Ukrajnában is tilos a muzulmán fejkendős igazolványkép

Független Hírügynökség

Első fokon pert vesztett egy muzulmán krími tatár nő, aki a hagyományos fejkendős viseletben készült fényképpel akart szerepelni a személyi igazolványában.

A kijevi bíróság az igazolványképekre vonatkozó belügyminisztériumi rendeletet helyezte előbbre az ukrán Alkotmány vallásszabadságról szóló cikkelyével szemben - adta hírül hétfőn a Szevodnya című ukrán lap.

A Bahcsiszarajban (Krím-félsziget) élő Szuszanna Iszmailova azt követően nyújtotta be keresetét, hogy az illetékes belügyi okmányiroda nem fogadta el a fejkendőben készült igazolványképét.

A peres ügyben eljáró Kijevi Közigazgatási Bíróság az ítéletében az alperes belügyminisztériumnak adott igazat. A bíró figyelmen kívül hagyta a 25 éves krími tatár nemzetiségű nő és ügyvédjének hivatkozását az ország alaptörvényének 35. cikkelyében foglaltakat, amely az élet minden területén garantálja az ukrán állampolgárok számára a vallási szokások korlátlan gyakorlását.

Ehelyett arra való hivatkozással, hogy az igazolványkép kivitelére vonatkozó belügyminisztériumi rendelet többek között azt is előírja, hogy azon kötelezően födetlen fővel kell szerepelnie az igazolvány tulajdonosának - a hatóságnak adott igazat. Ezáltal a muzulmán vallású nők és leányok továbbra sem szerepelhetnek kendővel vagy fátyolban az ukrán személyi igazolványokban és útlevelekben.

Iszmailova és ügyvédje bejelentette, hogy fellebbeznek az ítélet ellen. Arra hivatkoznak, hogy az Egyesült Államokban, Oroszországban és egy sor európai országban a bíróság hasonló perekben a muzulmánok javára döntött.

A Magyar Iszlám Közösség felhívása árvízi segély ügyében

Kedves Testvéreink!
A Magasságos Allahnak legyen hála, kaptunk adományba 6600 db félkészételt, két millió forint értékben, melyet az árvíz sújtotta Edelénybe szeretnénk elvinni.
Sikerült beszélnem a Polgármester úrral, aki jelezte hogy örömmel fogadja az adományunkat, mert nagy szükség van rá! Igyekszünk ruhákat is gyűjteni.
Segítőket várunk, ugyanis szükségünk lenne egy nagyobb mikrobuszra a szállítás miatt! A szállítást pénteken kellene megejtenünk, Kecskemétről szükséges a szállítás.
Pénzadományokat is elfogadunk az üzemanyag vételéhez!
Isten fizesse meg mindenki munkáját!

Maasalama, Bolek Zoltán, elnök,MIK

Megnyílt az első női bank Iránban

MTI

Megnyílt Iránban az első, kizárólag nők részére kialakított bankfiók Iránban, kielégítve azon konzervatív családok igényét, akik elzárkóznak attól, hogy a gyengébb nem tagjai idegen férfiak közreműködésével intézzék pénzügyeiket.

Az iráni forradalom nyomán 1979-ben bevezetett iszlám törvénykezés, a saría értelmében a nők nem kerülhetnek közvetlen kapcsolatba a családjukon, illetve rokonságukon kívül álló férfiakkal. Ennek a jogszabálynak a betartása azonban sok esetben, például bevásárláskor vagy banki ügyintézésnél lehetetlen, hiszen a kiszolgáló személyzet legtöbbször az ellenkező nem tagjai közül kerül ki.

E probléma kiküszöbölése céljából nyitotta meg Irán egyik legnagyobb kereskedelmi bankja, a Bank Melli az első olyan bankfiókot, ahol női alkalmazottak szolgálják ki kizárólag a gyengébb nem tagjait – jelentette az IRNA teheráni hírügynökség.

A csak nők számára fenntartott szolgáltatások az elmúlt években egyre elterjedtebbé váltak Iránban. Néhány városban már vannak taxik, amelyeket a gyengébb nem tagjai vezetnek, hogy hölgy utasokat szállítsanak, valamint sok helyütt találni olyan parkokat, ahova a férfiaknak tilos a belépés.

A Perzsa-öböl menti országban a tömegközlekedésben is szem előtt tartják a saríát: a buszokon a nők elkülönített helyen, a jármű hátsó részében foglalhatnak helyet.

Iránban a muszlim nőknek be kell tartaniuk az iszlám öltözködési kódex előírásait is, melynek értelmében a hajukat és testüket minden nyilvános helyen kötelesek eltakarni. Aki ennek nem tesz eleget, komoly pénzbüntetésre számíthat. Egy helyi jogi tisztviselő májusban elmondta, volt, hogy az eddigi legsúlyosabb ilyen büntetés 1300 dollárnak, azaz mintegy 300 ezer forintnak megfelelő pénzbírság volt.

Brit felmérés: lesújtó vélemények az iszlámról

Az ATV híre

Mindössze 13 százalék tartja a béke vallásának.

Egy internetes közvélemény-kutatás szerint a brit lakosság csaknem 60 százaléka köti össze az iszlám vallást a szélsőségesekkel – tette közzé a BBC. Az internetes közvélemény-kutatást egy mérsékelt muzulmán szervezet rendelte meg, hogy feltárja a brit lakosság véleményét az iszlám vallással kapcsolatban.

A YouGov internetes oldal kutatása alapján kiderül, hogy ez a vélemény igencsak negatív képet tükröz a muzulmánokról. Tízből hét brit szerint az iszlám vallás a nők elnyomását jelenti. Ezen kívül a válaszadók több mint fele kötötte össze az iszlám vallást a terrorizmussal. A kutatásban résztvevők mindössze 13 százaléka volt azon a véleményen, hogy az iszlám vallás a békére épül, és még ennél is kevesebben, 6 százalékuk gondolta úgy, hogy a muzulmánok hite igazságos.

Az Iszlám Konferencia Szervezete teljesen támogatja Törökországot

A TRT híre

Ekmelettin Ihsanoglu a szervezet főtitkára kijelentette, hogy támogatják Törökország az erre a témára vonatkozó politikáját.

Az Iszlám Konferencia Szervezete teljesen támogatja Törökországot a segélhajók elleni támadás témájában. A szervezet végrehajtó tanács tagjai összeültek, és tárgyaltak Izrael támadásáról. Ekmelettin Ihsanoglu a szervezet főtitkára kijelentette, hogy támogatják Törökország az erre a témára vonatkozó politikáját. Ihsanoglu kijelentette, hogy munkálatba fognak kezdeni, hogy megszűntessék Gáza ostromlását.

Az iráni Forradalmi Gárda kíséretet adna a segélyhajóknak

MTI

Az iráni Forradalmi Gárda kész haditengerészeti kíséretet adni azokhoz a teherhajókhoz, amelyek a Gázai övezet izraeli blokádját megtörni próbálván segélyszállítmányt akarnak eljuttatni az övezetbe - amennyiben Ali Hamenei ajatolláh, a legfőbb vallási és politikai vezető erre utasítást ad.

Bármilyen iráni katonai beavatkozást - a brit hírügynökség szerint - durva provokációnak tekintene Izrael, amely azzal vádolja Iránt, hogy fegyverekkel látja el a Gázai övezetet uraló Hamász palesztin iszlamista mozgalmat. Irán nem ismeri el Izrael államot, és elnöke, Mahmúd Ahmadinezsád gyakran jósolja a zsidó állam közelgő eltűnését.

