Holokauszt-tréning imámoknak

A zsido.com cikke

Elsőre meglepőnek, sőt hihetetlennek hangzik mégis igaz, hogy amerikai zsidó és muzulmán vezetők együtt ellátogassanak az auschwitzi táborba. Pedig igaz.

Az utazást egy New Jersey-i rabbi szervezte azzal a céllal, hogy így vegye fel a küzdelmet az aktuális antiszemita hullámmal, ami elsősorban a muzulmán világra jellemző.

A rabbi szerint a legjobb módja a tanulásnak, ha valaki a saját szemével győződik meg az aktuális témáról. A nyolc imám közül egynek voltak korábban fenntartásai a holokauszttal kapcsolatban, de később „félinformációk”-ra hivatkozva ezeket visszavonta, de a többiek már egy ideje együtt dolgoznak különböző zsidó közösségekkel.

Az utazást követően az imámok kijelentették, hogy a látottak nagyon mély benyomást tettek rájuk, olyannyira, hogy elítélnek minden holokauszttagadásra irányuló kísérletet, mert ez egyrészt történelmi tény, másrészt az iszlám erkölcs elleni bűn.

Busralilmuhminin-kommentár: Ismerve a szélsőségesen iszlámellenes zsido.com hírportált már csak egy kérdésünk marad: igaz egy szó is a fenn említettekből?

Nem kívánja megváltoztatni az építkezés helyszínét a manhattani mecset építtetője

MTI

Nem kíván új helyszínt választani a Ground Zerótól két utcányira felépítendő mecset számára a projektet irányító ingatlanfejlesztési vállalkozó - adta hírül szerdán az NBC televízió.

Az ABC csatorna szerint a 100 millió dolláros mecsetprojekt vezetői nem zárják ki, hogy az építkezéshez szaúdi vagy iráni pénzeket is felhasználjanak.

Sharif El-Gamal ingatlanfejlesztő kijelentette, hogy az iszlám kulturális központ felépítésének helye nem vita tárgya, s a tervezett intézménynek a 2001. szeptember 11-én végrehajtott terrortámadás helyszínéhez való közelsége nem téma.

"New York Cityben egy kétutcányi távolság már nagynak számít. Vannak olyan házak New Yorkban, amelyeknek saját irányítószámuk van. New York, s különösen Alsó-Manhattan szűkén van a helynek. Vegyék figyelembe, hogy ez egy kis sziget, így tehát egyáltalán nem vagyunk közel a Világkereskedelmi Központ helyéhez" - nyilatkozott El-Gamal.

A jelenleg Park51-nek nevezett projekt vezető ingatlanfejlesztője ugyanakkor nem zárta ki hogy találkozzon David Patersonnal, New York állam kormányzójával, aki a múlt héten felajánlotta, hogy állami tulajdonú telket biztosít az iszlám központ felépítéshez, ha hajlandóak lennének azt máshol felépíteni.

Oz Sultan, a mecsetprojekt szóvivője szerdán kitért az elől, hogy megválaszolja, mennyi gyűlt már össze az építkezés tervezett 100 millió dolláros költségvetéséből. Mint mondta, a pénzgyűjtés még a tervezés stádiumában van, amely valószínűleg 3-6 hónapig is eltart majd.

"Indulásként minden lehetőséget megvizsgálunk az Egyesült Államokban. Azt reméljük, hogy (a projektet) alapvetően hazai adományokból tudjuk majd finanszírozni" - mondta Sultan, rámutatva, hogy az adományozók lehetnek intézmények és magánszemélyek is.

A szóvivő kitért a kérdés elől, hogy keresnek-e külföldi donorokat is.

"Ez nem tudom kommentálni" - jelentette ki arra a kérdésre, hogy az ingatlanfejlesztők kizárják-e annak lehetőségét, hogy Szaúd-Arábia vagy Irán kormányától is fogadjanak el hozzájárulást.

Tüntettek Egyiptomban a rendszeres áramszünetek miatt

MTI

Több tucatnyian tüntettek Egyiptomban szerda délután a mindennapos áramkimaradások miatt.

A dühödt tiltakozók Kairótól délre eltorlaszolták az egyik fontos autópálya egyik szakaszát, és gumiabroncsokat gyújtottak fel.

A hatóságok csak egy óra múlva tudták feloszlatni a haragos tömeget.

A rendszeres áramkimaradások miatt nem működnek a klímaberendezések sem, ami a - gyakran akár 38 fokos - hőséget elviselhetetlenné teszi, különösen most az iszlám böjti hónap, a ramadán idején, amikor napközben még vizet sem ihatnak a muszlimok.

Harmadszor kapjuk lódításon a zsido.com hírportált

Két előző csúsztatásához hasonlóan a zsido.com című szélsőséges hírportál újabb valótlanságot állít a muszlimokkal kapcsolatban. Friss cikkükben azt próbálják elhitetni olvasóikkal, hogy Recep Tayyip Erdogan, török miniszterelnök nem akarta meghívni az eid-ul-fitr nevű vallásos ebédre.

A gond ezzel a következő: az eid-ul-fitr (a böjtmegtörés ünnepe) az idei évben csak szeptember 9-ére fog esni, azaz az állítás valótlan, hiszen az ünnep csak három hét múlva lesz esedékes. Nem mellesleg a törökök ramazan bayraminak hívják. Ha pedig Erdogan mégsem hívná meg a zsidó követet a nevezett ebédre, azon sem lehetne csodálkozni, hiszen a közel-keleti terrorállam elitkommandója kilenc török békeaktivistával végzett az idei év májusában, mikor az IHH nevű karitatív szervezet segélyt próbált a gettószerűen elzárt Gázába bejuttatni.

