A Magyar Külügyi Intézetben péntek délelőtt Ahmad Abdelrazek, a Palesztin Hatóság hazánkba akkreditált nagykövete tartott előadást a közel-keleti béke esélyeiről. A néha felfokozott hangulatú vitából megtudhattuk: a nagykövet szerint Európának sokkal többet kéne tennie a palesztin nép érdekében, többek között nagyobb gazdasági nyomást kéne gyakorolnia a zsidókra a béke megteremtéséért.
A nagykövet szerint a jelenlegi helyzet megértésében sokat segíthet, ha abból indulunk ki, hogy háború van a két fél között. Az emberek szeretik azt hinni, a zsidók és a palesztinok minden tekintetben egyenlők, és ezért mindkét fél felelősségét is egyenlőnek tartják, ami azonban alapvetően rossz feltételezés. Palesztina megszállt terület, ezért a tárgyalások alapját eddig is és ezután is az fogja képezni, hogy Izrael hagyja el a megszállt területeket.
A nagykövet elmondta: az oslói megállapodás óta folyamatosan nőtt a megszállt területeken élő zsidó telepesek száma, ezért a palesztin oldal nem igazán érti, hogyan bízhatnának meg a másik félben a tárgyalások során. A palesztin oldal igyekszik ellenőrzés alatt tartani saját szélsőségeseit és a nyugati segítséggel megszervezett rendőrség is hatékonyan működik. Ennek ellenére az zsidók sokszor behatolnak a palesztin területekre, és letartóztatnak embereket, amit a palesztinok természetesen azonnal elítélnek.
A nagykövet szerint az egyik legfontosabb ügy a biztonság megteremtése, ugyanis ez teszi lehetővé a békés építkezést és a normális életet. A zsidó megszállás a mindennapi életre is nagy hatással van. Jelenleg több mint 130 kolónia van palesztin területeken, de igazából nem is a településekkel, hanem az azokat körbevevő „biztonsági területekkel van”, amelyek a Nyugati Part (Ciszjordánia) 42 százalékát foglalják el. A víz is komoly probléma: az izraeliek napi 400, a palesztinok 60 liter vizet használatnak fel fejenként, ami fájó egyenlőtlenség, és teljességgel tarthatatlan. A víz még a palesztin területeken is zsidó ellenőrzés alatt van, a hozzáféréshez pedig a zsidó hadsereg engedélye kell.
Abdelrazek szerint most nem jelenthetjük ki, hogy a Palesztin Hatóság lenne Ciszjordánia kormánya, ugyanis a PH csak a palesztin városokat és a palesztin embereket ellenőrzi, minden más állami funkció zsidó kézben van. A helyzet sokszor teljesen abszurd: a palesztin rendőrség nem foghatja el a zsidó telepeken fosztogató tolvajokat, ugyanis számukra tilos a belépés a biztonsági zónákba.
Cionista oldalról Benjamin Netanjahu a nagykövet véleménye szerint nem tudja támogatni a béketárgyalásokat, mert azonnal megbukna a kormánya. A palesztinok szeretnének tárgyalni, de csalódottak a zsidó álláspont változatlansága és a folytatódó telepépítések miatt.
A nagykövet a kétoldalú tárgyalások menete miatt is kifejezte kiábrándultságát. Szerinte már eddig is sok cionista kormánnyal tárgyaltak, egy dolog azonban mindig közös volt az asztal máik oldalán: az újabb és újabb izraeli tárgyalók soha nem ismerték el a korábban elért eredményeket, és mindig a nulláról akarták kezdeni a megbeszéléseket. Ezzel rengeteg értékes időt veszítettek a tárgyalópartnerek, ami nyilvánvalóan lehangoló volt a palesztinok számára. Abdelrazek szerint újra fel kell venni az oslói tárgyalások fonalát, és egyezségre kell jutni a biztonság kérdéséről is. A nagykövet szerint Jeruzsálemnek kell Palesztina fővárosának lennie, a palesztin kormány nem nyugszik bele más megoldásba. A menekültek kérdéséről és visszatéréséről sem mondanak le, és ráadásul ebben az ügyben az ENSZ is támogatja őket.
Ha a zsidók nem mennek bele a tárgyalásokba, és nem fejezik be az építkezéseket, még mindig több választása marad a palesztin kormánynak. A palesztinok elzárkózhatnak a további egyeztetések elől, valamint az Egyesült Államokhoz és az ENSZ-hez fordulhatnak. Ha a zsidó entitás nem enged, akkor apartheid fog kialakulni, de egy ilyen rendszer szükségszerűen bukásra van ítélve, ahogy Dél-Afrikában is, és Izrael nemzetközi tekintélyének elvesztéséhez vezethet.
Mi lesz Európa szerepe – tette fél végül a kérdést a nagykövet, aki aláhúzta: Európa a palesztinok legnagyobb támogatója, az uniós tagállamok eddig is nagylelkűen támogatták a palesztin népet, de politikai támogatást sajnos nem adtak. Európa ugyanakkor komoly nyomást gyakorolhat mindkét félre, ugyanis az EU Izrael legnagyobb kereskedelmi partnere, így Brüsszelnek jelentős súlya lehet a béketárgyalások során.