Hétfőn izraeli kommandósok megtámadtak egy török hajót, a Gázai övezetbe segélyszállítmányt vivő flottilla vezérhajóját. A Mavi Marmara hajó fedélzetén kilenc török állampolgár életét vesztette. Az ügy nagy nemzetközi felháborodást keltett, különösen a muzulmán országokban. Izraeli hadihajók szombaton is körbevettek és Asdod kikötőjébe kísértek egy ír segélyszállító hajót.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő kijelentette, hogy Izrael továbbra is megakadályozza hajók kikötését az övezetben és azt, hogy - utalva ezzel a Hamásznak nyújtott iráni támogatásra - "Gázából iráni kikötő legyen".

A pápa és egy ciprusi török sejk testvéri találkozója Nicosiában

A Vatikáni Rádió jelenti

Június 5-én, szombaton XVI. Benedek pápa nicosiai szálláshelyén, az apostoli nunciatúrán találkozott Mohamed Nazim Adil Al-Haqqani sejkkel, egy szúfi szerzetesrend vezetőjével. A 89 éves ciprusi török vallási vezető elkötelezte magát a vallásközi párbeszédben. A rövid találkozó során Nazim sejk elmondta a pápának, hogy a szigetország északi részében él, közel a Szent Kereszt templomhoz. Elnézést kért a pápától, hogy ülve várt rá, idős korára való tekintettel. A Szentatya így válaszolt a sejknek: „Én is idős vagyok”. Nazim egy, a béke szavaival kifaragott botot és egy muzulmán imafüzért ajándékozott XVI. Benedeknek, aki egy érmével viszonozta az adományt. Miközben testvéri öleléssel búcsúztak egymástól, a sejk arra kérte a pápát, hogy imádkozzon érte. A Szentatya biztosította erről az iszlám vezetőt, hozzátéve: imádkozni fogunk egymásért.

Igazság Srebrenicáról: sokkoló tárlat elkövetőkről és áldozatokról

Az OSA Archívum sajtóközleménye

1995. július 11. és 18. között a boszniai szerb hadsereg több mint hétezer muzulmán férfit és fiút mészárolt le egy kelet-boszniai kisváros, az ENSZ által védett, biztonságos övezetnek nyilvánított Srebrenica környékén. A holttesteket tömegsírokba földelték el, ahonnan a maradványokat később kiásták és másodlagos sírokba szórták szét, hogy megnehezítsék a nyomozást.

A lassan tizenöt éve tartó feltárás során nyolcvan tömegsírból mintegy hatezer áldozatot azonosítottak. A tömegmészárlást a Hágai Nemzetközi Büntetőtörvényszék precedens értékű ítéletében népirtásnak minősítette, amit azonban sokan a mai napig nem ismernek el, dacára a napvilágra került tényeknek.

A népirtás léptékét, katonai architektúráját, előre kitervelt és precízen megszervezett végrehajtását csak a nyomozás során hatalmas és aprólékos munkával összegyűjtött dokumentumok képesek visszaadni. A segítségükkel felvázolható háborús bűnök térképe bizonyító erejű az elkövetők kilétére vonatkozóan és felelősségre vonásában.

Az adatok és dokumentumok klinikai precizitással végzett és némiképpen távolságtartó elemzése ugyanakkor rádöbbent annak a fontosságára, hogy a jelöletlen tömegsírokba sokszor hátrabilincselt kézzel és bekötött szemmel belelőtt, személyazonosságuktól megfosztott áldozatok, akik a feltárás alatt csupán azonosító kóddal és számmal szerepelnek a különféle nyilvántartásokban, mielőbb visszakapják identitásukat, és méltó temetés után elnyerjék végső nyugalmukat.

Az OSA Archivum július 2-ig megtekinthető rekonstrukciója így elsősorban a törvényszéki nyomozás, a tömegsír feltárás és az emberi maradványok azonosítási eljárási anyagaiból építkezik. A katonai térképeket, helyszínrajzokat és fényképeket, kémműholdak által készített felvételeket, a szakértői jelentéseket, a túlélők vallomásait, és filmrészleteket részben hagyományos módon, részben pedig számítógépes installációk segítségével állítjuk ki egy tömegsír rekonstruált helyszínén, a land art eszközeivel létrehozott terepen. A galéria két oldalhajójában a történet tágabb kontextusát bemutató további források állnak rendelkezésre: az archívumi kutatóteremben az OSA hatalmas idevágó gyűjteményének dokumentumait, könyveit és audiovizuális anyagait lehet tanulmányozni; a moziteremben pedig dokumentumfilmeket vetítünk. A feltárást archívumi kutatással tovább folytatni kívánó látogatók így maguk is a kiállítás részévé válnak.

A kiállítás létrehozásában közreműködtek egykori nyomozók és törvényszéki orvostani szakértők, illetve a Sense Agency,a szarajevói Eltűnt Személyek Felkutatásával Foglalkozó Nemzetközi Bizottság és az Eltűnt Személyek Intézete.

Az OSA Archívum kiállítása június 2. és július 2. között megtekinthető a budapesti Centrális Galériában. Figyelmeztetés! Jellegükből adódóan a bemutatott dokumentumok sokkoló hatásúak lehetnek, ezért a kiállítást csak tizenhat éven felüli látogatók számára ajánlják.

A kiállítás plakátja

Az embermentő Törökország

A Kultúra könyvajánlója

Az isztambuli menedék - Törökország a vészkorszakban címmel a Corvina Kiadó gondozásában megjelent Flesch István újságírónak, a Magyar Távirati Iroda nyugalmazott munkatársának Törökországgal foglalkozó harmadik könyve.

(MTI) - Az Atatürk és kora, valamint A Török Köztársaság története című munkája után a szerző ezúttal Törökország embermentő tevékenységét dolgozta föl. Magyarországon alig ismert kalandos, fordulatos életpályákat mutat be a nácik németországi hatalomátvételétől a második világháború végéig terjedő időszakból.

Mustafa Kemal Atatürk, a török köztársaság első elnöke 1933-tól befogadott országába német, majd osztrák és cseh egyetemekről "faji" és politikai okokból elüldözött több száz értelmiségit. E jótéteményével Törökország - mint a szerző elmondta - megmentette az odamenekült orvosok, színházi emberek, művészek, zenészek, tanárok, köztük három magyar tudós életét. Később a török államvezetés - levonva a következtetést az első világháborús hadba lépés tragikus következményeiből - a második világháború alatt semlegességet fogadott, s ez kedvező feltételeket teremtett további embermentő tevékenységéhez. Berlinnek ugyanis érdeke fűződött ahhoz, hogy Ankara semleges is maradjon, s ne csatlakozzék a szövetségesekhez.

Az embermentés kezdete egybeesett Atatürknek azzal a tervével, hogy megreformálja az egyetemi oktatást, így az isztambuli egyetemet is. Az államfő ezért közvetítők útján kapcsolatba lépett egy svájci pedagógiaprofesszorral, és felkérte arra, hogy a helyszínen mérje föl a török oktatás állapotát. A Németországban élő Schwartz Fülöp magyar patológus eközben már megszervezte az állásukból eltávolított német tudósok szükségközösségét, majd később kiutaztatását Törökországba.