Drasztikus ramadáni árnövekedés Szomáliában

Idézet az AfriPort cikkéből

A ramadán idején az élelmiszer árak 50%-al emelkedtek Szomáliában, nyilatkozták a helyi kereskedők az AfricaNews riporterének. Ahmed Jama Ali szomáliai kereskedő elmondásai alapján a drasztikus áremelkedések annak köszönhetőek, hogy nincsen elegendő élelmiszer az országban. Számos üzletember a heves harcok miatt elmenekült a fővárosból, így kevesebb hely maradt, ahol az emberek élelmiszert tudnának vásárolni. Azok, viszont akik maradtak nem tudnak élelmiszert importálni az ország kilátástalan helyzete miatt. Más kereskedők úgy vélekednek, hogy az élelmiszer import azért marad el, mert mind a kormány és a lázadok extra adót vettnek ki a behozott élelmiszerekre. A hívőknek 30 napos böjtöt kell tartaniuk, amitől a test és a lélek megtisztulását várják. Napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, a zenehallgatástól, a nemi kapcsolattól, kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, és a pletykát. Felmentést csak a 14 éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, a csatában harcolók és a betegek kapnak. Mivel a böjt a nap járásától függ, északabbra fekvő országokban akár hajnali három órától este kilencig is érvényesek lehetnek a tilalmak. A ramadán másik lényeges eleme a vallásos elmélyülés. A hivők naponta ellátogatnak a mecsetbe , ahol a Koránt tanulmányozzák, és a ramadáni estéken az esti imát követően taravih imát végeznek, mely nyolc, húsz vagy harminckettő rakából, azaz imaszakaszból áll. A böjt hónapjának fontos szociális szerepe is van. Napnyugta után csoportos étkezést, iftárt tartanak, ahova meghívják a családtagokat és a barátokat. A ramadán végén hatalmas közösségi lakomát rendeznek, és a szeretetük jeléül adakoznak a szegényeknek is. A ramadáni adakozás (arabul: zakat-ul-fitr vagy szadakat-ul-fitr) kötelező minden muszlim számára, aki legalább egy napi élelemmel bír. A ramadán mindenki számára kötelező, aki nem beteg vagy utazó, az iszlám öt alappillérének egyike a vallás, az ima, a zarándoklat és a szegényeknek adandó alamizsna mellett. A beteg és az utazó köteles később az elmulasztott napokat bepótolni.

Újra megnyílt a kairói Iszlám Művészeti Múzeum

1858-ban létesült Kairóban az első iszlám művészeti múzeum, amit a fatimida uralkodó, Al-Hakim romos mecsetjében alakítottak ki. A múzeum vezetője 1881-ben a magyarországi születésű Julius Franz volt, akit hat évvel később Herz Miksa követett. Az Arad megyei (Puszta)ottlakán született építész és műemlékvédő 35 évig állt az egyiptomi alkirály szolgálatában. Ezidő alatt áttért az iszlám vallásra, pasai címet szerzett, sőt még a vallásügyi minisztériumot is vezette Egyiptomban.

A gyűjtemény 1902-ben új épületbe költözött, s a fatimida mecset, ahol addig volt egy 1970-es évek során végzett átépítés áldozatává vált. A műintézményt 2002-ben bizonytalan időre bezárták.

Nyolcévi rekonstrukció után Kairóban hivatalosan ismét megnyílt a világ legnagyobb iszlám művészeti múzeuma - a nagyközönség azonban csak szeptembertől tekintheti meg a mintegy százezer darabot kitevő gyűjteményből kiállított 2500 műkincset. Az eddig eltelt időben az Iszlám Kairó közelében működő intézmény helyett a Dzsezíra szigetén található kis kiállítással kellett beérnie a publikumnak.

Vallási szertartás az Elbrusz csúcsán

Az Elbrusz a maga 5642 méteres tengerszint feletti magasságával Európa legtekintélyesebb hegycsúcsa. Egy székelyföldi csapat a minap mászta meg, s arról az Erdély Ma nevű portál is beszámol.

A csúcson a következőt tapasztalták: "A csúcsélményt nagyban zavarta, hogy jó nagy tömeg volt, és éppen valamilyen mohamedán vallásos szertartás zajlott, mivel sűrűn hangzottak el Allah Akbar felkiáltások, és elég sötét pillantásokkal méregettek minket, „gyaurokat”, hogy miért akarunk mindenképp csúcsfotót készíteni, és nem hagyjuk őket, hogy vallásukat nyugodtan gyakorolják. Végül mindenki sikeresen lefotózta magát, nem lett belőle nyílt vallási konfliktus, és megkezdtük az eléggé kimerítő leereszkedést az időközben naptól felhígult, tocsogóssá vált hóban."

Kiváncsiak lennénk arra, hogy mi lehetett ez a szertartás. Lehet, hogy muszlim hegymászók imádkoztak a csúcson? De akkor nem néztek volna a "gyaurokra". Mindenesetre furcsa, de azt azért kétlem, hogy egy vallási szertartás zavarja az ún. csúcsélményt. Szerintem, ha lehet, még egzotikusabbá teszi.

A perzsa fotóművészet és az iszlám forradalom

A Wang folyó versei című blog posztja

A perzsa fotó, akárcsak a perzsa film, a legjobbak között van a világon. Szorosan össze is tartoznak: a perzsa fotót sajátosan filmkocka-szerűvé teszik a váratlan kivágások, a közeli és távoli síkok kontrasztjai, a mozgás hangsúlyozása, míg a perzsa filmek jellegzetes fenséges tájainak színei, élessége, meditatív kompozíciói lassan végigpásztázott állóképekre emlékeztetnek.


Nem véletlen, hogy az 1979-es fordulat óta eltelt harminc évben éppen a film és fotó vált világszínvonalúvá Iránban. Az iszlám forradalom a legtöbb művészeti ágat – zenét, táncot, festészetet – betiltotta vagy háttérbe szorította. Darius Mehrjuinak, a 70-es évek nagy filmrendezőjének azonban az iráni paraszti életet abszurd metaforává sűrítő Gaav – „A tehén” – című filmjével egy magánvetítésen sikerült meggyőznie Khomeini ajatollahot a film mint propagandaeszköz fontosságáról. A filmkészítés szabad kezet és állami támogatást kapott, és mindmáig jelentős függetlenséget élvez. A filmművészet és a hozzá kötődő fotózás érzékeny és tehetséges fiatal művészek sokaságának jelentett kibontakozási lehetőséget, s aki a mai Iránba látogat, kiterjedt és eleven filmes és fotós világgal találkozik.


De míg a perzsa filmek legalább a filmszemlékre eljutnak Európába – ahol jelentős díjakat nyernek –, a perzsa fotóból alig ér el hozzánk valami. Iránban sok kitűnő fotóalbum és képes folyóirat jelenik meg perzsa nyelven, de ezek nemigen kerülnek ki az országból. A perzsa blogoszféra nagyon eleven – a világ blogjainak negyedik leggyakoribb nyelve a perzsa –, de a perzsa blogok nagyon individualisták, és kevés az olyanfajta gyűjtőportál, amelyek Nyugaton vagy Oroszországban is megkönnyítik áttekintésüket. Hosszú böngészés eredményeképpen, olykor a legváratlanabb helyeken bukkanunk elképesztően szép fotókra.


Ilyen például a گرگان ما Gorgân-e mâ, „A mi Gorganunk”, Golesztán tartomány székhelyének internetes krónikája, amelyben a hírek és szokványos sajtófotók között elszórva gyakran bukkannak fel helyi fotósok kitűnő képei. Ilyen ez a sorozat is, Hamid Khurshidi képei a Gorgan környéki türkmén pásztorokról.





