - folytatódik a közlemény, amelyben a világszerte 400 millió felhasználóval rendelkező internetes oldal működtetői elismerik, hogy a közösségi oldalon vannak olyan vitatott témák, amelyek bizonyos kultúrák, országok, vallások számára sértőek lehetnek, de - mint írják - ez önmagában még nem elég ahhoz, hogy az adott témát eltüntessék. Példaként azt említik, hogy a náci nézetek néhány országban tiltottak, de ettől még azokat nem tiltották le a Facebook egészéről. "A cégek többsége ezeket a helyzeteket úgy kezeli, hogy az érzékeny témát elérhetetlenné teszi azokban az országokban, ahol törvényt sért, ez a mi filozófiánk is" - zárul a közösségi oldal közleménye.




A "Rajzolj Mohamedet nap" szervezői akciójukat válasznak szánták azoknak a muzulmán bloggereknek, akik nemrég megfenyegették a South Park című rajzfilmsorozat producereit, mert ott medvebundába öltöztetve jelent meg a próféta. A fenyegetés után a sorozatot sugárzó Comedy Central csatorna kivágta a kifogásolt jelenetet. Egy amerikai napilap egyébként május elején arról írt, hogy a pakisztáni származású gyanúsított épp a rajzfilm Mohamed-ábrázolása miatt akart autóba rejtett pokolgépet felrobbantani a New York-i Times Square-en május 1-én. A New York Daily Mail bizonyítékként azt hozta fel, hogy a végül meghiúsult támadás során a pokolgépet rejtő autót épp a Comedy Central cég tulajdonosa, a Viacom székházánál parkolták le.

2006-ban a Jyllands-Posten című dán lapban megjelent Mohamed-karikatúra miatt világszerte tiltakozó megmozdulások voltak, amelyek félszáz ember halálát okozták.

Francia lepelkérdés katolikus szemmel

Takacs Izolda cikke az Ithink.hu-n

Párizs - Héfőn a katolikus egyház figyelmeztette a kormányt, tiltakozik a teljes arcot elfedő muszlim fátyol betiltásával szemben, mondván, Franciaországnak tiszteletben kell tartania a muszlimok jogait, ha azt akarják, hogy a muzulmán országokban ugyanezt tegyék a keresztény kisebbségekkel szemben.





A parlamenti bizottság ugyanis arra szólította fel az Országgyűlést, hogy fogadja el azt az állásfoglalásukat, amely elítéli a teljes fátyol használatát, majd rendelje el ezek betiltását. "Ha azt akarjuk, hogy a keresztény kisebbség a muszlim országokban többségében élvezhessék jogaikat, hazánkban is tiszteletben kellene tartani más vallást, és engedni, hogy hívei gyakorolni tudják hitüket," mondta Michel Santier püspök, a vallások közötti párbeszéd első francia katolikus tisztviselője.