Ő maga 1933 közepén Isztambulban találkozott a török közoktatásügyi miniszterrel. Elébe tárta menekülttársai névjegyzékét. Sokan közülük már világhírűek voltak. A miniszterrel való első találkozóján sikerült kieszközölnie 33 álláshelyet. Ez a szám később több százra emelkedett az isztambuli és az ankarai egyetemen. Schwartz Fülöp - sok német értelmiségi mellett - még két magyar tudóst közvetített ki Isztambulba: Péterfi Tibor orvosbiológust és Schwarz András Bertalan jogtörténészt, a papirológia tudományának egyik legelismertebb művelőjét.

A menekültek között volt Ernst Reuter szociáldemokrata gazdasági szakember, Berlin későbbi polgármestere - aki 1935 és 1946 között élt Törökországban. Rudolf Nissen német sebészprofesszor már menekültként, 1938 februárjában érkezett Isztambulból Budapestre, hogy megoperálja Babits Mihályt. A nagy költő orvosát fogadta Horthy Miklós kormányzó és Teleki Pál, a tragikus végű későbbi kormányfő.

Isztambulban talált menedékre az osztrák kommunista Margarete Schütte-Lihotzky asszony, később hazája ünnepelt építésze, Carl Ebert német rendező, intendáns, a török állami opera és balett megalapítója, Eduard Zuckmayer zenész, zenepedagógus, az ankarai zenetanári akadémia létrehozója - aki 1936-tól haláláig, 1972-ig Ankarában élt -, Paul Hindemith zeneszerző, zenepedagógus, az ankarai konzervatórium megalapítója.

Az embermentésből török diplomaták is kivették részüket, köztük Behics Erkin, aki 1928 és 1939 között követ volt Magyarországon, majd párizsi nagykövetként sok török állampolgárságú zsidót segített a meneküléshez. Selahattin Ülkümen rodoszi főkonzulként a német megszállás idején 50 török zsidót mentett meg a szigeten. Ülkümen a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet Világ Igaza kitüntetésének eddigi egyetlen muszlim birtokosa. Isztambulban nemzetközi, valamint zsidó és keresztény jótékonysági szervezetek segítették az üldözött európaiakat, hogy eljussanak Palesztinába.

Flesch István az Ünnepi Könyvhéten, vasárnap délután 4 órától a Vörösmarty téren dedikálja új könyvét a Corvina Kiadó sátránál.

Az afgán vezetők nagyra törő békejavaslatokat tettek, elemzői kételyek

MTI

Nagyra törő javaslatokat fogadtak el a tálib lázadókkal való béketárgyalások érdekében Afganisztán törzsi és vallási vezetői, e javaslatokat azonban megfigyelők szerint nehéz lesz elfogadtatni a tálibokkal és a nemzetközi közösséggel.

A javaslatcsomag, amelyet a törzsek, a vallási vezetők és az afgán civil társadalom 1600 képviselőjéből álló hagyományos testület, a loja dzsirga fogadott el háromnapos béketanácskozásának pénteki zárónapján, előirányozza, hogy a béketárgyalások megkezdésére állítsanak fel egy minden irányzatot tömörítő bizottságot, engedjék szabadon a nemzetközi erők által "hibás információk" alapján őrizetbe vett tálib foglyokat, vegyék le több tucat lázadó nevét az ENSZ, az Európai Unió és az Egyesült Államok terroristákat felsoroló listáiról, és kezdeményezzenek feltételek nélküli tárgyalásokat.

"Mi, a békedzsirga résztvevői e háború összes résztvevőjét felszólítjuk, hogy vessenek véget a vérontásnak" - jelentette ki a javaslatokat ismertetve Kiamuddin Kasaf, a tanácskozó testület alelnöke.

Hamid Karzai elnök megígérte, hogy e javaslatokat mind végrehajtja, megfigyelők azonban kételkednek azzal kapcsolatban, hogy az afgán vezetők rendelkeznek-e a megvalósításhoz szükséges eszközökkel.

A tálibok, akiknek öngyilkos merénylői sikertelen támadásokat hajtottak végre a dzsirga szerdai megnyitásának megzavarására, péntek óta egymással versengve szögezik le, hogy csak a külföldi csapatok teljes kivonulása után hajlandóak tárgyalni.

"A dzsirga által hozott döntések nem fogják meggyőzni a lázadókat, hogy csatlakozzanak a békefolyamathoz" - vélekedik Vahid Muzsda politikai elemző, a 2001-ben megdöntött tálib kormány egykori tisztségviselője. "Az ellenzék csupán két kérdésre összpontosít: a külföldi csapatok Afganisztánból való kivonulásának dátumára és az alkotmány módosítására (az iszlám törvénykezés, a saría alaptörvénybe való beillesztésére). Ezekről a kérdésekről pedig szó sem esett" - hangsúlyozza Muzsda. "A dzsirga javaslatainak értelmében a tálibok meg kellene adják magukat. Nem gondolom, hogy ezt elfogadnák"- összegzi az elemző, emlékeztetve rá, hogy lázadás egyre kiterjedtebb a közép-ázsiai országban.

"A dzsirga döntései túlságosan idealisták" - mondja egy másik afganisztáni elemző, Ahmad Szajedi. "Ha a kormány képes lenne a dzsirga javaslatainak végrehajtására, már régen megtette volna." A több mint 70 tálib vezető nevének a nemzetközi feketelistákról való levétele pedig egyszerűen meghaladja az afgán kormány hatáskörét. Ha mégis bekövetkezne, "az automatikusan megkérdőjelezné a külföldi erők afganisztáni jelenlétének jogalapját" - hangsúlyozta Szajedi.

Janan Mamozai elemző szerint viszont a dzsirga zárónyilatkozata tartalmaz minden elemet, amely a háború lezárásához szükséges. "A többségükben afgán lázadóknak elegük van a háborúból. Ha a kormány őszinte erőfeszítéseket tesz és jóakaratot tanúsít, a lázadók vezetői maguk is rugalmasságot fognak mutatni" - mondja Mamozai, aki szerint inkább az lesz a nagyobb kihívás az afgán kormány számára, hogy elfogadtassa a dzsirga bizonyos döntéseit a nemzetközi közösséggel.

Elveszítik állampolgárságukat az izraeli nővel házasodó egyiptomiak

MTI

Egyiptom legfelsőbb közigazgatási bírósága szombaton megerősített egy ítéletet, amely szerint meg kell fosztani állampolgárságuktól azokat az egyiptomi férfiakat, akik izraeli nővel házasodnak össze, valamint gyermekeiket is.

A tavaly született elsőfokú ítélet felszólította a belügyminisztériumot, hogy vizsgálja meg egy izraeli nő és az őt feleségül vevő egyiptomi férfi, valamint a közös gyerekek ügyét, és "tegye meg a szükséges lépéseket az állampolgárságuktól való megfosztásuk érdekében". Az ítélet ellen az egyiptomi belügy- és külügyminisztérium fellebbezett, arra hivatkozva, hogy a kérdés a parlament hatáskörébe tartozik.

A mostani, jogerős döntés ellen már fellebbezésnek nincs helye. Mohammed al-Huszeini, a legfelsőbb közigazgatási bíróság bírája szerint a belügyminisztériumnak a kormánytól kell kérvényeznie az állampolgárság megvonásához szükséges lépések megtételét.

A per rámutat, milyen érzékeny téma ez Egyiptomban ma is, több mint három évtizeddel azután, hogy az arab ország békemegállapodást írt alá Izraellel. 1979-ben Egyiptom volt az első arab ország, amely békemegállapodást kötött a zsidó állammal. Az Izraellel fenntartott viszony azonban ma is az egyik legvitatottabb kérdés az egyiptomi társadalomban.