Golesztán tartomány a Kaspi-tenger délkeleti partján terül el, s az Elbrusz négyezer méter magas déli hegyvonulatától az északi türkmén pusztákig terjed. Enyhe éghajlata és termékeny földje Irán egyik legfontosabb mezőgazdasági vidékévé teszi. „Mintha Isten a világ teremtésekor egy kis helyen akart volna kísérletezni különféle vidékekkel, erdőkkel, hegyekkel, síksággal és tengerrel, úgy hozta létre Gorgant és vidékét”, írja Hamid Khurshidi. „Ezek a képek a Gorgan fölötti síkságot és népét mutatják be.”





Mohammad Javad Martabi a Gorgantól hét kilométerre a hegyek között fekvő Ziyarat faluról tett közzé ahhoz nagyon hasonló képeket, ahogyan Abbas Kiarostami mutatta be a kurd falucska teraszos házait és a környező hegyvidéket az Elvisz minket a szél-ben.







Abotaleb Nadri pedig a Gorgan környéki téglavető falvak gyerekeiről készített fotósorozatot. A nagyon magasra emelt perspektíva arra emlékeztet, ahogyan Samira és Hana Makhmalbaf vagy Majid Majidi filmezik felülről gyerekszereplőiket, képileg is hangsúlyozva kiszolgáltatottságukat.

A BBC új iszlám vallásjogot alkot?

Érdekes passzus olvasható az Esti Hírlap egyik cikkében, amit kritika nélkül a BBC-től vettek át. A BBC-t a világban eddig etalonként volt szokás kezelni, de ezek szerint az ő tájékozottságuk is bír határokkal.

Az inkriminált rész a következőképp hangzik: "Tavaly Oroszország gabonatermésének egynegyedét exportálta, főként a Közel-Keletre. Egyiptom, Törökország, Szíria, Irán és Líbia a legnagyobb piaca annak a puha búzafajtának, amely alkalmas arra, hogy az iszlám előírásainak megfelelően kovásztalan kenyeret készítsenek belőle."

A helyzet az, hogy az iszlám rituáléban -szemben a judaizmussal és a kereszténységgel- nincs szerepe a kovásztalan kenyérnek, még akkor sem, ha az iszlám világban is kedvelt eledel. Törökországban például a ramadáni böjt idején készítik a ramazan pidét, ami egy ilyen kovásztalan kenyérféle, de egész évben fogyasztható.

Macskák a dűnék között - Mohamed próféta védelmezői

A Farm cikkének részletei

Ahogy a nevéből sejthető is, a homoki macska Afrika és Ázsia sivatagi és félsivatagi területein terjedt el. Egy, a Szaharába indított kutatóút alkalmával fedezte fel a tudomány a 19. század derekán. A kültakarója ennek megfelelően leginkább homokszínű, némi sötétebb barnás színezettel és gyűrűkkel. Feltűnő ismertetőjele, hogy a fülei oldalt helyezkednek el, bár nem annyira látványosan, mint a manulnál. (A manulról bővebben olvashattok ide kattintva.) Ennek oka az állat életmódjában keresendő: kis termete ellenére félelmetes vadász, a trükk pedig alighanem azért alakult ki, hogy ne árulják el a fülei, mikor a prédára lesve meglapul egy kő vagy homokdűne mögött.

Régen az iszlám vallás sokáig védte az emberektől, ősi legendák szerint ugyanis homoki macska kísérte útján Mohamed prófétát. Sajnos mára ez a védelem javarészt szertefoszlott, sokat vadászták, illetve vadásszák a bundája miatt és hobbiból is. A homoki macskának élőhely szerint hat alfaját különítették el, ezek közül a pakisztáni már annyira ritka, hogy gyakorlatilag kihaltként kezelhető. Ennek ellenére a Vörös Lista szerinti besorolása mérsékelten veszélyeztetett, becslések szerint mintegy 50000 egyed élhet jelenleg világszerte. Állatkertekben viszonylag ritka vendég, ráadásul fogságban eddig nem nagyon nehéznek bizonyult a szaporítása.

A demokrata szenátorok vezetője is ellenzi a manhattani mecsetépítést

MTI

Az amerikai demokrata szenátusi többség vezetője, Harry Reid elhatárolta magát Barack Obama elnöktől az Alsó-Manhattanba tervezett iszlám közösségi központ kérdésében.

Nem épülhet mecset a 2001. szeptember 11-i terrortámadások helyszínének közelében; ilyen tartalmú közleményt adott ki hétfőn Harry Reid, az amerikai szenátus demokrata többségének vezetője. Reid az eddigi legjelentősebb demokrata politikus, aki elhatárolta magát Barack Obama elnöktől az Alsó-Manhattanba tervezett iszlám közösségi központ kérdésében.

Barack Obama múlt pénteken, az iszlám szent böjti hónap tiszteletére a Fehér Házban adott díszvacsorán hangsúlyozta, hogy a vallásszabadság megengedi a mecsetépítést az egykori World Trade Center közelében. Álláspontját szombaton úgy pontosította, hogy támogatja a mecsetépítésre való jogot, de nem kommentálja, vajon "bölcs" döntés volt-e a helyszín megválasztása.

John Cornyn szenátor, a republikánusok szövetségi felsőházi kampánybizottságának elnöke vasárnap azt mondta, az ügyben az elnök "elszakadt az amerikai főáramtól", s erről a választók a novemberi félidős kongresszusi választásokon mondják majd ki "ítéletüket".

Azok, akik elismerik az iszlám közösségi központ felépítéséhez való jogot - köztük Michael Bloomberg New York-i polgármester -, azzal érvelnek, hogy a vallási szélsőséggel szemben a legjobb ellenszer a vallási tolerancia. Jerrold Nadler demokrata párti képviselő, akinek választási körzete a Ground Zerót is magában foglalja, a CNN műsorában úgy nyilatkozott, hogy a támadást az al-Kaida és nem az iszlám követte el. "Nem a muszlimok támadtak meg bennünket. És az áldozatok között is voltak muszlimok" - hangsúlyozta.

A CNN és az Opinion Research Corporation szerdán nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása azt mutatta ki, hogy az amerikaiak 70 százaléka ellenzi az alsó-manhattani mecset és közösségi központ felépítésének gondolatát. Az elutasítottság aránya a demokraták között 54, a republikánusok között 82, az el nem köztelezett szavazók között pedig 70 százalék.

Republikánus össztűz Obamára a New York-i mecsetépítés ügyében

MTI

Az elnök "elszakadt az amerikai főáramtól", s erről a választók a novemberi félidős kongresszusi választásokon mondják majd ki "ítéletüket" - jelentette ki vasárnap John Cornyn szenátor, a republikánusok szövetségi felsőházi kampánybizottságának elnöke.

Barack Obama pénteken, az iszlám szent böjti hónap tiszteletére a Fehér Házban adott díszvacsorán hangsúlyozta, hogy a vallásszabadság megengedi a mecsetépítést az egykori World Trade Center közelében. Álláspontját szombaton úgy pontosította, hogy támogatja a mecsetépítésre való jogot, de nem kommentálja, vajon "bölcs" döntés volt-e a helyszín megválasztása.

Vasárnap több vezető republikánus politikus bírálta Obamát az iszlám központ építésének "támogatása", valamint azt követő "mellébeszélés" miatt. Az elnöki állásfoglalás várhatóan kiélezett vita tárgya lesz a novemberben tartandó, félidős kongresszusi választások kampányában. Az erőpróba a várakozások szerint a demokraták visszaszorulását és a republikánusok előretörését eredményezheti a szövetségi törvényhozásban.

"Nem a vallásszabadságról van szó, hiszen valamennyien tiszteljük mindenkinek az ahhoz való jogát, hogy úgy imádkozzék, ahogy azt a lelkiismerete diktálja,... de meggyőződésem, hogy oktalan dolog mecsetet építeni egy olyan helyszínen, ahol 3000 amerikai vesztette életét egy terrortámadás következtében" - nyilatkozott John Cornyn texasi republikánus szenátor a Fox televízióban. "Számomra ez azt demonstrálja, hogy Washington, a Fehér Ház, a kormányzat és maga az elnök elszakadt az amerikai főáramtól" - jelentette ki.

Peter King New York-i republikánus képviselő, a CNN-nek úgy fogalmazott, hogy Obama előbb azt a nyilvánvaló benyomást keltette, hogy támogatja az építkezést, majd másnap visszatáncolt ettől. Mint mondta, az elnöknek sokkal világosabban és pontosabban kellett volna fogalmaznia.

Augusztusban egy New York-i illetékes testület döntése nyomán megnyílt az út a Cordoba House, egy 12 emeletes iszlám közösségi központ megépítése előtt. A WTC ellen 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadás áldozatainak hozzátartozói érzelmektől áthatott kampányt indítottak. Provokációnak nevezték a központ felépítését, s azt állították, hogy a projekt megcsúfolja az áldozatok emlékét. "Ezzel sót hintettek a sebre" - mondta King, aki felszólította a projektet irányító muszlim vezetőket, hogy változtassák meg az építkezés helyszínével kapcsolatos döntésüket.

Azok, akik elismerik az iszlám közösségi központ felépítéséhez való jogot - köztük Michael Bloomberg New York-i polgármester -, azzal érvelnek, hogy a vallási szélsőséggel szemben a legjobb ellenszer a vallási tolerancia. Jerrold Nadler demokrata párti képviselő, akinek választási körzete a Ground Zerót is magában foglalja, a CNN műsorában úgy nyilatkozott, hogy a támadást az al-Kaida és nem az iszlám követte el. "Nem a muszlimok támadtak meg bennünket. És az áldozatok között is voltak muszlimok" - hangsúlyozta.

A CNN és az Opinion Research Corporation szerdán nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása azt mutatta ki, hogy az amerikaiak 70 százaléka ellenzi az alsó-manhattani mecset és közösségi központ felépítésének gondolatát. Az elutasítottság aránya a demokraták között 54, a republikánusok között 82, az el nem köztelezett szavazók között pedig 70 százalék.

"Intellektuális szempontból az elnöknek talán igaza van. Ez azonban érzelmi kérdés és azok az emberek, akik elvesztették gyermeküket, fivérüket és nővérüket, apjukat, nem akarnak New Yorkban mecsetet, s ez országszerte nagy-nagy probléma lesz a demokraták számára" - nyilatkozta a közelgő választásokra utalva a CBS-nek Ed Rollins republikánus politikai stratéga.

Nő a ramadán havi böjt szerepe Franciaország életében

A Stop cikke

Ebben az évben kicsit nehezebb a jámbor muszlimok helyzete, ugyanis a ramadán böjti hónap éppen a perzselő nyár kellős közepére esik.

A legnagyobb európai muszlim közösségnek otthont adó Franciaországban ilyenkor sok muzulmán korábban kezdi a munkát, hogy legalább néhány órát tele gyomorral tudjon végigdolgozni. A ramadán évről évre egyre nagyobb helyet foglal el a francia társadalomban. A böjt érintettjei közé tartoznak a nagy áruházláncok is, amelyeknek megfelelő termékeket kell kínálniuk a naplemente utáni dínomdánomhoz bevásárló hívőknek.

Több polcot borítanak be az iszlám tisztasági előírásainak megfelelő, arab szóval halál termékek. "Az ilyesmit fogyasztó vevők száma négyszerese a biotermékeket választókénak - mondja Florence Bergeaud-Blackler szociológus. - Az áruházláncok sokáig vonakodtak attól, hogy vallási jellegű árukat vonjanak be kínálatukba." Aggódtak amiatt, hogy Franciaország egy ilyen lépést a világi hagyományai elleni támadásként értékelne, s tartottak a külföldiek és a muszlimellenes jobboldali szélsőségesek tiltakozásától is.

"Végül ésszerűbbnek tűnt vállalni a kockázatot, mint lemondani ezekről a vásárlókról" - folytatta a szociológus. A Casino nevű üzletlánc bevezette a Wassila nevű márkát, míg a Carrefournál Sabrina néven futnak a halál termékek. Franciaországban több bevásárlóközpontban külön asztalokat és polcokat állítanak fel a böjti hónap idejére, ahol aszalt gyümölcsöket és alkoholmentes italokat árulnak. Azonban a legtöbben kerülik a ramadán kifejezés nyílt használatát a hirdetéseknél, és keleti különlegességekként hívják fel a figyelmet termékeikre.

A Fnac-hálózat könyvesboltjaiban ebben az évben jelent meg először külön ramadán havi kínálat: szakácskönyveket, vallási műveket vagy éppen szociológiai munkákat ajánlanak az érdeklődőknek.

Az elmúlt két évtizedben egyharmadról hetven százalékra nőtt azoknak a franciaországi muszlimoknak az aránya, akik megtartják a böjtöt, amely egyébként az iszlám öt alappillérének egyike. A muszlim tanács elnöke, Mohammed Moussaoui szerint ez "a valláshoz való visszatérést jelzi, ami tipikus válságjelenség". Mások identitáskeresést, egyfajta azonosulási lehetőséget sejtenek a szigorú előírások betartása mögött. A böjtölő muszlimok napfelkelte és naplemente között nem ehetnek, nem ihatnak, nem dohányozhatnak, és nemi életet sem élhetnek.