Nabil al-Vahs, az ügyet bíróság elé terjesztő ügyvéd szerint "az egyiptomi állampolgársági törvény óva int minden cionistának tekinthető személlyel kötendő házasságtól". Al-Vahs az AFP-nek úgy nyilatkozott, hogy az egyiptomi hatóságok megtagadják annak közlését, hogy pontosan hány egyiptomi férfi lépett házasságra izraeli nővel. Az ügyvéd a maga részéről 30 ezerre becsülte ezek számát.

"Többségük cionistának tekinthető izraeli nőt vett el és csak 10 százalékuk vett feleségül izraeli arab nőt" - tette hozzá.

Az elmúlt években egyiptomi férfiak ezrei - elsősorban olyanok, akik korábban Irakban éltek, de az 1990-es öbölháború miatt lakóhelyük elhagyására kényszerültek - találtak munkát Izraelben, ahol meg is házasodtak.

Fordított felállásra, egyiptomi muzulmán nő más vallású, például izraeli zsidó férfival való házasságára az iszlám vallás egyáltalán nem ad módot, tekintettel arra, hogy a születendő gyerekek vallását az apa vallása határozza meg.

Amikor szabad utat kapnak az érzelmek

Rimóczi László írása a szúfizmusról a Dívány oldalán

A szúfizmus ott kezdődik, ahol már nincs mit mondani. Az iszlámból származó irányzat a mai napig meghatározó, mind a lokális politikában, mind a vallási misztikában. A hatalmasabb szúfi vezetőknek sokszor csodatévő képességet is tulajdonítottak. A szúfi út végső célja a teljes megsemmisülés; beolvadás Istenbe.

A valódi tudás megszerzése

A szúfizmus a keleti misztika egyik fő áramlata, amely hitelesen taglalja a lélektan legmélyebb kérdéseit: ki vagyok én, mi a Felébredés, és mi az ahhoz vezető út? A szúfik a végső valóságot, az univerzális tudatot önmagukban keresik, belső önismereten és közvetlen megtapasztaláson át, melynek eszköze a meditáció és a módosult tudatállapot. A misztika tehát a végső valóság keresésének a gyakorlati ösvénye, mélye, s beteljesítő szakasza. A szúfi út filozófiát és átfogó világképet kínál. Alapvetően nem egy tanításrendszer, hanem életmód. A hívők döntő többsége az iszlám követőjének vallja magát, és az iszlám ezoterikus igazságát hirdetik. Sok muszlim hívő ezen az úton, Isten közvetlen, személyes megtapasztalása által próbál rálelni Isten szeretetére és megismerésére. A szúfizmuson belül többféle misztikus út létezik arra, hogy valaki megismerje az emberi és isteni természetet, átélje az isteni szeretet érzését és elérje az igazi bölcsességet. A szúfik számára a személyes megtapasztalás elengedhetetlen a valódi tudás megszerzéséhez.

„Az arab tasawwuf (szúfizmus) elnevezés eredetére többféle elmélet született - tudtuk meg Abdul-Fattah Munif iszlám szakértőtől. Az egyik, egyben leghíresebb elmélet szerint a szúf („gyapjú") szóból származik, és föltehetőleg a korai muszlim misztikusok által viselt gyapjúruhára utal. Egy másik elmélet szerint az aszháb asz-szaf (A Pad emberei) vagyis a Próféta medinai mecsetének hátsó részében lakó szegény muszlimok csoportjának elnevezéséből ered. Egy harmadik elmélet szerint a szafá (tisztaság, makulátlanság) szóból ered. A szúfikat fukará („szegények", egyes számban: fakír) néven, vagy - perzsa eredetű szóval - dervisekként is emlegetik, leginkább a világról való lemondásuk, önként vállalt nincstelenségük miatt."

Tilos túlzásba esni

Az iszlám vallásban kiemelt helyet kap a Szunna (a Próféta életmódja, hagyománya) pontos követése. Minden muszlimnak kötelessége megismerni a Próféta Szunnáját, annak érdekében, hogy a helyes úton járjon. A kitaláció, a vallási újítás - még ha jótettről van is szó - nem elfogadható, sőt el van utasítva. Allah küldötte azt mondta: „Tartsátok magatokat az én szunnámhoz és az igaz úton járó és helyesen vezérelt kalifák (utódok) szunnájához, harapjatok rá az őrlőfogakkal, és óvakodjatok az újításoktól, mert minden kitaláció, tévelygés!".
Allah Küldötte egy másik hadíszban így szólt: „Aki ezen ügyünkbe (az iszlám vallásba) új dolgot hoz, olyat, amely nem tartozik bele, az elutasítandó".

A Próféta halála után társai követték ezt az életmódot, és ragaszkodtak hozzá. Az őket követő második nemzedék tagjai között már akadtak olyanok, akik túlzásokba estek a lelki életük terén, de hittestvéreik igyekeztek hamar kiigazítani útjukat. Amikor például az egyik prófétai társ unokájáról kitudódott, hogy egész évben folyamatosan böjtöl, édesapja rögtön emlékeztette, hogy a Próféta két legnagyobb társa: Abú Bakr és Omar nem tett ilyet.

Sírással és könyörgéssel

Zuhhád-nak, önmegtartóztatóknak, aszkétáknak hívták a Próféta azon társait, és az őket követő második nemzedék azon tagjait, akik előnyben részesítették a túlvilággal való törődést, az evilággal szemben, és lemondtak az evilági élettel járó örömök egy részéről, a kényelemről, a vagyonról, gazdagságról, és pompáról, és inkább az egyszerű, szegényes életmódot választották maguknak.
Nappal önkéntes imádkozással, böjtöléssel, Korán-recitálással, és folytonos istenemlegetéssel, éjszaka pedig önkéntes virrasztással, hosszú éjszakai imádkozásokkal, bűnbánattal, sírással és könyörgéssel kívántak közeledni Allahhoz. Nagy hangsúlyt kapott életükben az elrendelésbe vetett őszinte hit, az Allahra való hagyatkozás, szívük el volt telve őszinteséggel, odaadással, istenfélelemmel, áhítattal és szerénységgel. Olyan átéléssel végezték az istentiszteleteket, hogy még azt sem vették sokszor észre, mi folyik körülöttük. Egy alkalommal Abdullah an-Nabáhí vezette Tarszusz lakóit az imában, majd amikor riadót fújtak a városban, nem szakította félbe az imádkozást. Amikor befejezték, azzal vádolták, hogy az ellenség oldalán áll! Azt mondta: „Nem hittem volna, hogy aki imádkozik, mást is hall, mint amit a fenséges Allahnak mond!"

Tiltakozás a mértéktelenség ellen

„A szúfizmus gyökereit a kutatók kezdetben különböző, iszlámon kívüli hagyományokban vélték fölfedezni" - folytatja szakértőnk. Nézetük szerint keresztény, újplatonikus, indiai és főleg buddhista eszmék gyakoroltak hatást a muszlimok egy körére, akik az iszlám szellemétől idegen gyakorlatokat sajátítottak el. Emellett azonban szerepet játszott egy belső tényező is. Az Omajjádok (i.sz. 661-750) egyes uralkodóinak világias uralma, az iszlám világban megjelent hirtelen gazdagság, az evilági örömöknek való hódolás, és az anyagi téren való vetélkedés többeket arra késztetett, hogy átlépjék a mértéktartó lelki életet. Ezek a misztikusok egyszerű aszkézissel, önsanyargatással és a világi javakról való lemondással kívánták kifejezni tiltakozásukat az egoizmus, a pompa és a mértéktelen habzsolás ellen. Az iszlám világ földrajzi kiszélesedésének eredményeként a muszlimok egy része valóban megismerkedett a hindu, buddhista, és keresztényi szerzetesi élettel. Voltak, akik ennek hatására elkülönültek közösségüktől, a pusztákba vonultak rövidebb-hosszabb ideig, és teljesen elzárkóztak a házasságtól. Mások egész vagyonukról mondtak le, és ezzel a nincstelenségbe és hajléktalanságba vetették magukat.

Voltak, akik tartózkodtak a húsfogyasztástól, vagy folyamatosan böjtöltek, megint mások szüntelenül imádkoztak, és különböző ébren tartó eszközökkel tagadták meg maguktól az alvást. Ebben az időszakban az ember és Allah közötti szeretet helyébe olyan fogalmak lépnek, mint a „szerelem" és a „mámor". A szeretet legmarkánsabb szúfi gondolata elsőként egy bászrai nőnél, Rábi'a al-'Adavíja-nál jelenik meg, aki megfogalmazta az Isten iránti szeretet szúfi eszményét: „olyan szeretet, amely mentes minden érdektől, sőt még a Paradicsom utáni vágytól és a Pokol félelmétől is." Nem sokkal később egy másik merész gondolat jelenik meg a misztikusok fejében: a misztika iráni iskoláját képviselő Abú Jazíd al-Bisztámí nevéhez fűződő faná (megsemmisülés) vagyis az emberi én Istenben való teljes megsemmisülésének tana"

„A szívemben találtam meg"

A szúfik legtöbb csoportja - látszólag - az ortodoxia keretein belül kívánt maradni, s hangsúlyozta, hogy a szabályok betartása elengedhetetlen feladat; már a kezdetektől fogva megpróbáltak kialakítani egy egymást kölcsönösen kiegészítő ellentétpárokból (pl. „megsemmisülés és visszatérés", „megrészegülés és kijózanodás") fölépülő teológiai rendszert, amellyel összhangba hozhatnák vallásosságuk külsődleges és lelki oldalát. A leghíresebb perzsa nyelvű misztikus költő, Dzsalálad-dín ar-Rúmí egyik leghíresebb mondása: „Kerestem Istent a zsinagógákban, de nem találtam, kerestem őt a templomokban, de nem találtam, kerestem őt a mecsetekben, de ott sem találtam, majd belenéztem a szívembe és ott találtam". Az efféle kijelentések hatalmas vitákat váltottak ki a szunnita ortodoxia köreiben.

A legnagyobb közfelháborodást azonban a szúfizmus történetének leghíresebb-leghírhedtebb alakja, al-Huszajn ibn Manszúr al-Halládzs robbantotta ki. Hírnevét főként e mondásának köszönhette: „Aná al-Hakk" („Én vagyok az Igazság" - azaz Isten) amiért 922-ben, Bagdadban ki is végezték. A hatalmasabb szúfi vezetőknek sokszor csodatévő képességet is tulajdonítottak. A szúfi út végső célja az 'én' teljes megsemmisülése; beolvadás Istenbe. Ez ugyan elsősorban etikai kategória, ám lassan elvezet az emberi én teljes kioltásához. A szúfik ugyanis úgy tartják, hogy a szabályok betartása és az isteni jóindulat segítségével a „kereső" egyre inkább lazítani próbálja alantasabb énjének béklyóit, mígnem teljesen megszabadul tőlük, és lelke végre megismerheti az igazi egyesülés állapotát, amely felé mindig is törekedett. A szúfizmus legfontosabb lelkigyakorlata a dzikr, vagyis Isten nevének és bizonyos Korán-részleteknek a recitálása. Az efféle gyakorlatok célja az Istennel való közvetlen kapcsolatba kerülés, és a vele való bensőséges egyesülés, amelyet extázisban, önkívületi állapotban igyekeznek elérni.

Kerengő dervisek

Mindegyik misztikus rend kialakította az alapvető szertartások csak rá jellemző változatát. Az első és máig legfontosabb rendet, a kádiríját Abdul-Kádir al-Dzsílání alapította. Ezt követte időben a szuhravardíja, a sádzilíja, majd a mevleví, és a bektásí rend. A sádziliták XII. században alapított rendje csak elmélyüléssel és imádkozással foglalkozik, és teljesen közömbösek a társadalmi és politikai kérdések vonatkozásában. Sajátosak a mevleví-dervisek ("táncoló dervisek"). Ennek a XIII. században alapított rendnek a tagjai döntő hangsúlyt helyeznek a zenére és a táncra, amelyek segítségével eksztázis állapotot igyekeznek kiváltani.

A bektási dervisekre egyrészt jellemző az a síita titkos tan, mellyel Allahot, Mohamedet, és Alit egyfajta szentháromsággá fűzik egybe, másrészt pedig az iszlám kultikus kötelességeinek lebecsülése. Szokásaikban (pl. bűnvallomás) keresztény hagyományok érezhetők.
Az ún. „üvöltő dervisek" (rifáíja) zajos dzikr alatt az eksztázist elérve gyakran önmagukat is megsebzik, más rendek viszont a néma szertartást (dzikr khafí) részesítik előnyben, amelynek során a hívő magában ismétel bizonyos formulákat, ill. testének bizonyos pontjaira összpontosítva meditál.

A derviseket eddig legfeljebb az Egri csillagokból ismerjük, pedig a dervistáncot hazánkban is megcsodálhatjuk, sőt, a módszer megtanulható . Persze nem hátrány, ha szakavatott mestertől tanulunk, és nem a nappali közepén próbálkozunk vele, zuhanásig. A módszer lényege némileg hasonlít az Osho-féle Dinamikus meditáció és a tibeti Tűz-légzés metódusaihoz, hiszen mindkét vonalnak azonos a célja: lefárasztani az elmét, hogy az Univerzum a hívőhöz férhessen. A dervisrendek a szúfizmusból fejlődtek ki, és máig igen nagy befolyással bírnak: szertartásaik során sokszor szabad utat kapnak az érzelmek. Ők a Kerengő dervisek. A dervis szó a köztudatban a muzulmán szúfi testvériség (tarika) képviselőire utal, akik a középkori keresztény szerzetesekhez hasonlóan szegénységben, aszkétaéletet élnek. A dervisek misztikus kapcsolatban állnak Allahhal, imádkozással, meditációval, tánccal kerülnek közelebb hozzá. Igéző látványosságnak számít egy-egy kerengő dervis előadás, autentikus zenéjük bizonyos elemei pedig a populáris zenében is felfedezhetők. A dervistánc a „halál hangjával" kezdődik, amikor a résztvevő hívek Allah nevét kezdik el ismételgetni dobkísérettel. Ezzel a hétköznapi tudatállapoton túljutva magasabb szférákba jutnak, túl az anyagi világon. A szívében minden dervis érzékeli Isten jelenlétét. Mikor visszakerülnek a hétköznapi tudatállapotba, elvonulnak és csendben imádkoznak.