A korlátozásokat betartók aránya különösen a második bevándorló generáció fiatal muzulmánjai között magas. Valószínűleg a szem kivételével az egész testet elfedő hagyományos muszlim öltözet körüli vita is hozzájárult ahhoz, hogy az iszlám hívei nyíltabban megmutassák vallási hovatartozásukat.

A ramadánnak régóta megvan a helye a francia politikai életben is. Sok muszlim közösség politikusokat is meghív a naplemente utáni hosszas és kalóriadús étkezésekre.

Katolikus tanár tartott előadást egy szaúd-arábiai egyetemen

Az iszlám világközpont az arab-félszigeti országban első alkalommal látott vendégül egy keresztény teológia professzort, aki a vallásközi párbeszédről adott elő. A meghívás a rijadi iszlám egyetemről érkezett. Az előadó Leonard Swidler a katolikus teológia és a vallások közötti párbeszéd tanára a philadelphiai Temple Egyetemen. Az elmúlt hetekben előadásokat tartott több mint 40 szaúdi egyetemi tanárnak – közülük 10 nőnek – a vallásközi párbeszéd témájáról.

Lehet, hogy sokakat nem hoz tűzbe ez a tény, de valójában nagy változást jelent Szaúd-Arábiában – nyilatkozta Fahad al-Alhoumoudi, a szaúdi egyetem tanára, az amerikai tanár útjának kezdeményezője. A philadelphiai professzor látogatása azt követően jött létre, hogy a rijadi egyetemről 14 tanár egyhetes kurzuson vett részt a Temple Egyetem Dialógus Intézetében, amelyet Swidler professzor alapított 30 évvel ezelőtt. A szaúdi egyetemi tanárok életükben először folytattak párbeszédet és ütköztették nézeteiket keresztény és zsidó kollégáikkal.

Swidler professzor szaúd-arábiai látogatása arra is szolgált, hogy megvitassák a philadelphiai intézet és az Abdullah királyról elnevezett egyetem közötti jövőbeli együttműködés lehetőségeit. A szaúdi felsőoktatási intézményben működik egy intézet, amely a civilizációk közötti párbeszéddel foglalkozik. Azt követően hozta létre a szaúdi uralkodó, hogy 2007-ben találkozott XVI. Benedekkel és 2008-ban részt vett Madridban azon a vallásközi konferencián, amelyet személyesen kezdeményezett – adta hírül az ASCA hírügynökség.

Meghátráltak a libanoni síiták: nem vetítik a Jézus-sorozatot

MTI

Levettek egy vitatott, Jézus életét muzulmán szempontból tárgyaló sorozatot a libanoni síita televíziók műsoráról. A csatornák azzal indokolták a döntést, hogy nem akartak vallási konfliktust gerjeszteni.

A messiás című 17 részes sorozat Jézust - az iszlám tanai szerint - prófétának és tanítónak, de nem messiásként és nem Isten fiaként mutatja be. Libanonban különös jelentősége van ennek a kérdésnek, mivel a négymillió lakosú arab országot régóta sújtja etnikai-vallási konfliktus.

Egy, a militáns Hezbollah által működtetett televízió, az Al-Manar és az NBN köztévé a héten indította el a sorozatot, a muzulmán szent hónap, a ramadán kezdetén. Pénteken vették le a műsorról, miután keresztény papok és politikusok arra figyelmeztettek, hogy a téma vallási összetűzéseket provokálhat az országban, ahol a lakosság közel negyven százalékát keresztények alkotják.

Busralilmuhminin-kommentár: A film tematikája korántsem vitatható, az egyértelműen az iszlám tanításokban gyökeredzik. Miért kéne egy muszlim közösségnek, főleg, ha egy ország hatvan százalékát teszi ki, más mint muszlim módon tárgyalnia Jézus életét. A keresztények sincsenek tekintettel a muszlim álláspontra, s eddig egy muszlim sem kérte, hogy a keresztények a keresztényeknek ne a keresztény tanítások szerint mutassák be Jézus életét. Nos, hasonlóképpen a keresztények is "kibírják" a muszlim Jézus-interpretációt. Jézus nem volt keresztény, Allah Küldötte volt, akinek személye ugyanúgy része az iszlámnak, a buddhizmusnak és a kereszténységnak is. A keresztények nem sajátíthatják ki Jézust!

Orthodox vandálok gyalázták meg Komotini iszlám temetőjét

Gümülcine központja - törékeny béke honol

1990-ben etnikai villongások törtek ki Görögország Nyugat-Trákia nevezetű tartománya egyik legfontosabb központjában a görögül Komotininek, törökül Gümülcinének nevezett városban. Azután hogy mintegy 1500 tüntető azt skandálta, hogy "törökök vagyunk", orthodox terrorbandák járták be a települést és kb. 500 muszlim tulajdonú ingatlanban tettek kárt. A görög állam is bosszút állt az etnikai identitásukat kifejezőkön: börtönbe zárta a város muftiját.

Húsz évre rá ismeretlenek feldúlták a török kisebbség egyik temetőjét szombatra virradó éjszaka Görögország északkeleti részében. A vandálok Komotini város egyik muzulmán temetőjében csaknem tíz sírkövet zúztak tönkre. S történt mindez a muszlimok böjti hónapja, a ramadán során.

Nagypáli díszpolgára lesz az iszlám közösség elnöke

A zalai megyeszékhely tőszomszédságában fekvő kisközség meglepetéssel szolgál a közeli Mihályfa és Kisvásárhely leköszönő körjegyzőjének, Bolek Zoltánnak. Bolek a település harmadik díszpolgára lesz. Hogyan lehet az, hogy egy falu, ahol a nevezett sem nem lakott, sem nem dolgozott ilyen komoly kitüntetésben részesít valakit, aki nem mellesleg a Magyar Iszlám Közösség feje is?Egyszerű a válasz: Bolek Zoltán "apait-anyait" beleadott abba, hogy Isten szellemiségét felmutatva segítse hazánk e nehéz sorsú vidékét. Mohamed próféta (béke legyen vele) azt mondta azokról, akik sokat adakoztak, hogy hosszú a kezük. Nos, Bolek Zoltán keze olyan hosszúra nyúlt, hogy elérte és átölelte a nyugati végeket. Még ha egyszemélyi elismerésről van is szó, nagy szó ez a kicsiny hazai muszlim közösség számára.

Nem tartotta be a vallási böjtöt, ezért kirúgták az iráni focistát

A Borsod Online híre

Elbocsátotta iráni klubcsapata az "Ázsiai Maradonának" nevezett labdarúgót, Ali Karimit - adta hírül vasárnap az AFP.