Mihálffy Balázs fogadta a Maliba érkező magyar orvosokat

Az Afrikai-Magyar Egyesület honlapjáról származó értesülés

Az Afrikai-Magyar Egyesület által Mali-ba indított 6. Orvosi Misszió orvosai (kis késéssel, 2010. június 2-án -szerk.) rendben megérkeztek, jelen pillanatban kellemesen társalognak a fogadóbizottság pár tagjával, Mihálffy Balázzsal (a Magyar Iszlám Közösség egykori elnökével, akit a közelmúltban Mamaribougouban törzsfővé választottak - szerk.) és Selley Csabával. Előkerülnek a kongói élmények Annától, de már tervezgetik és nagy kivancsisággal várják a holnapi napot, amikor is az ő közvetítésükkel adjuk át az adományokat és nézzük meg a helyszíneket, ahol munkájukat végzik az elkövetkező egy hónapban. Mali szép zöld lett január óta, zöldbe burkolóztak a fák, és látszik, hogy a környekbeliek felkeszülten várják az eső érkezését.

Paris Hilton megsértette egyiptomi vendéglátóit

A neon híre

Ha az ember konzervatív muszlim országba utazik, az utazási irodák és a turista kalauzok mind kiemelik, mennyire fontos a visszafogott, szerény öltözék. Paris Hilton azonban mégis a szexi, sokat nem takaró rucija mellett tette le a voksot Kairóban, ahova az Automech 2010 autó-showra érkezett.

Bár a ruha hossza okés, a dekoltázs enyhén szólva mélyebb az Egyiptomban megengedettnél, ráadásul a könnyű kis dressz a millárdoslány hátát is teljesen szabadon hagyja. Merész! Így aztán érthető, hogy alaposan megbámulták a férfiak, amerre csak ment.

Egy pozitívum azért akadt, na: Paris most nem inni-bulizni-flörtölni rohant azonnal, hanem - ha már ott volt - megnézte a népszerű turisztikai látványosságokat is.

nagyítás

Erdogan: „A Hamasz nem terrorista szervezet”

A HunHír híre

A török miniszterelnök mai nyilatkozatára bizonyára sokan fölkapták a fejüket. A Hürriyet című török lap honlapján nemrég megjelent hír szerint Recep Tayyip Erdogan azt mondta, a Hamasz nem terrorista szervezet.

Erdogan azokat kritizálta, akik a demokráciára hivatkozva támadják a palesztin szervezetet. „Ők (értsd: a Hamasz) megnyerték a választást. Önök mindig a demokráciáról beszélnek. Önök nem hagyják, hogy a Hamasz kormányozzon. Miféle demokrácia ez?” – tette fel a kérdést Erdogan, majd így folytatta:

„Nem gondolom, hogy a Hamasz terrorista szervezet. Ugyanezt mondtam az USA elnökének is. Most is ez a véleményem. A Hamasz palesztin ellenállási mozgalom, ezek az emberek a saját földjükért harcolnak.”

Köztudott, hogy az USA terrorista szervezetként tartja számon a Hamaszt, Erdogan kijelentése tehát azt jelzi, hogy a NATO tagjai is eltérően ítélik meg a palesztin szervezetet.
A török miniszterelnök a hétfői eseményekre utalva ismét kemény szavakkal illette Izraelt, s a Tízparancsolatra hivatkozott, amely a zsidóknak (is) megtiltja a gyilkolást. „Ha Önök ezt nem értik meg törökül, akkor angolul mondom: You shall not kill.” Erdogan azonban ennyivel nem érte be: az ötödik parancsolatot héberül is megismételte.

A Malév és az Etihad Airways együttműködési megállapodást írt alá

Malév-hír

A Malév és az Etihad Airways közötti code-share szerződés aláírását követően az Etihad légitársaság utasai számára is lehetővé válik, hogy a társasággal Budapestre utazhassanak.
A 2010 szeptemberében életbe lépő megállapodás szerint a Magyarországról utazók is egyszerűbben repülhetnek az Abu Dhabi székhelyű légitársaság útvonalhálózatának, mintegy 61 célállomására. A megállapodás alapján az Etihad légitársaság kétbetűs „EY” kódja felkerül majd a Malév Budapest- és Athén, Brüsszel, Párizs, Frankfurt, valamint Milánó között közlekedő járataira, az Abu Dhabi- és a fentebb felsorolt városok között közlekedő Etihad járatokon pedig rajta lesz a Malév „MA” kódja.
James Hogan, az Etihad Airways vezérigazgatója elmondta: „A Malévvel kibővült code-share útvonalhálózatunknak köszönhetően, az Etihad világszerte egyre több utasnak kínálhatja szolgáltatásait. Budapest Európa egyik leghíresebb történelmi- és kereskedelmi múltú, valamint élénk üzleti életű fővárosa, ezért nagy örömünkre szolgál a Malévvel való együttműködés, mely által tökéletes összeköttetést biztosíthatunk a két ország között és azon túl is.
Karim Makhlouf, a Malév kereskedelmi vezérigazgató-helyettese az együttműködés kapcsán elmondta: „A Malév Közép- és Kelet-Európa egyik vezető légitársasága, mely budapesti kiinduló-bázisával kényelmes összeköttetést és rugalmas menetrendet kínál a Közel-Keletről Európába érkező utasoknak, hogy lehetőségük legyen felfedezni és megismerni az “öreg kontinens” számos nagyvárosát.. Mindezeken túl, Budapest multikulturális hagyományokat, színes, pezsgő életet, és gazdasági szempontból különféle befektetési lehetőségeket kínál az idelátogató üzletembereknek és turistáknak egyaránt.”

A két légitársaság közti megállapodás értelmében az Etihad magas szintű szolgáltatásai egy Malév repülőjeggyel elérhetővé válnak mindazok számára, akik Budapestről vagy a régióból az Egyesült Arab Emirátusok fővárosába; a modern iszlám metropoliszba, Abu-Dhabiba, kívánnak eljutni.”

Iszlamofób támadás Svájcban

A Magyar Nemzet cikkének részlete

Egy 45 év körüli ápolt nő a múlt szerdán a baseli Barfüsserplatzon lekevert egy pofont egy fejkendős asszonynak. Ezen túl a 29 éves nőt, sógornőjét és kétéves leányát rasszista kifejezésekkel szidalmazta. A baseli államügyészség megerősítette, hogy az üggyel kapcsolatos feljelentés megérkezett és elkezdték az eljárást tettlegesség és rasszista diszkrimináció vádjával. A lap értesülése szerint az áldozat Cem Karatekin, a baseli muzulmán bizottság elnökének menye.

Ismét megbüntettek egy nikábot viselő autóvezetőt Franciaországban

MTI

Megbüntettek egy 23 éves francia nőt az észak-franciaországi Maubeuge közelében, mert a szem kivételével a teljes testet és arcot eltakaró muzulmán öltözetet, nikábot viselt autóvezetés közben.

A nő által vezetett gépkocsit motoros rendőrök állították meg szerda délután, mert azt hitték, hogy egy álarcos ember ül a volánnál - közölte a helyi prefektúra. A rendőrök 22 eurós büntetést szabtak ki a fiatal nőre azzal az indokkal, hogy a ruházata nem biztosított megfelelő látási viszonyokat, és hátráltatta a biztonságos vezetésben. A nő megtagadta a büntetés kifizetését, és vitatja annak a jogosságát, azt állítva, hogy a nikáb viselése egyáltalán nem akadályozza a vezetésben.

Fotó: Wikipedia

Alig két hónappal ezelőtt egy hasonló eset heves vitát váltott ki Franciaországban: akkor Nantes közelében büntetett meg a rendőrség egy közúti ellenőrzés során egy nikábot viselő autóvezetőt, hasonló indokkal. Miután a nő a médiában vitatta a büntetés jogosságát, s férje is nyilvánosan védelmére kelt, a francia kormány azzal fenyegette meg a szélsőséges muzulmán köröket látogató férfit, hogy visszavonhatják francia állampolgárságát, miután poligámiában él.