A francia hírügynökség információi szerint az iráni nemzeti futball-válogatott játékosát állítólag azért rúgták ki teheráni klubcsapatától, mert nem tartotta be a muzulmánok szent böjtihónapja, a Ramadán előírásait. A menesztett iráni focista Ali Karimi az iráni Steel Azin FC játékosa volt. A csapat internetes honlapján olvasható közlemény szerint "kénytelenek voltak elbocsátani labdarúgójukat, Ali Karimit, amiért engedetlen volt, és nem tartotta be a Ramadán szerint előírt böjtöt" - amikor a hívő muzulmánok napkeltétől alkonyatig tartózkodnak az evéstől.

A 31 éves Karimit 2004-ben megválasztották Ázsiai Játékosának. A focista az iráni nemzeti válogatott labdarúgó csapatban a harmadik volt a góllövő listán. De az iráni futballjátékos két évet töltött a német Bundesligában is, ahol 50 mecsen 4 gólt rúgott a Bayern München klubcsapat színeiben.

Kritizálta klubcsapata vezérigazgatóját

Klubjának közleménye szerint Karimi "inzultálta az Iráni Futballszövetség tisztviselőit, és a teheráni csapatának felügyelőjét, akik megpróbálták felhívni a figyelmét a problémára". Alabdarúgót azután rúgták ki, hogy egy internetes oldalán egy korábbi interjúban vezetési stílusa miatt kritizálta klubcsapata vezérigazgatóját - aki korábban az iráni Forradalmi Gárda tisztje volt. Irán hivatalos állami hírügynöksége, az IRNA jelentése szerint egyébként a teheráni fociklub elnöke ellenezte Karimi menesztését (Nem világos, hogy a labdarúgót tiszteletlen viselkedése, a böjt meg nem tartása avagy mindkettő miatt büntették meg. - szerk.).

Iránban, az Iszlám Köztársaságban a törvény szerint minden muzulmán hitű embernek be kell tartani a Ramadán, az iszlám vallás szent böjti hónapjának előírásait. Így a hithű muszlimok napkeltétől (Gyakori tévedés. Az iszlám szerinti böjt valójában pirkadatkor kezdődik. - szerk.) alkonyatig nem ehetnek ételt, nem ihatnak italt, és nem élhetnek szexuális életet. A nem muszlim vallásúaknak pedig ez alatt a hónap alatt tartózkodniuk kell attól, hogy közterületen, a nyilvánosság előtt egyenek, illetve igyanak. A muzulmánok közül az előírt böjt alól csak a terhes, és menstruáló nők, valamint a betegek, utazók, és a serdülőkorba érett gyerekek (Valójában -természetesen- a még nem serdült gyerekek mentesülnek a böjt alól. - szerk.) mentesülhetnek.

Obama megépítené a mecsetet szeptember 11. helyszínén

A Népszabadság cikke

Rendíthetetlen elkötelezettséggel kell képviselnünk a szabad vallásgyakorlás jogát - mondta az amerikai elnök. A 13 emeletes iszlám közösségi központot - benne a mecsettel - mindössze két háztömbnyire húznák fel a WTC romba dőlt ikertornyaitól. A republikánusok kegyeletsértő tervről beszélnek.

Barack Obama amerikai elnök támogatásáról biztosította azt a tervet, hogy New Yorkban mecsetet építsenek fel a 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadás helyszínénél - jelentette helyi idő szerint péntek este a CNN.

Az amerikai elnök először foglalt állást az ügyben egy, a Fehér Házban a muszlim böjti hónap, a ramadán tiszteletére adott díszvacsora alkalmából. Elismerve, hogy a helyszínválasztás kényes, Obama úgy fogalmazott, a muzulmán hívóknek ugyanúgy joguk van a vallásukat gyakorlásához, mint bárki másnak. Rendíthetetlen elkötelezettséggel kell képviselnünk a szabad vallásgyakorlás jogát - fűzte hozzá.

Az ügyről a republikánusoknak azonban merőben eltérő véleményük van. - Az elnök úr téved - próbálta meg sietve ízekre szedni Obama nyilatkozatát Peter King New York-i képviselő. - Nagyfokú érzéketlenségről és nemtörődömségről tesz tanúbizonyságot a helyi muzulmán közösség terve, hogy a központot a Ground Zero közelében építsék fel. Bár ehhez joguk van, most feleslegesen sértik meg azokat, akik oly sokat szenvedtek szeptember 11. miatt. A 13 emeletes épület mindössze két háztömbnyire lenne a Világkereskedelmi Központ (WTC) egykori ikertornyaitól, amelyekbe 2001. szeptember 11-én szállt bele az al-Kaida öngyilkos merénylői által irányított két utasszállító. Newt Gingrich volt republikánus képviselőházi elnök az iszlám győzelmi ünnepét látja a tervben, Sarah Palin volt alelnökjelölt pedig azt írta, az építkezés tőrdöfés mindazok szívébe, akik a terrortámadásban vesztették el hozzátartozóikat. Obama demokrata oldalon is fehér hollónak számít az építkezés támogatásával; rajta kívül eddig egyedül a független Michael Bloomberg New York-i polgármester állt ki nyíltam az elképzelés mellett. Eddig a Fehér Ház sem hallatta a hangját: egy korábbi szóvivői bejelentés szerint helyiérdekűnek tekintik az ügyet.

Ami azt illeti, helyi szinten forrnak is az indulatok. Ellenzők egy csoportja nemrég megpróbálta elérni, hogy nyilvánítsák műemlékké azt az épületet, amely a leendő iszlám központ helyén áll, ám kérelmüket az illetékes hatóságok elutasították, ami gyakorlatilag zöld jelzést adott az építkezésnek. A Cordoba Ház néven, 100 millió dollárból felhúzott épületben a mecset mellett helyet kapna egy 500 férőhelyes színházterem, egy előadóterem, egy uszoda, egy tornaterem, egy főzőiskola és egy étterem is. A terv mögött álló Cordoba Kezdeményezés nevű csoport szerdán elutasította David Patersonnak, New York állam kormányzójának a javaslatát, hogy a központot máshol, egy állami tulajdonban lévő telken építsék fel.

Ramadán az évforduló árnyékában

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem - jegyzi meg az AP amerikai hírügynökség - hogy november 2., a félidős választások közeledtével Obama nem csak hogy címlapra kerül kijelentésével, de híre szerte a muzulmán világban visszangzik majd. A ramadán tiszteletére adott gyertyafényes pénteki vacsorán több mint 100 vendég hallgatta az elnök szavait, a szaúdi és az indonéziai nagykövet éltető tapsa pedig több-kevesebb garanciát jelent a pozitív fogadtatásra. A húzás ezért is merész: egy CNN-felmérésben a megkérdezett amerikaiak 70 százaléka ellenzi az iszlám központ megépítését, amelyet csak 29 százalékuk támogat - ezért, hogy a demokrata vezetők taktikusan hallgatnak.