A francia kormány májusban fogadta el a szem kivételével az egész arcot takaró muszlim viseletek, a nikáb és a burka teljes betiltásáról szóló törvényjavaslatot, amely júliusban kerül a törvényhozás elé. A tervek szerint a tiltott öltözéket viselők 150 eurós bírsággal vagy úgynevezett állampolgársági tanfolyam elvégzésének kötelezettségével lesznek büntethetők. Közvélemény-kutatások szerint a legtöbb francia támogatja a tilalmat, de az államtanács arra figyelmeztetett, hogy a teljes tiltás a szabadságjogok szempontjából alkotmányba ütközne.

Gázai segélyflottilla - Muszlim tömegdemonstrációk a gázaisegélyflottilla elleni izraeli akció miatt

MTI

Egyiptomban a pénteki iszlám ima utántízezrek vonultak az utcákra tiltakozásul, amiért hétfőn Izrael megtámadta a gázai segélyflottillát. A tömeg palesztin és a hajókon lévő nagyszámú török aktivistákra, továbbá az áldozatokra való tekintettel török zászlókat lengetett. Alexandriában a hivatalosan betiltott Muszlim Testvériség felhívására 15 ezren vonultak fel és Izrael-ellenes jelszavakat skandáltak. Mintegy tízezren tüntettek Isztambulban is, a Hamász mellett. A tüntetők a Beyazit nagymecset előtti téren a pénteki ima végén, Cevdet Kiliclar újságíró gyászszertartására gyűltek össze. "Le Izraellel!", "Kifelé Palesztinából!" - kiáltották. Törökország pénteken hazaszállította három, az akcióban súlyosan megsérült állampolgárát, akiket egy ankarai kórházban ápolnak, a támadás másik 19 sebesültjével - köztük egy ír állampolgárral együtt. Törökország csökkenteni fogja gazdasági és hadiipari kapcsolatait Izraellel, de a kétoldalú kapcsolatokat nem fagyasztja be teljesen - mondta pénteken Bülent Arinc miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: egy állam nem hagyhat teljesen figyelmen kívül egy másik államot, amelynek a létezését elismeri. Kitért arra, hogy a két ország közötti együttműködés nagy része közvetlenül a vállalatok között folyik. Az együttműködés jelentős része a hadiparra vonatkozik. Izraeli hadiipari cégek több szerződést kötöttek Törökországgal. Az egyik - 183 millió dolláros - szerződés értelmében Törökország tíz pilóta nélküli repülőgépet vásárol Izraeltől. Gáza felé tart egy másik, szintén segélyt szállító ír hajó. A Rachel Corrie nevű hajó péntek délután már a Gázai övezet Izrael által ellenőrzött parti vizeinek közelében lesz várhatóan szombaton éri el a palesztin enklávé partjait. Izrael nem engedi meg, hogy az ír segélyhajó elérje Gázát - jelentette be csütörtökön este Benjamin Netanjahu. Az izraeli kormányfő ugyanakkor utasította a hadsereget, hogy a kellő óvatossággal járjon el a Rachel Corrie feltartóztatásában, vigyázzon az utasok épségére. Az izraeli hatóság már korábban figyelmeztették az orvosi és iskolai felszerelést, játékokat és cementet szállító hajót, hogy azonnal egy izraeli kikötőbe irányítják, ha megpróbálja megtörni a gázai tengeri blokádot. A zsidó állam szerint a szállítmány részét képező cement nem csak humanitárius célokra használható fel. A hajó fedélzetén 15 ír és malajziai állampolgár utazik, közöttük egy Nobel-békedíjas és egy volt ENSZ-tisztségviselő. A Jediót Ahronót izraeli napilap pénteki számában részleteket közölt a "Tengeri Szellő" nevű műveletről, amely legmagasabb szintű előkészületei februárban kezdődtek. Az izraeli hatóságok hiába próbálkoztak Törökországnál közbenjárni, hogy megakadályozzák a hajókonvoj elindulását. Izrael kérésére Kairó felajánlotta, hogy a palesztinbarát aktivisták partra tehetik az egyiptomi el-Arís kikötővárosban a küldeményüket, és azt majd eljuttatják Gázába, de a szervezők ezt elutasították. Egyedül Ciprus működött együtt Izraellel: nem engedte, hogy a konvoj kikössön partjainál. Az izraeli haditengerészet kommandósai különleges kiképzést kaptak, felszerelték őket tömegoszlató eszközökkel is. Vezetőjük döntötte el, hogy nemzetközi vizeken tartóztatják fel a hajókat, hogy még napkelte előtt meglepjék az aktivistákat, noha fennállt a veszélye annak, hogy Izraelt utólag "kalózakcióval" vádolják meg. A török Mavi Marmara komp megrohamozása után több tucat aktivista a fedélzeten vasrudakkal és késekkel támadt a kommandósokra. A Jediót Ahronót szerint a hajó utasai által készített, majd a hadsereg birtokába került videofelvételek szerint egyes aktivisták a katonák védelmére keltek. A "kudarcnak" tekintett művelet után Netanjahu kormányfő Ankara nyomására úgy döntött, elengedik és kiutasítják az aktivistákat Izraelből. A Gázába tartó konvoj egyik hajóján utazott egy szerb operatőr is. Srdjan Stojiljkovic arról számolt be, hogy "apokaliptikus jelenet" játszódott le a támadásakor. Az izraeli katonák csendben közelítették meg a hajót, majd hanggránátokat vetettek be, hogy a zavarban könnyebben át tudjanak szállni a fedélzetre. A hajón tartózkodók a katonákra irányították a fényszórókat és a fedélzeten található tűzoltó készülékeket. Ezután kommandósok ereszkedtek le a fedélzetre egy helikopterről, és "kitört a pánik", ropogni kezdtek a fegyverek. Fegyvertelen aktivisták rárontottak az egyik katonára, elvették a fegyverét, őt magát pedig vízbe dobták - mesélte az operatőr szerb sajtójelentések szerint. Arról is beszámolt, hogy látta, amint az egyik aktivistát főbe lőtték, a golyó az áldozat két szeme közé fúródott. Az akcióban kilenc török vesztette életét.

„Törökország soha nem bocsát meg Izraelnek”

A Lánchíd rádió hírösszeállítása

Az izraeli hadsereg rajtaütése a Gázai övezetbe tartó civil segélyhajókon „helyrehozhatatlan” károkat okozott a két ország kapcsolataiban, és soha nem lesz megbocsátva – jelentette ki televíziós beszédében Abdullah Gül török elnök. Közben tízezrek gyűltek össze Isztambul utcáin a Fatih mecset körül, ahol a hétfőn lemészárolt áldozatokat búcsúztatják.

Mostantól kezdve a török–izraeli kapcsolatok soha nem lesznek olyanok, mint eddig. Ez az incidens begyógyíthatatlan, mély sebet okozott – hangoztatta Abdullah Gül török elnök csütörtöki televíziós beszédében. Kijelentette: a segélykonvoj megtámadása nem egy olyan fejezet, melyre fátylat lehet borítani vagy elfelejteni.

„Törökország soha nem bocsátja meg ezt a támadást” – jelentette ki az államfő. Ismert, a humanitárius vészhelyzetben szenvedő, Izrael által a világ elől hermetikusan elzárt Gázai övezetbe igyekvő hajókra a nemzetközi vizeken rátámadó izraeli katonai alakulatok kilenc embert, nyolc törököt és egy amerikait gyilkoltak meg.