De megosztja a vita szeptember 11. hivatalosan 2995 áldozatának hozzátartózóit is: egy részük szerint a mecset kegyeletsértő a halottakra nézvést, mások - igaz, kisebb részük - viszont elnézőbb. Jól érzékelteti a feszültséget, hogy több amerikai muzulmán szervezet pénteken védelmet, rendkívüli intézkedések bevezetését kérte a hatóságoktól a ramadán utolsó napjára. A szent hónap utolsó napja idén ugyanis éppen szeptember 11-re esik.

Ramadáni képriport a Dar-al-szalam mecsetről

Tizennégy éve működik a Bartók Béla úton a budapesti iszlám közösség egyik legfontosabb találkozóhelye, a Dar Al Salam-mecset. Az imahelyet a Jótékonysági Béke Alapítvány működteti, amely két alkalmazottal kínál durván 250 hívőnek vallási otthont, akiknek nagy része együtt imádkozik és eszik ramadánkor a mecsetben.

A képriport ITT tekinthető meg.

Muszlim áldozatok tömegsírját találtak egy víztározóban

MTI

Feltehetőleg egy 1992-es tömegmészárlás hatvan áldozatának maradványait találták meg eddig az eltűnt emberek után kutató boszniai intézet szakértői a Boszniát és Szerbiát elválasztó Drina folyón kialakított víztározó part menti iszapjában.

Erről Amor Masovic, az intézet vezetője számolt be szerdán. A Drinán felduzzasztott Perucac-tóról van szó, amely a Szerbiához tartozó Bajina Basta-i vízerőmű tározója. A tó korábban amiatt szerepelt a médiajelentésekben, hogy 1999-ben meggyilkolt koszovói albánok holttestét rejtették el benne.

Idén júliusban karbantartási munkákba kezdtek az erőműben, ezért csökkentették a tározó vízszintjét. Ezek után bukkantak a part menti iszapban a csontvázakra. Feltehetőleg annak a tömeggyilkosságnak az áldozatait találták meg, amelyet szerb rendőrök és katonák követtek el boszniai polgári lakosok ellen a boszniai háború kezdetén, 1992-ben Visegrad városában. A szerb fegyveresek a Perucac-tó felett néhány kilométerrel a Drinába dobták áldozataik holttestét. Visegrad több mint ezer muzulmán lakosa tűnt el aközben, hogy a szerbek még abban az évben elfoglalták a várost.

A Perucac-tónál 2001-ben kezdtek először feltárni egy tömegsírt. Koszovói albánok holttestét találták meg akkor. Az 50-60 holttestet a koszovói háború idején, 1999 áprilisában szállították oda egy hűtőkocsiban, feltehetőleg azért, hogy eltüntessék a bevonuló NATO-csapatok elől az albánok elleni szerb megtorló akciók nyomait.


A tónál most júliusban elkezdett kutatás során tovább keresnek olyan csontvázakat is, amelyek esetleg meggyilkolt koszovói albánok maradványai.

Az Emberi Jogi Alap (FHP) bűnvádi feljelentést tett a boszniai szerb hadsereg több tagja ellen a Srebrenicában 1995-ben elkövetett népirtásért. A feljelentést a szerbiai ügyészségnek adták át. Az erről kiadott közlemény részletezi, hogy a feljelentettek mi módon, milyen esetekben vettek részt a foglyul ejtett muzulmán férfiak és fiúk kivégzésében Srebrenica bejáratánál 1995 júliusában.

A sportolóknál valaki „halaszt” a ramadán miatt

A Ring magazin híre

Madrid – Szófia – A Real Madridnál nem okoz gondot a ramadán, mivel a klub három muszlim játékosa, Karim Benzema, Mahamadou Diarra és Lassana Diarra nem tartja meg az augusztus 22-e óta tartó vallási böjtöt. Ibrahim Jaaber a bolgár kosarlabda válogatott erőssége azonban a ramadán miatt „halaszt”. Forrás: kosarinfo.com, nemzetisport.hu

Benzema élt az iszlám vallás szabályai adta lehetőséggel, és úgy döntött, hogy csak pályafutása befejeztével tartja meg az elhalasztott böjtöt.
A mélyen vallásos Mahamadou Diarra súlyos sérüléséből lábadozik, és felépülése alatt nem köteles böjtölni, mivel a muszlim hit szerint a betegeknek nem kell így tenniük. Lassana Diarra pedig eleve nem szokta megtartani a ramadánt.
A muszlim futballistáknál egyébként gyakori probléma az éves böjt kérdése, a napokban például José Mourinho akadt ki a ramadánt megtartó Sulley Muntari fizikai állapota miatt, és került ezért összetűzésbe az iszlám olaszországi híveivel.
Az amerikaiból bolgárrá lett Ibrahim Jaaber, a bolgár kosarasok erőssége azonban vallási kötelezettsége miatt marad távol a bő két hét múlva kezdődő lengyelországi Európa-bajnokságtól. Érdekesség azonban, hogy Jaabert tavaly mindez nem zavarta és a ramadán ideje alatt öt mérkőzést is vállalt a bolgár válogatott soraiban.

Böjtöl az árvíz sújtotta Pakisztán is

MTI

Megkezdődött a muszlim böjti hónap, a ramadán. A híveknek napkeltétől napnyugtáig tilos enniük.

Pakisztánban 14 millió embernek nincs is mit ennie. Az árvíz miatt több millióan vesztették el az otthonukat. Az ENSZ adománygyűjtést hirdetett, de a tervezett félmilliárd dollárnak csak az ötöde gyűlt össze az árvízkárosultaknak.

A ramadán ideje alatt napkeltétől napnyugtáig tilos enni. A becslések szerint ezt minden második muszlim szigorúan veszi. Böjtölni csak várandós nőknek, betegeknek, öregembereknek és utazóknak nem kell, de utólag kötelező pótolni.

A ramadán az iszlám holdnaptár kilencedik hónapja. A böjt az iszlám öt alappillérének egyike a vallás, az ima, a zarándoklat és a rászorulók megsegítése mellett. Rászorulók az idén Pakisztánban vannak a legtöbben. A hívek itt az elmúlt 80 év legpusztítóbb árvizei ellenére igyekeznek hűek maradni a vallásukhoz. Több millióan menekülttáborokban ünnepelnek. Az árvíz 14 millió embert érint Pakisztánban.