Az isztambuli Fatih mecsetben történt gyászszertartás alkalmából tízezrek gyülekeztek az utcákon. A tömeg Izraelt elítélő jelszavakat skandált, török és palesztin zászlókat lengettek.

A nap folyamán három katonai légimentő-gép landolt Ankarában, fedélzetükön az izraeli támadás sebesültjeivel, akiket rögtön kórházba szállítottak.

Isztambul egyik repterére érkezett közben az a gép is, amellyel a megtámadott hajókon utazó török aktivisták tértek haza. A segélyszállítmány kísérőit több száz fős tömeg fogadta, élükön Bülent Arnic török miniszterelnök-helyettessel. A politikus úgy fogalmazott, az aktivisták „a barbarizmussal szembesültek, de büszkén térhetnek haza”.

A Magyar Iszlám Közösség közleménye a zsidó terrorakcióval kapcsolatban

A Könyörületes és Megkönyörülő Isten nevében!

A Magyar Iszlám Közösség mély megdöbbenéssel értesült az izraeli hadsereg IHH segélyhajói ellen elkövetett akciójáról, melynek során több fegyvertelen segélymunkást megöltek, sokakat megsebesítettek és a többi humanitárius dolgozót foglyul ejtették!

Követeljük a bocsánatkérést, teljes kártalanítását a sérülteknek és az elhurcoltaknak!
Egyúttal szolidaritásunkat fejezzük ki a török néppel és a legyilkoltak családtagjaival!

Isten segítse az ártatlanokat és a szenvedőket!

Bolek Zoltán
elnök,MIK

Erdogan Izrael megbüntetését követeli

MTI

Törökországban heves indulatokat váltottki, hogy a segélyflottilla elleni hétfői izraeli akcióban megölt kilenc személy közül négyen törökök voltak. Izraelben jelenleg 368 török állampolgárt tartanak fogva. "Izraelt feltétlenül, feltétlenül meg kell büntetni a magatartása miatt" - jelentette ki Erdogan török parlamenti képviselőknek, élő televíziós közvetítésben, "véres mészárlásnak" nevezve az izraeli akciót. A török kormányfő szerint a legalább négy török aktivista megölése támadás "a nemzetközi jog, az emberiség lelkiismerete és a világbéke" ellen. "Senki sem teheti próbára Törökország türelmét" - mondta. - "Eljött az idő, hogy a nemzetközi közösség kijelentse: 'elég volt!' Az ENSZ-nek nem szabad megállnia az Izraelt elítélő határozat elfogadásánál, hanem ki kell állnia a határozat mellett" - jelentette ki a török miniszterelnök. Erdogan elmondta, hogy beszélt az ügyben Angela Merkel német kancellárral, David Cameron brit miniszterelnökkel és hasonló üzenetet fog tolmácsolni Barack Obama amerikai elnöknek is. "Izraelnek azonnal meg kell szűntetnie a Gáza elleni embertelen embargót. Az ártatlan emberek meggyilkolása gonosz nemtörődömség" - jelentette ki a török kormányfő. Erdogant népszerűségre tett szert az iszlám világban az Izrael palesztin politikája miatt megfogalmazott éles kritikájával. Ezzel komoly támogatást szerezhet iszlamista ihletésű pártjának a 2011 júniusában esedékes törökországi parlamenti választásokon. Ahmed Davutoglu török külügyminiszter kedden Washingtonban az amerikai kollégájával, Hillary Clintonnal folytatandó tárgyalást megelőzően jelezte, hogy "nem nagyon elégedett" az Egyesült Államoknak az izraeli akcióval kapcsolatos nyilatkozataival és Izrael nyílt elítélését követelte. Davutoglu szerint az izraeli akció kárt okozott a tágabb értelemben vett Közel-keleti béke-erőfeszítéseknek is. Kételyét fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy hogyan hihetne kormánya egy olyan partner békevágyában, ha az egy baráti ország állampolgárait sem tartja tiszteletben. "Ha (az izraeliek) nem cselekszenek, hogy is tudnánk meggyőzni Szíriát és a régió más országait arról, hogy békét akarnak?" - kérdezte. A Törökország és Izrael közötti viszony erősen megromlott, amióta Erdogan tavaly kiállt a palesztinok ügye mellett. Egyes várakozások szerint a török vezető akár fel is bonthatja az egyre kényelmetlenebbé váló szövetséget. Erdogan kedden követelte az Izraelben fogva tartott török állampolgárok és hajók szabadon bocsátását. Nem ment el esetleges válaszintézkedések bejelentéséig, de egyértelműen értésre adta, hogy az Izrael és Törökország közötti kapcsolatokban helyrehozhatatlan kár keletkezhet. "A mai nap egy új korszak kezdete. Semmi sem marad olyan, mint régen. Sohasem fogunk hátat fordítani a palesztinoknak" - mondta. Törökország hétfőn visszahívta Izraelből nagykövetét, lemondta a közös hadgyakorlatokat és sikerrel kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülését a zsidó állam intézkedéseinek elítélése érdekében. Izrael és Törökország több mint egy évtizede szoros katonai és gazdasági kapcsolatban áll egymással. A válság kitörése nyomán a két ország miniszterei és katonai vezetői és felvették egymással a kapcsolatot. Taner Yildiz energiaügyi miniszter jelezte, hogy Törökország felülvizsgálja a kétoldalú együttműködést. "Megvizsgáltuk Izraellel való energetikai együttműködésünk dimenzióit, stratégiai döntést hozhatunk a miniszterelnök utasítása alapján" - jelentette ki újságíróknak Yildiz. A kétoldalú kereskedelmi értéke 2009-ben elérte a 2,5 milliárd dollárt. Törökország egyebek között katonai eszközöket vásárol Izraeltől. A kétoldalú kereskedelem mellett a két ország több milliárd dolláros kétoldalú energetikai, mezőgazdasági a vízgazdálkodási projektek tervét dolgozta ki. Vecdi Gonul török védelmi miniszter kijelentette, hogy a diplomáciai vihar nem érinti az izraeli Heron robotrepülőgép törökországi szállítását. A két ország az év elején 10 darab Heron eladásáról állapodott meg, összesen 180 millió dollár értékben.

Már nem retteg a halálra ítélt világhírű író

MTI

Salman Rushdie brit-indiai író mindennapi életére már nincs hatással a fundamentalista iráni vezetés által 1989-ben kihirdetett fatva, ám az ügy még mindig nem a múlté.

A világhírű író minderről egy emberi jogokról és szabadságról szóló fórumon beszélt Torontóban, ahol Elie Wiesel Nobel-díjas szerző társaságában vett részt a rendezvényen.

Rushdie a Sátáni versek című művével vívta ki az iráni iszlám vezetés haragját. 1989. február 14-én Khomeini ajatolláh utasítására a világban élő mohamedánokat felszólították az író megölésére. Akkor 500 ezer dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére, ezt 1997-ben 2,5 millió dollárra emelték.

A bujkálásra kényszerülő író ügyében 1998. szeptember 22-én következett be fordulat, amikor is Mohammed Hatami akkori iráni elnök bejelentette: a Rushdie-ügy végérvényesen lezártnak tekinthető.

Ennek ellenére azonban az iszlám szélsőségesek nem álltak el az író megölésétől: 1998 októberében a vérdíj összegét 2,8 millió dollárra növelték. A szerző halálos ítélete azóta is érvényben van.