Az ENSZ adománygyűjtést hirdetett, félmilliárd dollárt akarnak összegyűjteni. Eddig csak 100 millió gyűlt össze, annak is a felét Amerika adta. Az Indus folyó 50 kilométer széles és 200 kilométer hosszú szakaszt öntött el. Eddig 1600-an haltak meg, de az esős évszaknak még csak a fele telt el.

Az alexandriai könyvtár igazgatójának küzdelme

MTI

Az irányítása alatt álló alexandriai könyvtárat szószékként használva Iszmail Szerag Eddín az iszlám liberalizmust hirdeti, azt az értelemben és a toleranciában gyökerező filozófiai szemléletet, amely a muzulmán hit kezdetéig nyúlik vissza, tehát addig az időszakig, amikor intellektuális téren Mohamed követői kétségtelenül élenjárónak számítottak a világban. A könyvtárigazgató azt szeretné, ha végre elérkezne az arab felvilágosodás kora, igaz, tisztában van vele, hogy addig még hosszú utat kell bejárni

"Az oktatással, a tudománnyal, a kultúrával és jövőnk jobb megértésével legyőzhetjük a gyűlölet és a konfrontáció erőit, és nekigyürkőzhetünk az építkezésnek" - fejtette ki a tudós egy nemrég a könyvtárban rendezett konferencia megnyitóján.

A The New York Times riportja szerint Iszmail Szerag Eddín iszlamistaellenesnek, a szekularizált állam hívének vallja magát, s ezért csöppet sem népszerű saját társadalma konzervatív többségének a szemében. A 66 éves tudós ezzel együtt jól érzi magát mint a ptolemaioszi időkben, i.e. 306-ban épült ősi alexandriai könyvtár utódjának alapító igazgatója. Arra használja fel tisztségét és befolyását, hogy ellene tegyen annak, amit úgy jellemez: "sodródás a türelmetlen, álvallási fanatizmus felé". Védelmezi és propagálja a nők jogait, mert szerinte ennél fontosabb kérdés nincs, és határozottan kiáll a szabad véleménynyilvánítás joga mellett. Ellenfele a Muszlim Testvériség nevű népszerű iszlám mozgalomnak, és következetesen ellenáll a nyomásnak, amely azért nehezedik rá, hogy engedélyezze egy mecset vagy legalább imaterem létrehozását a könyvtáron belül.

Az egyik, saját közösségének szóló üzenete az, hogy a muszlim társadalomnak az olyan régi mohamedán vezetőktől kell tanulnia, mint Ibn Al-Nafis, a XIII. századi tudós, filozófus, aki toleranciát hirdetett, az ellentétes vélemények türelmes meghallgatására és átgondolására tanított.

"Mennyivel másabban csengenek ezek a múltból hallatszó felvilágosult szavak, mint az a dagályos őrjöngés, amelyet ma hallunk és látunk mindenhol az arab és muzulmán világban: elítélése mindennek, ami új és más" - írta egyik, a könyvtár által kiadott munkájában az igazgató.

Az egyiptomi iszlamista körökhöz tartozó kritikusai felróják neki, hogy bár lelkesen hirdeti a toleranciát és a gondolkodás szabadságát, csak elvétve hívja meg őket, ha egyáltalán meghívja az általa szervezett konferenciákra. "A résztvevők között ott vannak a baloldaliak, a nacionalisták, és természetesen sokan a jelenlegi rezsim támogatói közül, engem vagy bárki hozzám hasonlót azonban sosem invitálnak" - panaszkodott Muhammad Morszi, a Muszlim Testvériség parlamenti frakciójának korábbi vezetője.

Az eszmék ellen harcoljunk eszmékkel

Iszmail Szerag Eddín Kairóban nőtt fel, és 1964-ben végzett a Kairói Egyetemen. A Harvardon szerzett doktorátust gazdasági tervezésből 1972-ben, és még abban az évben a Világbanknál helyezkedett el, ahol több évtizedig dolgozott. A világ különböző részein működő 26 egyetem választotta tiszteleti doktorrá, a francia Becsületrend lovagja, és tagja az egyiptomi parlament felsőházának.

Az új könyvtár létrehozásának lehetősége hét évvel ezelőtt visszacsábította Washingtonból Kairóba. A tudós tisztában van vele, hogy nézeteivel egy jól elhatárolható kisebbséghez tartozik nemcsak Egyiptomban, hanem az egész térségben, s hogy a szólásszabadsággal kapcsolatos véleményét nem fogadják el a nyilvános vitákat nem tűrő önkényuralmi rendszerek. Ezen kívül sokan arrogánsnak és lekezelő modorúnak tartják, és bírálják azért, hogy gyakran átlépi szűken vett szakterülete határait.

Az igazgatót alapjában véve nem zavarja a népszerűtlenség, mert mint mondja, a nagy változásokat gyakran kevesek indították el, és csak később csatlakoztak hozzájuk tömegestől a többiek. "Mi, akik hiszünk a demokráciában és a szabadságban, győzni fogunk. Az állam fennhatóságát hirdetők és az iszlamisták a történelem megállíthatatlan menetének próbálnak gátat vetni" - vallja meggyőződéssel.

Annak a kevés egyiptomi liberálisnak, aki a nemzet intellektuális hanyatlása miatt gyászol, Iszmail Szerag Eddín könyvtára egyfajta reménysugár. Az igazgató 2200 fős képzett személyzetet gyűjtött maga köré, és a hét minden napján este hétig nyitva tartja intézményét. A könyvtár évi 20 millió dolláros költségvetésének 70 százalékát a kormány adja, a maradék 30 százalék azonban adományokból származik, és már 23 millió dollárnyi alapítványi pénz is a könyvtárt szolgálja.

Ami az iszlámnak a mai világban elfoglalt helyét illeti, az alexandriai könyvtár igazgatója azzal kapcsolatban is egyéni álláspontot alakított ki. "Azt hiszik talán, hogy az elmúlt 1400 évben nem jelentek meg mindenhol olyan könyvek, amelyekben támadták az iszlámot? Mindenfelé gyarmati hatalmak voltak uralmon, ennek ellenére az iszlám világszerte elterjedt. Úgyhogy ne féljünk a különböző véleményektől és eszméktől. Az eszmék ellen harcoljunk eszmékkel" - fogalmazott egy tanácskozáson, felszólítva a Nyugatot is, hogy ne kezelje idegenekként a muzulmánokat.

"A muzulmánok ott vannak a nyugati országokban is, a városaikban élnek, saját állampolgáraiként, bevándorlók gyerekeiként. Tudomásul kell venniük a tényt, hogy az iszlám a Nyugat része, többé már nem külső erő, amelyet meg kell próbálni valahogy távol tartani" - figyelmeztetett a nagy tekintélyű tudós.